Feketemosó: Kinley MacGregor: A csábítás mestere – A tömörített változat

2018. január 10.

feketemoso-uj-kozepesDe ugye tudja, hogy az én számomra kizárólag a vőlegényem létezik? Nehogy udvarolni merészeljen nekem! Ha akár csak egy pillanatra is megfordul a fejében, hogy itt a terem közepén a karjába kap, és a jó modorral mit sem törődve lesmárol azokkal az érzékien duzzadt, vágytól remegő, mégis férfiasan kemény ajkaival, hát tegyen le erről a szándékáról! – Evellei Kata írja az Apokrif blogját.

Kinley MacGregor: A csábítás mestere

Kinley MacGregor: A csábítás mestere

Olvass tovább »


Az Apokrif szerkesztőinek jubileumi felolvasóestje az Írók Boltjában (videó)

2017. november 30.

2017. november 23-án, az Apokrif fennállásának tizedik éve alkalmából szervezett, ELTE-s konferencia előnapján tartották annak első programját: a lap szerkesztőségének tagjai felolvasását az Írók Boltjában. A felvételen először Bödecs László olvas fel jövőre megjelenő, Az árvíz helye munkacímű verseskötete anyagából, majd Evellei Kata készülő második kötetének verseiből. Őt a lap szerkesztőjeként utolsó alkalommal szereplő Gál Soma követi, aki egy prózát és két műfordítást hozott aznapra. Mizsur Dániel idén, az Apokrif Könyvek sorozat hatodik darabjaként megjelent Karc című kötetéből szemezgetett, míg a felolvasást záró Nyerges Gábor Ádám jövőre megjelenő, Berendezkedés munkacímű verseskötetéből választott műveket.

A felolvasás teljes felvétele az Írók Boltja jóvoltából megtekinthető itt:


Evellei Kata versciklusa (archív)

2017. augusztus 27.

Daymaresapokrif-borc3adtc3b3

– ciklus Edward Gorey képeire –

(megjelent az Apokrif 2015/2. számában)

I.
Nem állhatok meg túl sokáig.
Mindenhová követ, mint a dögmadár.
Ha visszafordulok, hátrál, de ott marad.
Tudja, hogy gyengülök. Várja, hogy föladjam.
A kerítés mögül figyel, hogy a többiek ne lássák.
A járdát megszakító vonalak közé szivárog,
talpamra ragad, csuszatolni kell, hogy lejöjjön,
vagy ollóval kivágni, mint a kavicsot,
mielőtt a bőrömbe fúrná a csápjait,
és gyökeret eresztene a tüdőmben.
Az ollót nem dobom ki, kaptam valakitől,
csak eldugom, ha erre néznek, mert ez titok. Olvass tovább »


Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (5)

2016. december 15.

December 1-től január végéig az Apokrif Online exkluzív extra tartalmakat közöl pár naponta 2016. téli lapszámunkhoz: a mellékletből kimaradt zombiverseket, valamint egy afféle “Így készült”-videosorozatot, mely rövid részletekben a téli szám készültének háttérmunkálataiba engedi bepillantani az olvasót.

Apokrif+Nyugat+Zombik mellékletünket egy régi, kedves hagyomány, az Apokrif farsangok felélesztésével egybekötve február 7-én este mutatjuk be a Nyitott Műhelyben.

*

Illyés Gyula:

Szülőföld

Közöttetek járok, sár és hús fiai, utolsó pórjai a falvaknak,
lassúk, nehézcsontúak, számüzött ősi nép,
zsíros televény öléből fakadt eleven testek,
akik úgy bóklásztok a dombok között, mint elkóborolt borju,
ki anyja helyett tévedésből friss embervér után bőg keservesen.
Fogatok közt a szél ismerős dallamot fütyül,
megállok, hallgatom, ahogy százéves titkokat suttog a fülembe,
gyermekkorom énekeit, ragyogó déli mezőkről, kasza suhanásáról,
sikoltozva menekülő parasztokról, kőkorsóban hűvös agyvelőről.
Szagotok, mint a jó magyar föld, gazdag és nehéz,
nyelvetek úgy lóg alá, mint a patakparti füzek lombja este,
amikor elcsitul a szellő, és már csak a csontok méla roppanása hallatszik.
Hol bölcsőm ringott, a poros úton, kissé dülöngve,
el-elhagyva egy-két kezet, lábat, mint öreg zsellér kapálás után,
jöttök, csak jöttök, csak jöttök, csak jöttök, csak jöttök,
most már azért megállhatnátok, mondjuk ott a vén dinnyefa alatt,
ahol gyerekként a szomszédék kislányával csacsogtam,
azóta ő is csöndes, kékszemű, lila arcú menyecske, itt jön szembe velem,
meglátjuk, lesz-e a szeretőm, most, hogy az ura kidobta:
ölelj át, szoríts kebeledre, szülőföldem illatos virága!

(Evellei Kata)

*

Előzmények:

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (1)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (2)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (3)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (4)

*

apokrif_borito_facebookra


Bemutatkozik az Apokrif megújuló szerkesztősége

2015. március 19.

 


Megújuló szerkesztőséggel vág neki a 2015-ös évnek az Apokrif

2015. január 1.

2015. január 1-ével (részben) megújul az Apokrif szerkesztősége. A 2014-es év végével távozik lapunktól korábban a kritikai, majd a prózarovatnál dolgozó szerkesztőtársunk, Torma Mária, valamint az Apokrif Online korábbi szerkesztője, idővel a nyomtatott lap kritikai rovatát vezető Reichert Gábor.

Helyükre a mai nappal munkába álló, új szerkesztőtársakként a kritikai rovathoz legelső számunk óta állandó szerzőnk, Evellei Kata, a prózarovathoz pedig az ezidáig szerkesztőségi asszisztensként lapunk kötelékében dolgozó Gál Soma érkezik.

Torma Mária 2011-től, Reichert Gábor 2012-től dolgozott az Apokrifnál. Szerkesztőségünkben végzett rengeteg munkájukért hálásan, barátsággal és leendő, új projektjeikben sok sikert kívánva búcsúzunk tőlük.

Továbbkattintva új szerkesztőtársainkról olvashat bővebben:

Olvass tovább »


Apokrif-melléklettel jelent meg az Opus folyóirat idei ötödik száma (lapajánló)

2014. december 1.

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága kiadásában megjelenő Opus folyóirat idei ötödik számában terjedelmes összeállítást közöl az Apokrif tizenöt szerzőjének írásaiból. Az afféle mini-antológiaként is felfogható melléklet készítésekor a lapszám vendégszerkesztőjeként közreműködő Nyerges Gábor Ádám olyan alkotóktól kért írásokat, akik évek óta az Apokrifban rendszeresen publikálnak vagy publikáltak. A két szerkesztőség tervei szerint a mostani megjelenéssel az együttműködés még nem ért véget, 2015-ben Pozsonyban és Pesten is egy-egy lapbemutató est keretében ismerkedhet meg a közönség mindkét folyóirattal.

opus 2014-5

Tartalom:

Opus 32, 2014/5 (Melléklet: Pozsonyi graffitik)

Lapban lap: APOKRIF

Kerber Balázs: Fejjel előre [vers]

Bödecs László: Menthetetlen, Nyugtalan [versek]

Mizsur Dániel: Amikor, Mást vártál [versek]

Németh Tamás: Vöröslő októberben [elbeszélés]

Vass Norbert: Az eső mértana, Fénytelen ég [versek]

Juhász Tibor: Adás [vers]

Sós Dóra: Gyomok [elbeszélés]

Gál Soma: Járatunk [elbeszélés]

Szendi Nóra: Csuri anyja [regényrészlet]

Halmi Tibor: Dürer és a rinocérosz [versek]

Evellei Kata: Daymares [versek]

Tamás Péter: A bokszos, a tűzszerész és a váratlan fekete bugyi [elbeszélés]

Takács Nándor: Persson sótartói, Második pecsét [versek]

Stolcz Ádám: Legközelebb majd [vers]

Fehér Renátó: Szigorú [vers]

Versfordítás

Harold Pinter: Dzsigg, A Hasbeszélők, Hampstead Health [versek] Nagypál István fordításai

Margaret Atwood: Ezen a fényképen én vagyok, Hajó [versek] Gerevich András fordításai

Horizontok

Bozsik Péter: Jégárpa [próza]

Fekete Anna: Álmodozás (3), Álmodozás (5), Gabi mama [versek]

Szászi Zoltán: Bekapta-e Piroska a chupakabrát?

Költészet és…

Horváth Kornélia: Költészet és retorika

Polgár Anikó: Költészet és műfordítás

Palimpszeszt

Nagy Csilla: Stúdium az „interbestiálisról”. Narratív és mediális játékterek Bródy Rembrandt-novelláiban

[tanulmány]

Urbán Péter: Poétikai monográfia (Horváth Kornélia: Petri György költői nyelvéről) [kritika]

Tóth Lilla: Zajos átkelés (Térey János: Átkelés Budapesten) [kritika]

Baka L. Patrik: Színtörés (Danyi Zoltán: Több fehér) [kritika]

Csibrányi Zoltán: A fapárna titkai [esszé]

Szombathy Bálint: A belső erupció kitörései. Kerekes László képeihez [bemutatószöveg]