Megváltás helyett pusztítás (könyvkritika)

2015. augusztus 30.

Dragomán György: A pusztítás könyve (újrakiadás), Magvető Kiadó, Budapest, 2015.

pusztitas-cimterv-3-okDragomán György első regénye, A pusztítás könyve – ami 2002-es megjelenése után elnyerte a legjobb első könyvért járó Bródy Sándor-díjat – idén új kiadást élt meg. Dragomán nem kapkodja el az írást, tizenhárom évvel első művének megjelenése utána még mindig csak („csak”) három könyvnél tart. De miért is kéne kapkodnia annak, aki olyan kötettel mutatkozott be a közönségnek, mint A pusztítás könyve? A kritikusok – akár az első kiadásról, akár a másodikról írnak – egyöntetűen pozitívan nyilatkoznak, ami nem is csoda, mert bár érezni rajta, hogy nem a szerző pályájának fő műve, mégis egy rendkívül érett és következetesen megírt könyv.

Olvass tovább »


Trauma, gender, irodalom (könyvajánló)

2015. január 28.

Trauma_Gender_Irodalom_BORITOA Trauma, gender, irodalom című kötetet ajánljuk, melynek Györe Bori és Menyhért Anna mellett tanulmányrovatunk vezetője, Szabolcsi Gergely a szerkesztője. A könyv az ELTE reader oldalán érhető el.

Ez a kötet a Trauma és Gender az Irodalomban és a Kultúrában Kutatócsoport által 2012 májusában az Eötvös Loránd Tudományegyetemen „Trauma, Gender, Irodalom” címmel MA és PhD hallgatók számára rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett anyagát tartalmazza.

A konferencia célkitűzése egyrészt az volt, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson olyan diákok és fiatal tudósok számára, akiket érdekel egy olyan komplex, interdiszciplináris irodalom-, és kultúratudományi nézőpont, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, másrészt pedig az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán immár megkerülhetetlen elemzési szempont.


Ez itt a vég? (könyvkritika)

2015. január 11.

Kertész Imre: A végső kocsma, Magvető Kiadó, Budapest, 2014.

kertész_végsokocsmaA végső kocsma különös és nehezen befogadható könyv. Különös, mert anyagában nem sok újdonságot tartalmaz, és ami új benne, az nem feltétlenül érett meg a kiadásra. Az azonban, hogy mégis megjelent, mégpedig ilyen formában, nem valami elhibázott írói, szerkesztői vagy kiadói döntés, hanem egy olyan koncepció része, amely ezeket az irodalminak csak részben tekinthető szövegeket képes emlékmű-szerű korpusszá összefésülni.

Olvass tovább »


Ellen-elmélet? (könyvkritika)

2014. november 14.

Kántás Balázs: (Contra-)Theoria − Esszék, tanulmányok, Ezredvég Alapítvány, Z-füzetek 154., Budapest, 2013.

(Contra-)Theoria − a teória ellen − jelöli ki már címével is az irányokat Kántás Balázs legújabb kötete. Úgy tűnik, hogy a hermeneutika felől érkező Kántás végleg szakítani kíván az általa (poszt)modern irodalomelmélet(ek)nek nevezett iskolákkal, és ebben a füzetben saját irodalomértelmezői paradigmájának a felvázolására tesz kísérletet.

Olvass tovább »


Szabolcsi Gergely: A festmény tekintete – Két arckép a XIX. század irodalmában (tanulmány)

2014. március 20.

Kihez tartozik a kép? Kinek a lelke tekint ránk az arckép szemén keresztül? Ezekre a kérdésekre a keressük a választ mindig, amikor elmerülünk a látványban. Ehhez hasonló kérdéseket tesz fel a két általam vizsgált mű (Gogol: Az arckép, Poe: Az ovális arckép) is, amikor arra keresik a választ, hogy mi a kép és mintakép viszonya, és hogy a festmény valójában kinek a lenyomata a festőnek vagy a modellnek.

Ahhoz, hogy megértsük, mi megy végbe ebben a három szövegben először is meg kell értenünk azt, hogy mi is a kép, ehhez pedig Gadamerhez és az Igazság és módszerhez kell fordulnunk. Művében Gadamer a kép létmódjára kérdez rá és azt kutatja, hogy mitől lesz különleges a kép és, hogy mi az, amitől, a várttal ellentétben, nem használható rá az esztétikai élmény fogalma. Gondolatmenetének kiinduló pontja az, hogy a kép nem pusztán képmásszerű leképezése [Abbildung] (ennek legtökéletesebb példája a tükörkép), hanem valami azon túli, ugyanis nem a képmással ellentétben a kép mintaképre való vonatkozása nem egyoldalú – nem csak, hogy a kép rendelkezik saját, a mintaképtől független, valósággal, de szükségszerű az is, hogy a mintakép megmutatkozzon a képben. A mintakép ráadásul csak a kép felől szemlélve minta-kép, ezáltal a kép képes arra, hogy tovább bővítse az általa reprezentált lényegét.[1]

Olvass tovább »


Szerk. bekösz.

2013. október 15.

szabolcsiAz Apokrif Online 2013-as megújulásának részeként új rovatok is megjelennek portálunkon. A hamarosan induló tanulmányrovat szerkesztője, az Apokrif és az Apokrif Online rendszeres szerzője, Szabolcsi Gergely szerkesztői beköszöntője olvasható alább.

Olvass tovább »


Szabolcsi Gergely verse (Parti Nagy Lajost köszöntve)

2013. október 12.

Lajos bácsi hatvan lett
mondanák, nem nagy tett
de szerzői életműve hatalmas
és legtöbb szövege tartalmas

isten éltesse hát a mestert
a nyelvújítót, költőt, embert
kívánom érje még sok boldog nap
és, hogy ma legyen parti, nagy