Feketemosó: Úton

2017. november 29.

feketemoso-uj-kozepesItt, Hollandiában az ablakok az utcára néznek, nincs magas kerítés, belátni az otthonokba. Zavarbaejtő, de izgalmas. Már ismerek egy középkorú, pocakos férfit, aki esténként újságot olvas a kanapén. Egy kalácsképű macskát is, aki az ablakban trónol. Utóbbi már észrevett, előbbi még nem. – Murzsa Tímea írja az Apokrif blogját.  Olvass tovább »


Feketemosó: #MeToo

2017. október 18.

feketemoso-uj-kozepes

Felállt a hátamon a szőr, mikor először meghallottam ezeket a mondatokat több férfi ismerősömtől: „De nektek, nőknek ez tetszik.” vagy „Nem tudjátok kezelni a bókokat”. Ez nem bók. S nem, cseppet sem tetszik. Nem rak hozzá az önbecsülésemhez, inkább elvesz belőle. Sokkal több vagyok, mint a testem. Néha úgy érzem, hogy a melleket, a feneket, a hosszú hajat szeretném leszerelni magamról. Hogy csak legyek, minden szexuális maszlag nélkül: csak én magam. – Murzsa Tímea írja az Apokrif blogját.
Olvass tovább »


Feketemosó: A templomról és Ikaroszról

2017. szeptember 20.

feketemoso-uj-kozepesMi a különbség az égbe törő templomtorony és Ikarosz szárnyai között? Az alázat. Mert a templom nem Bábel tornya. Isten tölti be a templomot, s nem az ember. – Murzsa Tímea írja az Apokrif blogját. Olvass tovább »


Változások az Apokrif és az Apokrif Online szerkesztőségében

2017. szeptember 18.

2017 szeptemberétől újabb változtatásokkal folytatja munkáját az Apokrif és az Apokrif Online csapata.

Előbbiből Reichert Gábor válik ki, akinek helyét a prózarovat élén az Apokrif Online eddigi szerkesztője, mostantól: főszerkesztője, Murzsa Tímea veszi át a téli szám összeállításától kezdődően. Reichert Gábor 2012-ben csatlakozott lapunk csapatához, az Apokrif Online szerkesztőjeként, majd az év őszétől folyóiratunk kritikai rovatát vezette 2014. végi távozásáig. 2017 elején tért vissza lapunkhoz, a prózarovat élén. Szerkesztőségünk tagjai további sok sikert kívánnak neki karrierje újabb állomásaihoz.

Murzsa Tímea 2013 decemberében csatlakozott az Apokrifhoz szintén online szerkesztőként. Hálózati kiadásunknál töltött, közel négy éve alatt vált az Apokrif Online nyomtatott változatától egyre inkább független, önálló sajtótermékké. Az Apokrif Online szerkesztését, a portállal kapcsolatos napi szintű szerkesztői és szervezési munkákat lapunk rendszeres szerzője, B. Kiss Mátyás kritikus veszi át a frissen kinevezett főszerkesztőtől.


Feketemosó: Az örömről

2017. augusztus 16.

feketemoso-kisebbDe az Interpol én vagyok (hehe). Most élőben hallom. Nehéz nem becsuknom a szemem, koncentrálnom kell, hogy mindenestül befogadhassam ezt az élményt. Meg akarom jegyezni az arcukat. Aztán jön a Say Hello to the Angels punkos dal, erre szoktam felszívni magam, kiugrálom magamból az érzelgősséget. Mert ez is megvan az Interpolban, ők is fel tudják robbantani az agyam. Én tényleg felszálltam az angyalokig ezen a koncerten. Ez a zenekar élőben is úgy hangzik, mint amikor minden reggel berakom őket a telefonom lejátszóján, s a napom első léptei és a szívverésem Sam Fogarino dobjához igazodnak. Eksztatikus élmény. Köszi, Interpol, köszi, Paul Banks. You turned on my bright lights! – Murzsa Tímea írja az Apokrif naplóját.
Olvass tovább »


Feketemosó: A nevetésről (1.)

2017. július 19.

feketemoso-kisebbAztán voltam Elliott Erwitt-fotókat nézni a Capa Központban. Derű volt mindenütt, jól elkapott, apró pillanatok. Hálás kiállítás. Mert nevetni azt lehet, az hatalom. Rálátni a dolgokra, látni a fonákságukat. Felettük állni. Ezt szeretném megtanulni. Ne érts félre, nem a cinikus röhögést. A felszabadult, kicsit tébolyult kacagást, amit Janis Joplin hallat a Mercedes Benz végén. – Murzsa Tímea írja az Apokrif naplóját. Olvass tovább »


Esterházy Péter halálára

2016. július 15.

3.jpg

Forrás

„Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.” – idézi Esterházy Péter a Példabeszédeket a Hasnyálmirigynaplóban, utolsó könyvében. Esterházy mindenestül az élet írója, így nehéz a halálról – fáj leírni: az ő haláláról – beszélni. Az Esterházy-próza szövetét az ontológiai derű festi fényesre. Ez akkor sem változik, mikor a tárgy, az írás tárgya a hasnyálmirigy lesz – onkológiai derű, bújik ki a szerzőből naplóírás során. Ez a Hrabalra emlékeztető könnyedség munkál az Esterházy-univerzum mögött. És valahol ez a kvintesszenciája ennek a közép-kelet európai létnek, gondoljunk csak Kunderára. De emellett Esterházy vérbeli européer, akár a műveit átszövő intertextusokat tekintve, akár a színvonalat nézve.

Olvass tovább »