Apokrif 10! Születésnapi tárlat és összművészeti estek

2018. április 4.

Folyóiratunk tízéves fennállásának megünneplése ezekben a napokban zárul majd. Ennek utolsó felvonására, az Apokrif képrovatában megjelent egy-egy alkotó képeiből (Gucsa Magdolna és Veress Dani kurátori közreműködésével) összeállított időszaki tárlatot megtekinteni invitálunk a Labor galériába (1053 Budapest, Képíró utca 6.). A kiállított, a print- és könyvkultúrához kapcsolódó munkákat egymással, illetve a lapszámainkból vett szépirodalmi és vizuális idézetekkel hozzuk párbeszédbe. A program talán idegnyugtató jelleggel is bírhat, hiszen vernisszázsa (ápr. 6.) és finisszázsa (ápr. 9.) a választások előtti és utáni mélakór ellen is bevethető.

A kiállítást április 6-án, 19 órakor Nemes Z. Márió nyitja meg,
valamint felolvas Bödecs László, Evellei Kata, Fráter Zoltán és Nyerges Gábor Ádám,
a Csaknekedkislány zenekar pedig unplugged üzemmódban zenél nekünk 2-3 szám erejéig.

Április 9-én, szintén 19 órától, a finisszázs alkalmával
Bali Farkas Péter, Halmi Tibor, Juhász Tibor, Tamás Péter és Vass Norbert olvas fel műveiből,
valamint premier gyanánt levetítjük Tóth Lili Laura Murzsa Tímea és Matern Ákos közreműködésével készült rövidfilmjét, mely a tíz éve működő folyóirat múltját-jelenét-jövőjét dolgozza fel.

 

Szeretettel várunk minden olvasót!


Programajánló: Opánszki Tamás kiállítása

2017. november 14.

2017. november 29-én, szerdán 18 órakor, a Magyar Írószövetség egy baráti beszélgetés keretében mutatja be Opánszki Tamás legújabb csendéleteit és kávéházi festményeit.
Bevezetőt mond: Turczi István, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, szerkesztő,
a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnöke.
A rendezvényen tárlatvezetést tart és a festőművésszel beszélget veress dani, az Apokrif szerkesztője.

A kiállítás november 8-ától december 14-ig ingyenesen megtekinthető (részletek lentebb). Olvass tovább »


Ó, egek! Káplár Miklós és Ferenczy Zsolt debreceni paralel-tárlata (programajánló)

2016. június 9.


Pophabzsolás

2015. december 4.

Tárlat: Andy Warhol Unlimited, Musée d’Art moderne de la Ville de Paris

Önarckép, 1967, akril, vászon, szitanyomás, 183 × 183 cm, The Detroit Institute of Arts, kép forrása: arttattler.com/archivewarhol

Önarckép, 1967, akril, vászon, szitanyomás, 183 × 183 cm, The Detroit Institute of Arts, kép forrása: arttattler.com/archivewarhol

Aki most Párizsban Andy Warholra kíváncsi, az rögvest meg is kapja, amit akar, ha vesz egy jegyet az éppen futó kiállítására. A bejárattal szemben megkérdőjelezhetetlenül sugárzik a popikon ikonja, akár a Louvre északi gyűjteményének nyitófalán II. János francia király arcképe (az antikvitás utáni időkből ismert első portré). A teljes látóteret egyedül uraló, hamis(kás)an csodálatra hívó „kétujjas önarckép” már az első percben nem sok kétséget hagy afelől, hogy ez a (nagyon) sokadik Warhol-kiállítás is mindenekelőtt ugyanarról fog szólni, mint amiről az egész életmű szólt: Andy Warholról. A nyitóikont körülvevő Campbell’s leveskonzerv-variációk üzenete is legalább ennyire lényegre törő: nem kell aggódni, itt lesz minden(ki), aki számít. És itt is vannak: a dögunalmas Virágoktól kezdve a megmagyarázhatatlan módon sokkal izgalmasabb Teheneken keresztül Jackie Kennedyvel és Maóval bezárólag. Szinte látom, ahogy a kiállítás szervezői széttárják a kezeiket, és nyájasan felszólítanak: „Tessék habzsolni!”

Olvass tovább »


Rácz Zoltán: Borsos József – könyvbemutató (ajánló)

2015. június 11.

borító

szöveg másolata

Olvass tovább »


Keserű évfolyam-találkozó

2015. április 4.

Tárlat: Derkó2015, Műcsarnok, Budapest

Tranker Kata: Szép új világ (részlet), 2014, installáció, fotó: Kővágó Nagy Imre © Műcsarnok

Tranker Kata: Szép új világ (részlet), 2014, installáció, fotó: Kővágó Nagy Imre © Műcsarnok

A Műcsarnok apszisában körbetekintve szinte mindenhol fémes felületeket, kipurgált koloritot, fekete-fehér és seszínű munkákat láthatunk. Szemben a falon Bosch újranyírt gyönyörkertje, ahol Duchamp piszoárja magasodik, a tövében pedig Jeff Koons hempereg Cicciolinával. Mellettük Rákosi-portrék, hegesztés-kelésekkel teli koponyájú vasgyerekek, lamasszu szobrokat szétverő radikális iszlamisták és a nagyhetet egy lyukas szenteltvíztartóban végigvergődő hal… Néhány kivételtől eltekintve keserűen, szenvtelenül és kissé fáradtan ünnepel a hatvan éves Derkovits-ösztöndíj. A negatív tematika és hamuszínű összkép mögött ott sejthető a kimondatlan kurátori koncepció és az itthoni kiállítóhelyeken lassan obligáttá váló rosszkedv. A látogató öröméért azonban az ösztöndíjasok egy része sem tesz túl sokat. Elmerülésre érdemes, igazán emlékezetes munkával pedig csak néhányan rukkoltak elő, feltűnő módon közülük minden második festő.

Olvass tovább »


Névjegy és gondolatébresztő egy szimpatikus pionírtól

2015. február 5.

Tárlat: Alan Sonfist – Időtájkép. A land art születése, Szépművészeti Múzeum, Budapest

Alan Sonfist: Időtájkép, 1965–1978–, kép forrása: Szépművészeti Múzeum

Alan Sonfist: Időtájkép, 1965–1978–, kép forrása: Szépművészeti Múzeum

Manhattanben, a West Houston Street és a LaGuardia Place sarkán – ami első pillantásra majdnem olyan, mint a Bocskai út és a Fadrusz utca kereszteződése Kelenföldön, csak talán egy árnyalattal jellegtelenebb – keskeny parksáv húzódik az úttest és a több tucat emeletes toronyház között. Egy „újratelepített” erdőszelet, amely mesterségesen természetes – akár egy angolkert, de annál is körmönfontabb módon. Az apró park ugyanis azt a vörös cédrusokból, nyárlevelű nyírekből, tölgyfákból és vadfüvekből álló természeti világot próbálja megidézni, amely a 17. századig, az első európai telepesek érkezéséig borította a mai Manhattan szigetet. Persze ez az eredeti helyszínen, az utolsó vörös cédrusok kivágása óta a felismerhetetlenségig megváltozott New York-i Sohóban is embert próbáló feladat, sok ezer kilométerrel keletebbre, különösen egy múzeum emeletén pedig egyenesen lehetetlen. A Szépművészeti 1800 utáni Gyűjteményének munkatársai lényegében véve mégis erre vállalkoztak akkor, amikor úgy döntöttek, hogy kiállítást rendeznek erről a szokványos és meghökkentő erdősávról, azaz Alan Sonfist Időtájkép című, ezer gyökérrel a keleti partba kapaszkodó land art alkotásáról. Sonfist kelet-közép-európai bemutatkozása egyben a közelgő bezárás miatt (legalább) 2018-ig a múzeum utolsó kabinetkiállítása, amellyel a Szépművészeti már a Liget-projekt előtt elkezdett parkosítani.

Olvass tovább »