Az 1956-os forradalom és szabadságharc a mindennapok szemszögéből (könyvkritika)

2016. december 31.

A Forradalom! – 24 megtalált történet, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Majtényi György – Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba, Libri Kiadó-Magyar Nemzeti Levéltár, 2016

forradalom

Különleges, mondhatni szokatlan dokumentumkötetet publikált a Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Kiadó közösen az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára az MNL három történész-levéltárosa, Mikó Zsuzsanna, Majtényi György és Szabó Csaba által sajtó alá rendezve. A kötet egyszerre felel meg a tudományos forráskiadás kritériumainak, hiszen kísérőtanulmány és komoly jegyzetapparátus társul hozzá, és hozza közelebb a XX. század eme fontos és drámai történelmi eseményét akár a laikus, mindenkori olvasóhoz. Olvass tovább »


A XX. század első fele magyar nőirodalmának ösvényein (könyvkritika)

2016. szeptember 18.

Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról, Orpheusz Kiadó, 2016

konyvNégy eddigi releváns, két német (Gabriele von Baumberg (1766-1839). Die Laufbahn einer österreichischen Dichterin und ihr geistiges Umfeld um die Wende des 19. Jahrhunderts; Textualität und Deutung. Schriften zur Philosophie und Literatur) és két magyar nyelven megjelent (Poliptichon. Fantomképek a kortárs magyar irodalomról; Gyújtópont. Válogatott tanulmányok), s eddig egészen más jellegű témákban elmélyült szakkönyve után legújabb, monográfiába hajló tematikus tanulmánykötetében Zsávolya Zoltán, nem mással foglalkozik, mint a XX. század első fele, a modernség korszakának magyar nőirodalmával.

Olvass tovább »


A fordítás váratlan fordulatai (könyvkritika)

2016. március 7.

Kappanyos András: Bajuszbögre, lefordítatlan – Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer, Balassi Kiadó, 2015

1131-1058-thickbox

Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként benyújtott és sikerrel megvédett monográfiája a közelmúlt magyar irodalom- és kultúratudományi diskurzus igen fontos produktuma. Intencióját és tárgyát tekintve olyan átfogó, szintézisre törekvő fordítástudományi szakkönyv, mely a legfrissebb nemzetközi fordításelméleti trendeket és teoretikus eredményeket a magyarországi műfordítási hagyományok figyelembe vételével mutassa be. A könyv műfordítási példaanyagát illetően igyekszik tekintettel lenni a magyar nyelv és kultúra más nyelvekkel és kultúrákkal történetileg kialakult kapcsolataira, illetve viszonylagos elszigeteltségére egyaránt.

Olvass tovább »


Szubjektív-objektív (mikro)filológiai regény (könyvkritika)

2015. november 17.

Soltész Márton: Csalog Zsolt, Argumentum Kiadó, Budapest, 2015

CsalogZsolt

Soltész Márton Csalog Zsolt című monográfiája olyan irodalomtörténeti vállalkozás, amely mellett az olvasó aligha mehet el szó nélkül. A fiatal irodalomtörténész mintegy öt évet szánt arra, hogy a főként a rendszerváltozás előtt aktív ellenzéki értelmiségiként tevékenykedő, 1997-ben elhunyt, s mára talán kissé háttérbe szorult író, szociológus és néprajzkutató, Csalog Zsolt munkásságát – teljességre törekvően – feldolgozza, bemutassa és értékelje.

Olvass tovább »


A fekete és a fehér árnyalatain túl (könyvkritika)

2015. április 19.

Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok? – Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből, Jaffa Kiadó,  Budapest, 2014.

217-006_50CB60C178524F23CB6E2EB7BBFEC88959DE7402-nolUngváry Krisztián válogatott tanulmánykötete olyan történettudományi szakmunka, mely kitekint a kortárs magyar történettudomány csak a beavatott, szakmabeli olvasóknak szóló diskurzusából. A maga bárki számára érthető és követhető, mégis tárgyilagosan szakszerű nyelvezetével a XX. századi magyar történelem visszásságainak tükrében áttételesen arra is kitér, miért is tarthat Magyarország politikailag és morálisan a 2010-es évek közepén ott, ahol éppen tart.

Olvass tovább »


Őszinte beszéd arról, amiről nehéz beszélni (könyvkritika)

2014. november 29.

Kulcsár-Szabó Zoltán: A gondolkodás háborúi – Töredékek az erőszakos diskurzusok 20. századi történetéből, Ráció Kiadó, Budapest, 2014.

KSZZ_A-gondolkodas-haborui_BORITO_2014-09-16.inddKulcsár-Szabó Zoltán monográfiája fontos és aktuális kultúratudományi témakomplexumot kísérel meg feldolgozni. Arra vállalkozik, hogy bemutassa és elemezze a XX. századi erőszakos diskurzusok történetét, leginkább a náci német és az olasz fasiszta politikai rendszerekkel kollaboráló, vagy azokat lelkesen kiszolgáló gondolkodók és szépirodalmi alkotók ellentmondásokkal teli politikai tevékenységére és vonatkozó teoretikus munkásságára fókuszálva.

Olvass tovább »


Mágnások, álmodozók, szélhámosok és szabadkőművesek (könyvkritika)

2014. október 10.

P. Horváth Tamás, Tündérváros – Zsolnay Miklós titkos élete, PRAE.HU, Budapest, 2014.

borterv_2P. Horváth Tamás regénye a magyar prózaírás legnemesebb hagyományait követi, és érdekes átmenetet képez a történelmi fikció, az életrajzi regény és a dokumentumregény között. A szerző a világhírű pécsi fazekasmester és későbbi porcelángyáros, Zsolnay Vilmos fiának, Zsolnay Miklósnak az életét meséli el, aki a megörökölt Zsolnay-gyárat immár nem annyira újító-alkotó szakemberként, de sokkal inkább remek üzleti és diplomáciai érzékkel megáldott vállalkozóként virágoztatta fel. A történet csupán félig-meddig fikció, hiszen ha hihetünk a kötet előszavának, a szerző nagyapjának testvére, Horváth Irma fiatal korában egy bizonyos Pintér Jánoshoz ment férjhez, aki pedig Zsolnay Miklós közeli barátja volt, és egészen közelről látott bele a nemzetközi hírű porcelángyáros egész életébe, boldogságába és boldogtalanságába egyaránt. Pintér János és özvegye után fennmaradt egy befejezetlen kézirat, mely 1913-ig meséli el Zsolnay Miklós életét, és amit Horváth Irma, az özvegy még maga is ellátott a kiegészítéseivel. P. Horváth Tamás egészen a kezdetektől ugyanaddig meséli el Zsolnay Miklós és családja történetét, ameddig a fennmaradt kézirat tart: 1913-ig, az apa, Zsolnay Vilmos családi mauzóleumban való ünnepélyes újratemetéséig (Miklós egyébként csak 1922-ben halt meg). A regény lineárisan halad, némely helyen pedig kurzivált kiegészítéseket, intertexteket olvashatunk a Pintér János által hátrahagyott, és özvegye által helyenként továbbírt kéziratból. P. Horváth Tamás ezeket az intertexteket elvileg változatlan formában közli, célja velük pedig nem más, mint hogy a korszakot, melyben Zsolnay Miklós élt és alkotott, szembeállítsa a történelem későbbi időszakával (a legtöbb idézett bejegyzés már 1945 után, a második világháború és a kommunista hatalomátvétel után íródott, s nagyon sok esetben arra tér ki, miként gyalázta meg és kísérelte meg megsemmisíteni a szocialista diktatúra a Monarchia és a Zsolnay család szellemi örökségét).

Olvass tovább »