Feketemosó: Also starring

2018. szeptember 19.

feketemoso-uj-kozepes

Ezt akarom csak mondani, hogy nem tudom a választ a kérdésre, amit végül még a legnagyobb részeg sírás közben sem mertél vagy bírtál feltenni, szó szerint a vállamon zokogva, tudniillik, hogy minden rendben lesz-e. Vagy akár csak bármi. – Nyerges Gábor Ádám írja az Apokrif blogját.

Nyerges Gábor Ádám (Kis Norbert képe)

Nyerges Gábor Ádám (Kis Norbert képe)

Kedves Ismerős,

ez, azt hiszem, egyik hajnali ide- vagy odakószálásunk során sem került szóba, de úgy sejtem, talán még nem olvastad a Kemény-regényt, amit most, kezdés gyanánt, kiforgatva kicsit megidéztem – egyszer majd olvasd el, nem rossz. Mindenesetre megtalálod majd benne, ha egyszer elolvasod, azt a szívszorító belső parancsot, ami folyton-folyvást belesusog hősünk tudatába, hogy, tudniillik, törekedj a szeretetre! Ez, azt hiszem, ahogy nekem, úgy neked is sokat jelentene. Mert hiszen ismerjük egymást, felszínes ismeretségünk dacára is, attól tartok, túl jól. Egymás iránti ambivalens rokonszenvünknek is ez lehetett, úgy hiszem, az alapja, hogy nagyon más életszakaszaink közben is annyi párhuzamosságot találtunk, olyan hasonlóan vagyunk behuzalozva, hogy az belőlem, mint mondtam is, kontrollálhatatlan idegenkedést, undorral vegyes szeretetérzetet vált ki. Valamelyik csámborgás alkalmával panaszolhattam is talán, hogy egyre vészesebben közeleg az aktuális Feketemosó leadási határideje, s nincs miről írnom – azaz, lenni éppenséggel lenne mit, de, ugyebár, vannak azok, amikről úriember nem beszél, más pedig mostanában szinte nincs is.

Olvass tovább »


Nyerges Gábor Ádám regényrészlete (archív)

2018. augusztus 25.

A múlt hét péntek óta érlelődő terv

(megjelent az Apokrif 2015/3. számában)

apokrif_2015_3_borito

Sziránó aztán némi töprengés után a hétvégén átgondolta az elhamarkodott szakállnövesztést, és inkább megborotválkozott. Meggyőzte a döntő érv, miszerint hétfőn visszazökkenti életét annak természetes medrébe, helyrerakja az épp elromlani indult dolgokat. Nem tudta, ebben a szakállasodás megszüntetése ténylegesen segítségére lehet­-e, vagy csak őneki számít, ő érzi ettől jólfésültebbnek és vállalhatóbbnak magát, de akárhogy is, szent meggyőződése volt, hogy hétfőn nyolckor minden tekintetben a legjobb formáját kell hoznia ahhoz, hogy sikerrel járjon. Olvass tovább »


Feketemosó: Még

2018. augusztus 15.

feketemoso-uj-kozepesHitetlenül hitt reményéhez, hogy lehetne tán valami jobb is, szégyellve vallja be, hogy titkon még ragaszkodik, aggodalmas-gondosan rakosgatja a legfontosabb hangsúlyokat a mondatbeli mégekre, de, mint aki még nem áll készen a szenvedés felfüggesztésére, szemérmetes tétován inkább ismét lesüti a szemét. Egyszerre elkeseredett és felszabadult a nevetése. Felnéz, gyönyörűen, mint aki továbbra sem áll készen, de maga sem biztos benne, hogy ez most épp egyértelmű-e. Az. – Nyerges Gábor Ádám írja az Apokrif blogját.

Nyerges Gábor Ádám (Kis Norbert képe)

Nyerges Gábor Ádám (Kis Norbert képe)

Olvass tovább »


Feketemosó: Nyomokban

2018. július 18.

feketemoso-uj-kozepesReceptre kapható életbölcsességem bizonyíthatóan beválik, A Párszor Már Szétbaszott Életűek Világszövetsége ajánlásával készülhetne róla reklámfilm. Példának okáért most egész reklámfilmszerűen ülök magam is, mosolygok a mellettem elfutókra, mintha okom lenne rá – tulajdonképp van is. Jóformán minden szembejövő ember véletlenszerűen mellénk kerülő utas a Titanic valamely mentőcsónakjában – azért jöhetnek szembe egyáltalán –, megilletődött cinkossággal mosolygunk vagy csak nézünk össze, üdv a klubban, élőtársak. – Nyerges Gábor Ádám írja az Apokrif blogját.

Nyerges Gábor Ádám (Kis Norbert képe)

Nyerges Gábor Ádám (Kis Norbert képe)

Olvass tovább »


Apokrif-szerzők a Könyvhéten (ajánló)

2018. június 7.

Péntek:

  • Fehér Renátó dedikál a Magvető standjánál (Vörösmarty tér, 15:00)
  • Juhász Tibor dedikál a Scolar kiadó standjánál (Vörösmarty tér, 18:00)
  • Bödecs László dedikál a FISZ standjánál (Vörösmarty tér, 18:00)
  • Nyerges Gábor Ádám könyvbemutatója a Fugában (19:00)

Szombat:

Vasárnap:

  • Szarvas Melinda dedikál a FISZ standjánál (14:00)
  • Norman Jope, Tarcsay Zoltán és  Nyerges Gábor Ádám közös dedikálása 16:00 órától a FISZ standjánál

További információ a könyvheti dedikálásokról: http://www.unnepikonyvhet.hu/dedikalasok


Berendezkedés (Nyerges Gábor Ádám új kötete)

2018. május 28.
Nyerges Gábor Ádám: Berendezkedés

Nyerges Gábor Ádám: Berendezkedés

Gondolhatta volna

Vágyainak azokra emlékeztető vonása bizonyosan nem
könnyedségükből vagy tisztaságukból fakad, gondolta,
míg bénító súlyú és mennyiségű teendői boltozata alól,
lopva kilesett az égre. Felhők, azokra gondolt, hogy épp
olyanok, mint hiábavaló akarata, reménykedése, akár
kétségbeesése egykedvű, tőle egyre függetlenebb, szinte
szenvtelen tárgyai. Megpróbált volna fölhívni valakit,
akinek épp-amilyen hangulatán az ő számára elvben sok
minden múlhatna – megpróbált volna, de nem jutott el a
próbáig. Légneműek, az volt a baj, elérhetetlenek, az is
volt a baj, nyirkosak továbbá, még az is volt a baj, de
főképp az első kettő. Mert élete sorskérdései még szép,
hogy nem a mindenkori mostban dőlnek el, ez egy ilyen
ország, azon belül meg, most mit lehet tenni, egy ilyen
élet. Tavasszal tavaszi fáradtság, nyáron általános szieszta
és szabadság, ősszel a korábbról felgyűlt teendők, télen a
hirtelen oly váratlanul közelgő ünnepek és az évkezdés
miatt nem érnek rá dolgai végre eldőlni – pedig már kezdte
azzal is beérni, hogy akár rossz irányba. De leveleire és
hívásaira egyre csak, soha nem látszanak érkezni válaszok,
mintha csak cammogva vonulnának légnemű aggodalmai
emberi elmével felfoghatatlan távolságból felfoghatatlanul
lassúnak tűnő sebességgel. Elnézést kérek a zavarásért,
engem kellene felakasztani, jutott eszébe egy épp odavágó
idézet, míg nagy kapkodásában, szörnyű túlterheltsége,
megannyi elfoglaltsága közben továbbra is az égen maradt
a tekintete. Az egykedvűség, a távolság, talán azért a
felhők, a hidegség, a fagyottság, vagy talán azért, egy szó,
mint száz, mert nincs bennük semmi emberi, ami őt illeti,
még sosem látott beléjük semmilyen alakot vagy figurát,
ahányszor valaki igen, ő egy ugyanazt szintén látó ember
arckifejezésével bólogatott az elvártnál talán lelkesebben
is, hátha úgy tűnik, mintha ő is fel vélne fedezni bármit
ezekben a fönt úszkáló, távoli, halott, rideg, fodros, fehér,
elkényeztetett szarfúvatokban, amik most egyszeriben,
mióta bokros teendőiből beléjük feledkezve nézi őket,
mintha minden elmaradt visszahívás, megválaszolatlan
levél, elmaradt előléptetés és persze csak véletlenül, de
mégis neki jutó, megalázó negligálás lennének, mintha
fejéből kicsusszant, kifúvódó, alaktalan és szégyenteljes
vágyai kenődtek volna fel az égre vattacukorból, mintha
mégis formáik lennének, persze, semmi konkrétra sem
emlékeztetően, persze, de mégis egy élhetőbb, emberibb,
méltóbb élet habarcsanyaga lennének, a rohadt, keserves,
kurva életbe, gondolta még  egy kapkodó, nem olyan
tiszta gondolattal, mielőtt fejébe férkőzött, hogy feléjük
rugaszkodva engedhetne a gravitáció oly sajnálatosan
kiábrándító és fantáziátlan montóniájának, gondolhattam
volna, gondolta volna, de végre már nem volt képes rá.

(eredeti megjelenés: Alibi 6 hónapra – Felhő antológia, 2017)

Olvass tovább »


Nyerges Gábor Ádám paródiái(nak szemérmetlen újraközlése)

2018. május 18.

Apokrif Könyvek 2015 – 2017

a szerző előszavával

Egyszer használatos poénnak indult – és, nagyobb részt, az is maradt, mégis afféle belterjes hagyomány lett belőle, hogy az Apokrif Könyvek újdonsült szerzőinek (s néhány más apokrifos frisskönyvesnek), új műveik megjelenése alkalmából, azok ihlette paródiákkal mérsékelem örömét. Épp a belterjesség kompenzálása okán (s mert egy alkalommal más, frissen készült, küldhető művem nem akadt a barátságos szerkesztői felkérésre válaszul) ezek a minden jóindulatot nélkülöző művek 2015-től egészen 2017-ig az Amúgy című, debreceni illetőségű online lapban bújtak el a felszínesebb olvasói tekintetek elől. Az Amúgy azonban a tavalyi évvel sajnálatosan beszüntette működését, s amúgy a kibertérről is eltűnt – bizonyítva az aggodalmas sejtést, hogy a szöveg ugyan lehet, hogy nem ég el, de egyetlen gombnyomásra elvészhet, így, bízva a nyájas olvasó megértő türelmében, hogy e csacsiságok miatt kell most kivágni a virtuális fákat, ilyetén írásaim újratemetését kezdeményeztem.

Nyerges Gábor Ádám

Nyerges Gábor Ádám

Olvass tovább »