Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. szeptember)

2014. október 5.

pföld szepthvgszept27Az Ambroozia friss számában egy Vass Norbert-verssel találkozhatunk (Magányos kamikazék). A Zempléni Múzsa idei második számában Evellei Kata két versét (Üdvözlégy, Vonzáskörzet) jelentette meg. A Műút Online-on Nyerges Gábor Ádám készülő, A közellakó című regényének egy részlete (Kellemetlen kérdések) olvasható, Smid Róbert Sziránó-kritikájának (Egydimenziós emlékiratok?) társaságában, míg a Mozgó Világ szeptemberi száma verset közöl Nyergestől: most, mikor. A Palócföld idei negyedik száma Borda Réka A cső és Tinkó Máté Életvezetők című műveit adja közre. Utóbbi Amíg a dolgok rendeződnek című kötetéről Mohácsi Balázs ír a Kulter.hu-n: A határsávban ragadva. A Kalligram szeptemberi számában Karsza Andrea Cserbenhagyás című novelláját olvashatjuk. Az idei 5-ös számú Bárkában Juhász Tibor (Vetített rácsok, Búra alatt, Nyersanyagként beérkező halál) és Biró Krisztián (Nevek maradnak, zmborito_14_2kalligramMáshol nőttem, Időben mérni) verseire lelhetünk. A Literán Fehér Renátó ír a rendszerváltásról: Határozatlan idejű albérlet. Többek közt Fehér Garázsmenet című kötetéről ír a szeptember 12-i Élet és Irodalom Ex Librisében Harmath Artemisz, míg a Garázsmenet egyik estjéről tudósít a Librariuson Szarka Károly: Garázsmenet Adásszünettel – Felolvasni egy könyvet. A HVG 2014/39. számában Mátraházi Zsuzsa készített liget_2014_09mműhely 169interjút Nyerges Gábor Ádámmal: Összesorsolt gyerekkor. Sziránó című kisregényéről Wágner Ádám elemző tanulmányát (A színfónia színfóniája – Regénykompozíció és az írói önreflexió megjelenése Nyerges Gábor Ádám Sziránó című regényében) közli idei harmadik számának online kiadásában az Irodalomismeret. A Magyar Műhely aktuális (169.) lapszámában Sós Dóra ír a Mega-Pixel 3., Digitális Alkotások Országos Tárlatáról (Virtuális dimenziók). A Kulter.hu-n Evellei Kata interjúja olvasható Egressy Zoltánnal (Pro captu lectoris), míg a Liget szeptemberi számában Bicsérdi Ádám beszélgetését közli Z. Karvalics Lászlóval: Az információs antropológia lehetőségei. Szintén a Kulter.hu-n bárkamozgóNyerges Gábor Ádám ír a Wilfred című tévésorozatról (Az ember legjobb barátja). A Népszabadság szeptember 14-i számában a 2000 25 éves jubileumát ünneplő Dalnokversenyéről (melyen Evellei Kata és – Petrence Sándorként – Nyerges Gábor Ádám is részt vett) ír tudósítást Papp Sándor Zsigmond: Himnusz a szippantóhoz. Az Irodalmi Jelen felületén beszámolót olvashatunk a Szépírók Társasága által szervezett, Nyerges Gábor Ádám-vezette Orbán Ottó emlékestről: Aki kilógott a századából.


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. augusztus)

2014. augusztus 28.

046_borito_770A Műút 46-os számában Biró Krisztián két verse (Eldorádó ostroma, Hűlsz) jelent meg, előbbi a linkre kattintva el is olvasható a Műút Online-on. Ugyanebben a számban kritikát olvashatunk Smid Róbert tollából Nyerges Gábor Ádám Sziránójáról, Egydimenziós emlékiratok? címmel. Fehér Renátó Garázsmenet című kötetéről több kritika is megjelent augusztusban: Vári György a Népszabadság augusztus 16-i számában (“Így vagyok itt, egy ország maradéka”), Szemes Botond pedig a Kultúra & Kritikán ír róla Határokon át buszozunk – egy késő esti járat elemzése címmel, míg Stermeczky Zsolt Gábor a FÉL Online felületén közölt recenziót Random-ország felé, meg-megállva cím alatt. A szerzővel a VS.hu-n (“Fogalmam sincs, mire és meddig kell itt és most berendezkedni”), valamint a Kortárs Online-on (Nem én vagyok a tékozló fiú) interjúkat is olvashatunk. Egy másik apokrifos elsőkötetessel, a frissen megjelent Alszom rendszertelenül című verseskönyvet jegyző Kerber Balázzsal az Irodalmi Jelenen készült interjú: Az álom a világ lebontása és újjászervezése. Kerberrel a Litera Non-Stop sorozatában is találkozhatunk: Busz-stop Bolognában. A Képírás felületén Sós Dóra ír David Karla és Jennifer Parker grafikus zenekottáiról. A Kortárs Online Murzsa Tímea kritikáját közli Nagy Márta Júlia Ophélia a kádban című kötetéről: A profán Ophélia. A Népszabadság augusztus 9-i számában jelent meg Nyerges Gábor Ádám kritikája Sajó László A futball ábécéje című könyvéről (I mint irodalom) a Kulter.hu-n pedig Lévai Balázs Lovasi című rockéletrajzáról ír: “Itt van az életem…” címmel.


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. január)

2014. január 31.

szfigy13-6 alföld14-1A Vörös Postakocsi felületén Bödecs László három verse (Paradicsom, Böjt határozatlan időre, Ifjúságunk kertje) jelent meg. A Mozgó Világ januári számában Szabó Márton István három versét (Mesterkő, Még közelebb, Nem alszol) olvashatjuk. A Képírás januárban Tinkó Mátétól közölt egy verset (Egy ápolónő félálma telőben), illetve Szarvas Melindától egy tanulmányt: Dilettáns-e minden, ami új? Új-e minden, ami dilettáns? – A dilettantizmus és a kritika az irodalomtörténetben. Szarvas Melindától kritikát is olvashatunk a Kulteren, mégpedig Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényéről: Amikor mindenki egyért. Ugyancsak a Kulteren Fráter Zoltán színikritikájával is találkozhatunk, nevezetesen a Karinthy-színház Karinthy Ferenc: Nők-előadásáról: „Ez a Józsi, ez a Józsi!”. Az Alföld januári számában Smid Róbert írt Bednanics Gábor A kétséges faggatása című tanulmánykötetéről: Viszály helyett (a teljes szöveg elolvasható a Litera lapajánlójában). A Szépirodalmi Figyelő 2013/6. számának online irodalmi folyóiratokhoz intézett körkérdésében az Apokrif Online képviseletében Nyerges Gábor Ádám nyilatkozott. Ugyanő ír Egressy Zoltán Majd kiszellőztetsz című kötetéről a Népszabadság 2011. január 11-i számában: Édes élet, keserű szájíz.


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2013. szeptember)

2013. szeptember 30.

kortars_2013_09_borito-1-201x300Acsillagszálló_bélyeg Kortárs és a Forrás is Tinkó Máté verseit (Mandarin szerint, Szolgalélek, körtánc – valamint Belharc készülőben, Szalag, korlát, Sárkeresztúri ének Pityének) közli. Az Alföld szeptemberi számában Kerber Balázs versei olvashatók. A Jelenkor szeptemberi számában Nyerges Gábor Ádám három versét (Nem reklamáltam, Rend, Rajtad sincs nyoma) közli. A Csillagszálló legújabb, Bélyeg című számában Nyerges regényrészlete (és önálló életre kelve elugrándozik) és Fehér Renátó verse (Láthatatlanok), valamint Sós Dóra írása (Q? Címkék és betűk: a magyar queer-irodalom) lelhető fel. Képíráson Bödecs László újabb versei (Hibátlan, Trip, Ekezet) jelentek meg. A Literán Szilágyi Zsófia kritikája olvasható Fráter Zoltán Karinthy, a városi gerilla című kötetéről: “jól látja, Karinthy vagyok”. A Kortárs Online-on Murzsa Tímea Márton Evelin Papírszív című könyvéről írt (Dal a madártani egyletről), Nyéki Gábor pedig a Mayberian Sansküllots PseudoDeath című lemezéről ír: Kápmegyertől a popslágerig. A Vár Ucca Műhely 2013/3. (“Megítélésem szerint tombolt” – Egy előszilveszter utóhatásai), az Új Művészet 2013/9. (A térkép és a táj – az MKE grafika szakán, képgrafika szakirányon végzettek diplomakiállításáról) , a Szépirodalomi Figyelő 2013/4. ( Benzinfröccs és kaktuszpálinka – Hegedűs Márton Slusszkulcs klán című képregényéről), a Magyar Műhely 165. számában (Fakuló faxpapírok – Két Bohár-szöveg újraolvasása apropóján), illetve a Literán (“Azt a macskát, Alekszandr Iszajevics, már megették”) is találkozhatunk Vass Norbert cikkeivel. A Szkholion idei első számában Fehér Renátó ír Bozóki András Cenzorok helyett fekvőrendőrök című könyvéről: A házibuli másnapja. A Prae legújabb, Vagány históriák 2. című számának portrésorozatában (Költők szeretteikkel) két apokrifos, Kerber Balázs és Nyerges Gábor Ádám is szerepel, valamint egy írásával (Telik, de nem múlik) Smid Róbert is.

prae_vh_borito_front

Q? Címkék és betűk: a magyar queer-irodalom


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2012. március)

2012. március 28.

Az Élet és Irodalom első márciusi számában Nyerges Gábor Ádám Kékül című novelláját közli. (Az online kiadás előfizetői ide kattintva érhetik el a szöveget.) A Szkholion legutóbbi számában egy másik Nyerges-próza (Sziránó és a la fontaine-i hiénahadművelet) és egy Baranyi Gergely-vers (közös gyerek). A folyóirat honlapján a teljes lapszám elolvasható. A Győri Műhely friss számában Takács Nándor négy (Az utca, Név I., Név II., A menekülés irányai) és Nagypál István két (Nőni, nőni, nőni, A beszélő ló) verse olvasható. A Napút első 2012-es számában (A fele tréfa) kapott helyet Evellei Kata Függőség című verse. A Kalligram márciusi számában Kerber Balázs három versét (Hazafelé, Este, Nem érem) és Reichert Gábor kritikáját (Az „aszkétikum” sajátossága – Szolláth Dávid A kommunista aszketizmus esztétikája) közli. Tinkó Máté friss versét (Szolgalélek, körtánc) a FÉL Online közli, éppen ahogy Sós Dóra Ekhó című vizuális költeményét és Nyerges Gábor Ádám két versét (Dalok a Sándor Palotából) is. Ez utóbbiakról a Nyelv és Tudomány külön rövidhírben számol be: Szegény kis álamfő vagyok, mit ártottam – Gúnyversek jelentek meg Schmittről. Az Opus idei első számában Sós Dóra félredatált hajónapló és Csíkokban folyó fák, illetve Nagypál István A költözés és Butik című versei jelentek meg. Az ÚjNautilus Szendi Nóra Lápvidéki nyúlós napjaim című novelláját közli. Berényi Csaba friss verssel szerepel a FÉL Online-on: Ismétléses szarakodás a női nemmel. A Holmi márciusi számában Reichert Gábor kritikája is szerepel: Mérnöklíra (A Petôfi Irodalmi Múzeum virtuális Nemes Nagy Ágnes-kiállításáról). A Könyves Magazin legújabb számában Vass Norbert több cikke is olvasható. Az Alföld márciusi számában Smid Róbert ír Olay Csaba és Ullmann Tamás Kontinentális filozófia a XX. században című kötetéről: Kontinentális körutazás – rejtekutak nélkül. A Kulter.hu-n Tarcsay Zoltán elemzi a Doctor Who tévésorozatot: Ki lesz belőled, Doki? Ugyancsak a Kulteren ír Berényi Csaba Michael Zwecker új zenekara, a The Poster Boy Things we had time for című lemezéről: Ő márpedig füttyög. A Prae.hu-n egyrészt Fehér Renátó a kortárs politikai költészetről rendezett vitaest kapcsán (Faultok, sorcsere, kapufák), valamint a Marom Egyesület és a Sirály est-sorozatának újabb felvonásáról tudósítva (Betiltott happening a hálószobában), másrészt Dombai Dóra David Cronenberg Veszélyes vágy című filmjéről: Cronenberg esete a pszichoanalitikusokkal, illetve Angelina Jolie első rendezéséről: Hollywoodi nagyasszony a pesti Balkánon. Szintén Fehér Renátó, ezúttal a FÉL Online-on, Grecsó Krisztián AEGON-díja kapcsán: A falás öröme és a látkép. Vass Norbert recenzálja a Literán Vasile Ernu Született Szovjetunióban című kötetét: A közös klotyók diszkrét bája. A Kommentár 2012/1. számában Vass Norbert tanulmánya olvasható: Boldog, szép napok Nirvániában.


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2011. április)

2011. április 22.

Nyerges Gábor Ádám egy versét olvashatjuk a Liget friss számában: Himnusz a 21-hez. Két másik (Negyedéves jelentés, Bújdosó) Nyerges- és két Áfra-vers (aki lett volna, és aki lett) a friss Alföldben, illetve Smid Róbert recenziója a Helyi érzéstelenítésről: A grammatika érzéketlensége. Vass Norbert tudósít a Literán Farkas Péter Johanna című regényének bemutatójáról: Csendes ünnep. A FÉL Online-on Tinkó Máté Theodor Daybreak nem bír aludni című verse olvasható. Molnár Fábián Falvai Mátyás Gépindák című kötetéről az Újnautiluson: Falvaindák. Nyerges-műfordítások: egyrészt a Jelenkor friss számában (Boris Vian Jó napot kutya és Szegény Bodri című versei), másrészt a Napútban, Alan Morrison két versével: A gyűrű, Bocsáss-meg-ne. Meditatív novelláskötet: Vass Norbert interjúja Lázár Tiborral alias Occammal első szólólemeze kapcsán, a Kulteren. Nyerges-novellák a friss Spanyolnáthában: Sziránó és a nyafongó préri, Sziránó és az apró életkori odalevés. Kántás Balázs versei olvashatók az Ezredvég áprilisi számában (és néhány további kíséretében a Kulter.hu-n is), ugyanitt Marik Álmos recenziója legutóbbi kötetéről: Összefutó mítoszok. A Szépirodalmi Figyelő 2011/1-es számában Vass Norbert és Kántás Balázs több írásával is szerepel. Berényi Csaba Akaraterő és Dombovári Csongor Ikarosz tétele 2. (Az elrugaszkodás) című verse a FÉL Online-on olvasható. Mezőszemerei anzix: Vass Norbert ír a Prae.hu-n Bukta Imre Nagymama unokája c. kiállításáról. Vass Norbert recenziója Per Olov Enquist Egy másik élet című regényéről a Literán: Sötétségből ki a fényre. Árnyékköltők és fényzenészek: Vass Norbert ír az Instant elektrográfiai kiállításról a Prae.hu-n. Nem megúszni a versírást címmel olvasható Nyerges Gábor Ádám recenziója Vida Gergely Horror klasszikusok című kötetéről az április 30-i Népszabadságban.


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2011. január)

2011. január 22.

Smid Róbert Ember, mi végre? (Heidegger, Gadamer és Derrida antihumanizmusa) című tanulmánya olvasható az Alföld januári számában. Az Irodalmi Jelen együtt.járás rovatában Nyerges Gábor Ádám Szabó Franciska Befejezetlen mozdulatok című képsorozatához írt verse olvasható: változatok.ébredésre. Nyerges-novella a kolozsvári Helikon 2011. január 25-i számában: Sziránó és A Halál Nagy Albuma. Vass Norbert a kaposvári Csiky Gergely Színház egyik bemutatójáról (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban), Mohácsiék kaposvári Játéka címmel a Prae.hu-n, egy másikról (Egressy Zoltán: Portugál) Ejtőzés és rejtőzés Irgácson cím alatt a Kuk-on ír. Szintén Vass, ezúttal a Literán, Sofi Oksanen Tisztogatás című regényéről: Akit a légy beköpött és Jason Lutes Berlin – a kövek városa című képregényéről: Berlin alatt a föld, a Prae.hu-n pedig a Retina – kortárs portrék című kiállításról: Arcél-párbeszédek, illetve a Kulteren Erlend Loe Elfújta a nő című regényéről: Ha betoppan Marianne. Necz Dániel Ellentánc című verse a Liget januári számában olvasható. A FÉL Online felületén Torma Mária Szent Ferenc csodája című rövidprózájával találkozhat minden odakattintó. Az Új Forrás januári számában egy-egy verssel szerepel Takács Nándor (A folyók útvonalai) és Necz Dániel (Emlékház). Berényi Csaba kritikája a The Social Network című filmről a Kulteren: Közösségi háló(szoba).