Európa zizegő fele

2013. november 19.

Tárlat: Punga, amaTáR, Budapest

Szabó Eszter: a Mennyibe kerül egy kiló párizsi? sorozatból, 2008, akvarell, latex, 15 cm × 12 cm

Szabó Eszter: A Mennyibe kerül egy kiló párizsi? sorozatból, 2008, akvarell, latex, 15 cm × 12 cm

A fizikatanáromnak, Tófalusi Péternek

A punga románul pusztán annyit tesz: zacskó. Tamás Gáspár Miklós azonban a kelet-európai (perem)lét attribútumai közé emelte be egyik gyógyító humorú, a Ceauşescu-kori „proli Kolozsvárra” és Bálint Tiborra emlékező esszéjében.[1] Ahogy TGM megrajzolja a kolozsvári értelmiségi mikrokozmosz két kitüntetett helyszínén – a folyóirat-szerkesztőségben és a légyjárta kávézóban – bőrkabátjához ragaszkodó, szatyrát szorongató Bálintot, a regényíró alakja mellett a korszakot is láttató erővel idézi meg. Ettől a történettől kölcsönözte sommás címét a recenzált tárlat, amely a pungával nemcsak a trash és posztszoc képzettársításai miatt tetszetősen csengő szót, de egy markáns jelképet is óhatatlanul átvett. A címválasztás szerencsés, hiszen lehetőséget ad arra, hogy időszerű diskurzusokkal kerüljenek kapcsolatba a kiválasztott munkák. A két induló kurátor, Gadó Flóra és Molnár Tamás felismerte ezt, és első kiállításukon igyekeznek élni a jelkép adta lehetőségekkel, miközben kísérletet tesznek az asszociációs mezejéből való kilépésre is. Úgy tűnik azonban, hogy a punga túlságosan karakteres metafora ahhoz, hogy egy kamaratárlatba más elemeket is büntetlenül bezsúfolhassanak mellé.

Olvass tovább »


PUNGA (programajánló)

2013. november 6.

Punga_flyer

A punga (románul: nájlon bevásárlószatyor, eredetileg egyszerűen: zacskó) Tamás Gáspár Miklós definíciója szerint „a kelet-európai ember végső menedéke”. A sommás metaforában rejlő szociokulturális ellentmondásokat igyekszik kibontani a november 7-e és december 15-e között látható tárlat két kurátora: Molnár Tamás és szerzőnk, Gadó Flóra.

Olvass tovább »


A tekintet kendőzetlen nyíltsága

2012. november 3.

Tárlatkritika: XY – Emberi méltóság és a MOME Generáció, LUMU, Budapest

Bognár Benedek: Execution of a moment II., 2011

A Mapplethorpe-tárlat után a látogatók egy újabb fotókiállítást láthatnak a Ludwig Múzeum harmadik emeletén. Noha ezúttal ifjú tehetségek kaptak esélyt a bemutatkozásra, tematikáját tekintve a két kiállítás nem áll távol egymástól. Az XY – Emberi méltóság és a MOME Generáció című tárlatra az egyetem jelenlegi és már végzett hallgatói pályázhattak, a megadott mottó pedig az emberi méltóság tágan értelmezhető és kissé nehezen megragadható fogalma volt. Ez a sokféleképpen interpretálható téma magyarázza, hogy a végül beválogatott mintegy negyven fiatal művész radikálisan eltérő koncepcióival szembesülhet a néző. Nem meglepő, hogy az emberi méltóság fogalmát a legtöbben az emberi arccal és testtel, a portré különböző típusaival kapcsolták össze. Ez a tendencia az, amely a sokféleség ellenére összefogja a kiállítást. Továbbá ez lehet az a kapocs is, ami visszavezet minket Mapplethorpe-hoz. Ahogy a világhírű amerikai fotóművész életművében is számos alkalommal – gondoljunk csak Patti Smith, a testépítők, illetve a meztelen fekete férfiak portréira –, a MOME tárlatán is az emberi test áll a fókuszban: a test szépsége, a test és a másik ember viszonya, a test bántalmazhatósága, felületként értelmezhető mivolta válik szinte tapinthatóvá a műveken. A továbbiakban az igazán sokoldalú kiállítás hangsúlyait és legizgalmasabb példáit fogom kiemelni. Olvass tovább »