Íme, az Apokrif új emblémája

2015. március 19.

Örömmel adjuk hírül olvasóinknak, hogy folyóiratunk a jövőben új, mutatós emblémájával fog megjelenni! A január elején meghirdetett logópályázatunkra 76 tervezőtől több száz pályamunkát kaptunk, amelyek közül a szerkesztőség Hlatki Dorottya alkotása mellett döntött. A grafikus az embléma tervezése során egy modern tipográfiai hagyományt képviselő, tiszta rajzú betűtípus eleganciájához vegyítette hozzá lapunk új ikonját: a szépírók életében obligát, az olvasók számára mégis rendre láthatatlan paragrafusjelet. A szövegalkotást hűségesen – hol türelmesen, hol firtatón – kísérő, sokunk képernyőjéről elmaradhatatlan jel nemcsak karaktert kölcsönöz arculatunknak, de mediális áthallásai révén utal a közegünkre, a magyar (folyóirat-)irodalom legújabb, számítógépek és szövegszerkesztő szoftverek nélkül elképzelhetetlen korszakára is.

Hlatki Dorottya a MOME tervezőgrafikus mesterszakának végzős hallgatója, lapunk szerzője. Az emblémájával kerül hamarosan az újságosokhoz az Apokrif következő, 2015. tavaszi lapszáma, s természetesen szintén ez a logó lesz a megújult világhálós kiadásunk arculatának központi eleme.


Hlatki Dorottya versei (online megjelenés)

2011. december 17.

∞ =

∞ = a határokon hosszában akartam sétálni
közel kerülni hogy arc helyett ráncokat lássak
láncaik tengelyén a reakció helyén
idővel haladva végig egy ütközés előtt
áttétekben rám eső fényben tétet találni
kormos térben maradt vázak közt játszani vele
nem hallani hangjait a relativitásnak
hol a távolságunk különbsége állandó,
az elméleti függvény-ábránd helye.
ha atomnyi távolságban a tér meghasad
hozzám ér –
a határokon hosszában sétálni = ∞

Hazafelé

I.

Fekete lóval cérnaszálon sétálok
végig az őszön.
Ez szabadság lehetne, de nem engednek,
míg az aranylombú mezőre érünk,
hol a kerítésen karóba húzott kiskutyák esengnek.

II.

Hazafelé menet örökké várunk,
egy állomáson a számegyenesen,
hol a sínek közé zárva vak ló rohan
a mozdony előtt, egyre fárad,
hátán súlyosodó rettenet.
De közelségük hiperbola,
S hazafelé menet az ütközésre várunk.