Keresztény kölkök, fideszes haikusok és a sosem prűd nyelv – avagy a közös pont szellemisége

2010. augusztus 23.

Toperczer Anita beszélgetése Nyerges Gábor Ádámmal az Apokrifról

(Toperczer Anita az ELTE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány Mesterképzési Szakának hallgatója, aki egy, az Apokrif folyóirat alkotói köréről írt tanulmányához készített interjút Nyerges Gábor Ádámmal a lapról, az irodalmi életről és a kortárs irodalom néhány fontos kérdéséről. A beszélgetés teljes szövegét alább közöljük, a szerző hozzájárulásával.)

Végeztem egy kis kutatást, és megtaláltam a két hónappal ezelőtt, a Literán Veled készült interjút, azt vesézzük ki kicsit: azt válaszoltad az első kérdésre, hogy az apokrif, mint “nem kanonizált szöveg” az a jelentés, ami leginkább illik a lapra. Ez alapján hogy viszonyul “kollektíven” a lap az irodalmi kánonhoz?
“Kollektíven” azt hiszem sehogy, legalábbis abban az értelemben véve, hogy nincsen közös álláspontunk, illetve nincs egy olyan elvi megfontolás, valamiféle egyértelmű irodalmi elkötelezettség, amit mindannyian, közösen vallanánk. Persze nem meglepő, hogy egy nemzedéki folyóirat nem egy alkotója-szerkesztője hasonlóan gondolkodik. Valami ilyen egyetértés van talán sokunk közt (tudnék azért ellenpéldával is szolgálni a szerzőtáborunkból) amennyiben például – mint minden valamirevaló pályakezdő – bizonyos mértékig és szempontból elégedetlenek vagyunk a jelenlegi kánonnal. Ez a hozzáállás, bár nem klasszikus előfeltétele a jó irodalom alkotásának, ahhoz mindenképp szükséges, hogy izgalmas, érdekes, releváns művek jöhessenek létre (persze ez önmagában nem is elég).
Amit sokan talán a leginkább kifogásolunk az utóbbi két-három évtized irodalmában, az pont ennek az attitűdnek, a változtatás, az újítás igényének a hiánya lehet. Mintha kicsit lelassult, lelankadt volna az irodalom: bár az irodalmi fejlődésben nem, a változásban hiszek, ehhez képest a kortárs magyar irodalmi termés egy jelentős része mintha lemaradt volna valaminél, amit már pontosan ugyanúgy  megírtak korábban is, csak éppen valamivel jobban.

Olvass tovább »