Játsszunk irodalmat! (interjú)

2016. január 29.

Interjú Rudolf Pankával a Booktion! programsorozatról

12584184_10153837255476530_1182781327_n

Az igazi irodalomfalók életében talán csak egy olyan erő van, aminek a hatására a legjobb könyvek is a sarokban landolhatnak: a jó társaság, a közösség. S ha ezért nem kell feladnunk az irodalommal való foglalkozást sem, az bizony maga a tökély. Arról, hogy mindez hogyan valósulhat meg a gyakorlatban, Rudolf Pankával, a Booktion! programsorozat ötletgazdájával és szervezőjével beszélgettem. – Tóth Anikó interjúja olvasható alább.

Olvass tovább »


„Jöhetnek a dolgos éjszakák” (interjú)

2015. június 13.

Görömbölyi Dávid Diplomata-útlevéllel a hátizsákban című regénye az idei könyvhétre jelent meg a Prae.hu kiadásában. A szerzővel zenéről, irodalomról, emberi kapcsolatokról beszélgettem. – Tóth Anikó interjúja olvasható alább.

Görömbölyi Dávid

Tóth Anikó: A regényed egy fiatal magyar diplomata varsói kiküldetését mutatja be. Szokatlan téma ez a magyar irodalomban, de még ennél is szokatlanabb az, hogy egy hús-vér diplomata novelláskötetet ír, és az meg is jelenik. Mi ösztönzött téged az írásra?

Görömbölyi Dávid: Az írott szöveg születésemtől kezdve körbevett, szüleim klasszikus, hivatástudó újságírók. Szerkesztőségekben szaladgálva nőttünk fel, igazából tinédzserkorom óta publikálok. Eddig azonban a szövegeim főként szakmai jellegűek voltak. Néhány éve állt össze bennem a gondolat, hogy az eddigi életem során összegyűlt élményekre építve fikciós formában is megosszam a világgal kapcsolatos érzéseimet, gondolataimat. Laikusként vágtam bele, de a folyamat végén talán már egy kicsit kevésbé laikusként adhattam kiadóm kezébe a könyv kéziratát.

Olvass tovább »


Költők, ne sírjatok! – Könyvheti netnapló 2015 (3)

2015. június 7.

2015-ben folytatjuk népszerű sorozatunkat: könyvheti (fél)szubjektív netnaplóink sorát. A 86. Ünnepi Könyvhét harmadik napjáról Tóth Anikó írását közöljük.

könyvhét

Néhány héttel ezelőtt döbbenetes élményben volt részem. Egy férfi, aki magát költőnek vallotta, mintegy másfél évvel ezelőtt megszólított a könyvtárban, és megajándékozott a legújabb verseskötetével. A nevét azelőtt sosem hallottam, de a könyvet köszönettel elfogadtam, otthon feltettem a könyvespolcra, és azóta sem nyitottam ki. A sors nem éppen kellemes fintora folytán azonban ez a férfi néhány héttel ezelőtt újra feltűnt, és szerette volna tudni, hogy mi a véleményem a kötetéről. Nem szeretek hazudni, és nem is igazán értek hozzá, ezért – és persze azért, hogy megspóroljak magunknak néhány kínos pillanatot – egyenesen megmondtam neki, hogy még nem olvastam el a könyvet.

Olvass tovább »


Mi változott tavaly óta? (beszámoló)

2015. április 29.

22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris, 2015. 04. 23‒26.

könyvfeszt_0Tavaly óta annyi minden megváltozott, gondoltam magamban, jelentős késéssel érkezve a Könyvfesztivál megnyitójára. Kezdjük ott, hogy egy éve még mindenhová időben odaértem, tudtam, hogy milyen programokon szeretnék részt venni, és feladatom is volt, így végig serényen jegyzeteltem.  A boldog diákévek azóta szépen faképnél hagytak: munka után rohantam a Millenárisra, a metrón próbáltam összeszedni egy kis tudást Franzenről, de hiába kapkodtam, a terem már tele volt, a pódiumon pedig egy jó humorú, megfontolt fickó épp egy mondat közepén tartott. Kérte, hogy ne kelljen értelmeznie a saját regényeit.

Olvass tovább »


Valahogy élni kell (interjú)

2015. február 24.

Az Apokrif Online Tóth Anikó interjúsorozatát közli az Apokrif Könyvek 2014-es pályázatának győzteseivel. Az utolsó interjúalany Juhász Tibor, az Ez nem az a környék című kézirat szerzője.

juhász_2Juhász Tiborral megjelenés előtt álló, Ez nem az a környék című kötetéről beszélgettünk. Tibor válaszaiban ugyanaz az érzékeny látásmód jut kifejezésre, ugyanaz a zsigerien természetes hang bontakozik ki, amely a verseire is jellemző.

Tóth Anikó: Ez nem az a környék címmel hamarosan megjelenik az első versesköteted. Milyen út vezetett idáig?

Juhász Tibor: Rögös. Igaz, hogy már régóta írok, de sokáig nem találtam a témámat. Hosszú ideig olvasmányélményeim határozták meg viszonyomat a költészethez. Aztán, amikor megtaláltam a hangomat, kézírással küldtem szét a verseimet folyóiratoknak, majd meglepetten tapasztaltam, hogy az elektronikus levelekre sokkal inkább válaszolnak. Igaz, kicsit naivan, azt hittem, hogy írjuk az irodalmat.

Olvass tovább »


„Ketrecbe zárt állatok vagyunk” (interjú)

2015. február 9.

Az Apokrif Online Tóth Anikó interjúsorozatát közli az Apokrif Könyvek 2014-es pályázatának győzteseivel. A második interjúalany Szendi Nóra, a Zárványok című kézirat szerzője.

szendi_borítóképSzendi Nórával, az Apokrif és a FISZ kiadásában megjelenő Zárványok című regény szerzőjével 2014. december 9-én találkoztunk az Üllői úti Campus Caféban.

Tóth Anikó: Az Apokrif-könyvek szerzőinek bemutatkozó estjén Mészáros Márton említette, hogy három nappal az NKA-pályázat leadási határideje előtt még dolgoztál a kéziraton. Miért alakult ez így? Mennyi ideig írtad a regényt?

Szendi Nóra: Még mindig nem készült el, jóllehet már 2010 óta készülök erre a regényre – ami közben persze rengeteget változott –, de folyton halogattam az írást a szakdolgozatom és egyéb teendőim miatt. Aztán amikor tavasszal megtudtam, hogy nyár közepén lesz az Apokrif-pályázat határideje, még egy csomó munkám volt. Emiatt gyakorlatilag egy hónapom maradt, hogy összerakjam a kézirat hetven százalékát, és nem is sikerült befejeznem. Az egész nyaram ezzel telt: nagyon-nagyon intenzív, magányos írással, amiben még most is nyakig benne vagyok. Egy kicsit fura is volt most bejönni a városba: olyan, mintha egy másik bolygóról érkeznék.

Olvass tovább »


„Valaki az összes költőt megmenthetné” (interjú)

2015. január 19.

Az Apokrif Online Tóth Anikó interjúsorozatát közli az Apokrif Könyvek 2014-es pályázatának győzteseivel. Az első interjúalany Bödecs László, a Semmi zsoltár című kézirat szerzője.

bödecsBödecs Lászlóval a Prága kávézóban találkoztunk 2014. december elsején. Beszélgetésünk apropóját az Apokrif és a FISZ közös pályázatán sikerrel szereplő Semmi zsoltár munkacímű kötet adta, amely a költő verseinek első nyomtatott gyűjteménye lesz.

Tóth Anikó: Semmi zsoltár című versesköteteddel Szendi Nóra és Juhász Tibor mellett te is az Apokrif folyóirattal debütálsz a könyvpiacon. Mi volt az első reakciód, amikor kiderült, hogy a te neved is szerepel a könyvpályázat nyertesei között?

Bödecs László: Természetesen örültem. És megosztottam a jó hírt a Facebook-on. Nagy lehetőség ez, és nem is reméltem, amikor újra elkezdtem írni. 2012 óta publikálok, és csak néhány hónappal azelőtt kezdtem el újra verseket írni. Azelőtt nagyjából 2 évig nem írtam semmit. Aztán találkoztunk [Nyerges] Gáborral, és szimpatikus volt a srác. Akkor újra elővettem a régi Apokrif-számokat, megint beleástam magam a dologba, és rájöttem, hogy basszus, ez nekem is menne. Gondoltam, esetleg megpróbálom, megpróbáltam, és az Apokrif Online-on le is jött két vers elég hamar. De ekkor még egyáltalán nem terveztem, hogy nekem kötetem lesz, és hogy ilyen hamar. Ez az egész olyan beláthatatlannak tűnt. Aztán jött a pályázat, és akkor már elég sok versem volt. A szerkesztés során 20-25 verset félretettünk, így jött létre a kötet magja. Ezután egy év alatt írtam körülbelül 20 olyan verset, amelyeket már kimondottam a kötetbe szántam. Ekkor már megvolt az a minőség és az az összefüggésrendszer, ami szerintem kell egy kötethez. Az pedig nagyon jó érzés volt, hogy a négy szerkesztő egyhangúlag azt mondta, hogy mehet a dolog, és a FISZ-esek is rábólintottak. Ez jó visszajelzés volt.

Olvass tovább »