Nyerges Gábor Ádám paródiái(nak szemérmetlen újraközlése)

2018. május 18.

Apokrif Könyvek 2015 – 2017

a szerző előszavával

Egyszer használatos poénnak indult – és, nagyobb részt, az is maradt, mégis afféle belterjes hagyomány lett belőle, hogy az Apokrif Könyvek újdonsült szerzőinek (s néhány más apokrifos frisskönyvesnek), új műveik megjelenése alkalmából, azok ihlette paródiákkal mérsékelem örömét. Épp a belterjesség kompenzálása okán (s mert egy alkalommal más, frissen készült, küldhető művem nem akadt a barátságos szerkesztői felkérésre válaszul) ezek a minden jóindulatot nélkülöző művek 2015-től egészen 2017-ig az Amúgy című, debreceni illetőségű online lapban bújtak el a felszínesebb olvasói tekintetek elől. Az Amúgy azonban a tavalyi évvel sajnálatosan beszüntette működését, s amúgy a kibertérről is eltűnt – bizonyítva az aggodalmas sejtést, hogy a szöveg ugyan lehet, hogy nem ég el, de egyetlen gombnyomásra elvészhet, így, bízva a nyájas olvasó megértő türelmében, hogy e csacsiságok miatt kell most kivágni a virtuális fákat, ilyetén írásaim újratemetését kezdeményeztem.

Nyerges Gábor Ádám

Nyerges Gábor Ádám

Olvass tovább »


Szendi Nóra regényrészlete (online megjelenés)

2018. április 3.

Semmi nem használ

(részlet a Természetes lustaság című regényből)

Szendi Nóra

Szendi Nóra

Leginkább az egy helyben állás zavarta. Volt egy kényelmetlen sámli a büfében, de nem igazán jutott ideje leülni. Ha egy pillanatra megpihent, rögtön pattanhatott is fel. Az első néhány hét után folyamatosan fájt a térde és a dereka. Igaz, előtte is fájt, csak azt már megszokta. Blanka szerint el kellett volna kezdenie sportolni. Ezt hallgatta, mióta Blanka eljárt heti két jógaórára. 

El tudnál képzelni a nyakamban a lábammal, kérdezte. Nézz már rám.

Dehogyis, ez nem olyan, tiltakozott Blanka, de már pukkadozott, nyilván, mert mégiscsak elképzelte. Nem kell annyira bonyi dolgokra gondolni, hanem például figyi, és már mutatta is, négykézlábra ereszkedett, és domborította-homorította a hátát.  Olvass tovább »


Szendi Nóra regényrészlete (online megjelenés)

2017. szeptember 2.

Itt a lét a tét

(részlet a Természetes lustaság munkacímű regényből)

Szendi Nóra

Szendi Nóra

Mi, te nézed azt a szart, mondta panaszosan Bardi Bandi.

Ja, mondta bosszúsan. Azt néztem. Most.

Itt a lét a tét, dalolta a reklám végét jelző hang a szobájából.

Úgyhogy, kezdte. Bardi Bandi úgy nézett rá, mint egy anyja csecséről frissen leszaggatott kölyökkutya. Megfogta a szék karfáját, nézett merőn Bardi Bandira, és arra gondolt, mi a fasznak jött ki a szobájából. Olvass tovább »


Testvériség (beszámoló)

2017. július 27.

FISz tábor, Visegrád, 2017. 07. 19–07. 23.

IMG_1959.JPG

Mit tagadjam, egy kissé megkésve, két nap lemaradásban látok neki a 2017-es FISz-táborról szóló hangulat- és helyzetjelentésemnek. Mire sikerült összekanalazni magam, kiheverni a visegrádi viszontagságokat, félbehagyott ügyeket elintézni, már minden tábortestvér megelőzött jobbnál jobb netnaplóival és beszámolóival: néhány nappal Mogyoró-hegy elhagyása után most valamennyien a Facebookon csüngünk, kiéhezve lesve a hírfolyamunkat, hátha csurran-cseppen még újabb fotó, amelyen vagy újabb írás, amelyben szereplünk, valami kis cupák, amit lehet még szopogatni-nyammogatni egy keveset. Megvoltak a poszttábori bocsánatkérések (lásd félrészeg félszakmai orbákolások és félreértések) és egymásnak fogadkozások (mostantól év közben is tényleg gyakrabban), nincs több halogatás: előszedem „Good day” feliratú, beépített szívószálas poharamat, amely az egész táborban hű társam, nappali bodzaszörpjeim és esti vicéim otthona volt, és limonádét szivornyázok belőle, remélve, hogy e rítussal sikerül megidézni valamit abból, ami óráról órára távolodik (még akkor is, ha a Sparban, a hármas metrón, a Lehel piacon, az edzésen, mindenütt pilledten felém őgyelgő táborlakókat vélek felfedezni, és fáradt tábori favicceket osztok meg értetlen ismerősökkel). Olvass tovább »


Túléltük. Túléltük? – Könyvheti netnapló (5)

2017. június 13.

2017-ben folytatjuk népszerű sorozatunkat: könyvheti (fél)szubjektív netnaplóink sorát. A 88. Ünnepi Könyvhét záró, ötödik napjáról Szendi Nóra írását közöljük.

könyvhét_végleges

A Könyvtár Klubban ülünk, de csak azért, mert a Vörösmarty térre visszavonszolni magunkat a Fugából már szörnyen hervasztó lenne, talán még annál is jobban, mint kimenni délután kettőre a hétfői Könyvhétre, és az agypállasztó kánikulában végignézni a lassú haldoklást, miközben egy irracionális vagy legalábbis általunk beláthatatlan okokból kivezényelt turistacsoport grasszál fel-alá a pusztuló standok között ledózerolhatatlan jókedvvel. Olvass tovább »


Szendi Nóra regényrészlete (online megjelenés)

2017. január 22.

Három póc

(részlet egy készülő regényből)

 

Nézed ezt a ökörséget, szólalt meg Drong Lajos.

Mit, kérdezte. Drong Lajos kiköpött a furgon ablakán.

Mit, a Való Világot.

Ja.

Mit ja? Nézed?

Ja.

Drong Lajos röhögött. Vesszek meg, gyerek, mondta. Nem gondótam vóna. Neked mindig följebb áll.

Értetlenül nézett Drong Lajosra. Kérdezte, hogy minél.

Minél, minél, ezt csak úgy mondják, legyintett Drong Lajos. A szájába tömött egy adag szotyolát. Hallgattak.
Olvass tovább »


Búcsú és vigalom – Könyvheti netnapló 2016 (4)

2016. június 13.

2016-ban folytatjuk népszerű sorozatunkat: könyvheti (fél)szubjektív netnaplóink sorát. A 87. Ünnepi Könyvhét negyedik napjáról Szendi Nóra írását közöljük.

könyvhetinetnapló_j

– Miafasz, ezt én vettem meg?!

– Na, meg is van a netnaplód első mondata!

És még csak délután három. Vagy négy vagy öt, nem tudom, egy kissé megfolyósodott az idő, amint tegnap nagyjából az egész esőáztatta könyvhét. (Nota bene, az emberek lelkesedését nem tudta elmosni: le a kalappal az elszánt dedikáltatók és notórius könyvhétjárók előtt!) Vasárnap a FISz-standnál, szemrevételezem, hogy tulajdonképpen miféle könyvekkel is tankoltam fel magam az ötszáz forintos kosár felfedezésének mámorában. A táskám dugig, bölcsebb lett volna kerekes nyugdíjascekkerrel jönni: a régi és új FISz-könyvek, a Szép versek és Nyerges András regényei mellé még egy halom ingyen elvihető Szépirodalmi Figyelőt is begyömöszöltem. A sarkon egy utcazenész csöpögi mikrofonjába a világ legnyálasabb rockslágereit, mellette a Tetovált Állatvédők csapata szervez félspontán tüntetést a napok óta szemben gengelő csövesek kölyökkutyái védelmében (a rendőrök elterelgetik őket, a csövesek maradnak kölyökkutyástul).

Olvass tovább »