A szezonról és a fazonról (színházkritika)

2016. június 17.

Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk, rendező: Kelemen Kristóf, Trafó

tra_1_eke_angela

Forrás.

Kelemen Kristóf dokumentarista darabja két előadás, egy 1969-es színészvizsga, pontosabban a Közönséggyalázás című, Békés András által rendezett vizsgaelőadás és az általunk nézett előadás párhuzamából indít. A színészek oldaláról való visszaemlékezések után egy felvétel (az 1966-os Theater am Turmban felvett Publikumsbeschimpfung részlete), majd a rendező felvett kismonológja következik – ebben a részben röviden beszél a felvételről és előrevetít egy politikai vagy társadalmi megközelítést (ami a megfogalmazásában sajnálatos módon nem része a színházi életnek, hiszen a színházba vagy szórakozni jár a közönség, vagy templomálni), aminek ellentéteként most valami más következik. A következőkben ugyanis valami felforgató, bátor, rizikós, kísérleti darab tanúi lehetünk.

Hát, nem lettünk. A darab húsz perc izgalmas kezdése, kérdésfelvetései után laza egy órában maszatolt a témán, amelynek a nagy relevációja az volt, hogy (kapaszkodjunk meg) a munkaerőpiac az ötvenes évek óta megváltozott. És (tádámm) ez kihat a színházi szférára is.

Olvass tovább »


Gondolat-tréning vagy Anti-Tibiatya? (színházkritika)

2016. február 15.

Kovács János felnövekedése és bukása 14 stációban elmesélve, rendező: Romankovics Edit, Rév Színházi és Nevelési Társulat

rév_1

Forrás

Mit kezdünk az alkoholizmussal? A Rév Színházi és Nevelési Társulat ezt az egyszerű kérdést teszi fel színházi nevelési előadásában[1] – ahol a főszereplő a nagyon is átlagos problémához tartozó átlagos Kovács János, aki a kerettörténet szerint egy alkoholellenes csoport, a NOAH (No Alcohol Hungary) egy gyűlésén meséli el élettörténetét az alkohollal való első találkozásától a jelenig. Humoros és megengedő – és hibái ellenére is okosan nyúl a témához, ami (a felmérések szerint) minden egyes családot érint valamilyen formában. Egy fontos előadás problematikus pontjairól.

Olvass tovább »


Évjárat (3) – Színházkritika-sablon 2016.

2016. január 3.

2015 végével ismét megkértük lapunk állandó szerzőit, hogy – teljes formai-tartalmi szabadsággal élve – a lehető legszubjektívabban nyilatkozzanak elmúlt és leendő évükről, mi volt számukra idén a legfontosabb, mire számítanak, mit remélnek a következő évtől. 2010-ben indult, nagy sikerű sorozatunkat újabb szövegekkel folytatjuk tehát. A beérkezett írásokat folyamatosan közzétesszük az Évjárat rovat keretében, az Apokrif Online felületén.

Hutvágner Éva írását közöljük.

Olvass tovább »


Egy szakadék választja el egymástól… (könyvkritika)

2015. június 30.

Máté Gábor: Első lépések, Balassi Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2014 (Színházcsinálók füzetei)

első_lépésekMáté Gábor Első lépések című kis könyvecskéje a színészmesterség elsajátításának első lépéseiről ad szubjektív látleletet. A Színházcsinálók füzetei-sorozat részeként megjelent szöveg eredetileg – amint arra Jákfavi Magdolna bevezetőjéből következtetni lehet – a szerző DLA dolgozatának készült. A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Balassi Kiadó elismerésre méltó közös vállalkozása, szándéka szerint a színház gyakorlati oldalán jeleskedők saját alkotói jelenükhöz, hagyományukhoz fűződő viszonyát tárja fel.

Olvass tovább »


Hutvágner Éva versei (archív)

2015. március 22.

Bárcsak búcsú2014_4_borito

(megjelent az Apokrif 2014/4. számában)

Nem kérdeztem, hogy merre is megy el
merre is megy ez az utca
amit rákarcoltam a homlokomra
mint utolsó esélyt
eső volt vasárnap este
most nyár és reggel és szombat
így kiabálok ki az emeletről
hogy merre is ment az az utca
a reptér vagy a belváros felé
visszanézhettél volna egyszer,
hogy elmondd, hogy ó testvér merre

egy kis üveg vizet vittél magaddal
csak amíg elérsz az eső mosta földig
már pakolászunk és én fél kézzel
kiszórtam a kis földet is
amit még egyszer ballagáskor
egy kis befőttesüvegben kaptam

alkonyul itt az elméletekre
összebújunk ha jön valami szél
sávosan felkattan a neon
a büfé előtt a macskák összeasztak
a szárazságtól kimúltak gyomorférgeim
bár keressük a nyomod, hogy kövessünk
rég elmosta az az egy régi eső.

Olvass tovább »


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2015. január)

2015. január 31.

aföld201501bárka1501A Műút Online Bödecs László Bevonulás című versét közli. Az Irodalmi Jelenen januárban Sós Dóra A hónap alkotója, a rovatban közölt művei itt, itt, itt és itt olvashatók. A januári Alföldben két Nyerges Gábor Ádám-vers található: Keresetlen, Vakfolt. A Bárka idei első számában Hutvágner Éva Lisztidő című regényéből olvashatunk részletet, valamint Kötter Tamás Egy sziget lehetetlensége című elbeszélésével is találkozhatunk. Az Élet és Irodalom január 9-i számában szintén Hutvágner Éva ír Tinkó Máté Amíg a dolgok rendeződnek című kötetéről: Rendszertelenségből építve. Az Art7 portál Mizsur Dániel kritikáját közli Kollár Árpád Milyen madár? című kötetéről: Mi lesz a hóeséssel?. A 168 óra január 27-i számában Szénási Sándor interjúját találjuk Fehér Renátóval: Nyitány a valóságra. Ugyancsak Fehér kötetéről olvashatunk kritikát Pál Sándor tollából az Irodalmi Jelenen: A koravén fiatalember panaszai. A Népszabadság január 24-i számában Papp Sándor Zsigmond ír Bojtár Endre mellett Nyerges Gábor Ádám kapcsán a 2015-ös könyvelőjegyzési kampányokról: Kéregető írók, kiadók.