A felejtés helyeinek monumentumai

2016. április 1.

Tárlat: Enyészpontok, enyeszpontok.tumblr.com

Karas David: Levélnehezék, festett fémlemez, ólom, 25 × 8,5 × 5,5 cm, 2015

Karas David: Levélnehezék, festett fémlemez, ólom, 25 × 8,5 × 5,5 cm, 2015, fotó: Simon Zsuzsanna

Az emlékezet helyekhez kötődik. Pierre Nora több mint három évtizedes, de máig igen széleskörűen használt fogalma, a lieu de mémoire, mint tudjuk, azokat a konkrét és metaforikus helyeket jelöli, amelyekhez az egykor organikusan működő, de ma már közös alap nélküli, fragmentált kollektív emlékezet kapcsolódhat, s amikhez nyúlva megerősítheti saját identitását. Ugyanezen analógia alapján nemcsak az emlékezet, hanem a felejtés helyeiről is beszélhetnénk, azokat a speciális formációkat értve a fogalom alatt, amelyek kihullottak a közösségi emlékezetből, vagy éppen sohasem voltak benne, s amelyek hozzásegítenek az emlékek elfojtásához, a múlt megdermesztéséhez, halottá tételéhez.

Olvass tovább »


Sziporkázó cenzúra

2015. június 4.

Tárlat: Vörös farok és kék ceruza – a cenzúra esettanulmányai kortárs reflexiókkal, Bulcsú utca, Budapest [OFF Biennále]

Tömörített archívum az FKSE Kádár-kori történetéről (a polcok Kaszás Tamás munkái)

Tömörített archívum az FKSE Kádár-kori történetéről (a polcok Kaszás Tamás munkái)

Mielőtt az OFF Biennále égisze alatt létrejött Vörös farok és kék ceruza – a cenzúra esettanulmányai kortárs reflexiókkal című kiállítást elemezném, bevezetésként szeretnék néhány olyan kortárs művészeti referencia pontot felvillantani, amelyek hasonló tematikát érintettek. Ezt azért látom szükségesnek, mert Zombori Mónika és Zsikla Mónika projektje egy trendbe illeszkedik: Az elmúlt néhány évben a magyar kortárs képzőművészet kontextusában szignifikáns módon van jelen az a fajta emlékezetkultúra, amely a szocialista múlthoz és a Kádár-rendszerhez kapcsolódó viszonyrendszerrel foglalkozik.

Olvass tovább »