Szabad akarat másfél négyzetméteren

2012. november 19.

Kritika: Természetes Vészek Kollektíva: Végtelenbe Zárva (Trafó, Budapest, 2012. október 18-20.)

A Természetes Vészek Kollektíva előadásának kezdetekor úgy éreztem, mintha csak a Pendragon legenda főszereplője lettem volna, aki a regény egy emlékezetes jelenetében genetikailag módosított, halhatatlan élőlényekkel szembesül. Az akváriumszerűen megvilágított tér közepén egy szorongató méretű, zárt üvegdobozban fekszik valami. Vagy valaki. Gézbe öltöztetett, nemtelen testéből drótok és elektródák lógnak ki, kezdetben ezek tartják életben. A lét előtti és utáni bezártságra, természetes és természetellenes szűk terekre enged asszociálni a kép, az anyaméhre és a koporsóra. A dobozt és benne Góbi Ritát, két oldalról látja a közönség, a kivetítőkön pedig azt is, amit felülről figyelve látnánk a kalitkában történtekről: néha pontosan azt, néha effektekkel torzítva, röntgenfelvételhez hasonlóan, fénypászmákkal manipulálva a valóságot. Olvass tovább »