Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. szeptember)

2014. október 5.

pföld szepthvgszept27Az Ambroozia friss számában egy Vass Norbert-verssel találkozhatunk (Magányos kamikazék). A Zempléni Múzsa idei második számában Evellei Kata két versét (Üdvözlégy, Vonzáskörzet) jelentette meg. A Műút Online-on Nyerges Gábor Ádám készülő, A közellakó című regényének egy részlete (Kellemetlen kérdések) olvasható, Smid Róbert Sziránó-kritikájának (Egydimenziós emlékiratok?) társaságában, míg a Mozgó Világ szeptemberi száma verset közöl Nyergestől: most, mikor. A Palócföld idei negyedik száma Borda Réka A cső és Tinkó Máté Életvezetők című műveit adja közre. Utóbbi Amíg a dolgok rendeződnek című kötetéről Mohácsi Balázs ír a Kulter.hu-n: A határsávban ragadva. A Kalligram szeptemberi számában Karsza Andrea Cserbenhagyás című novelláját olvashatjuk. Az idei 5-ös számú Bárkában Juhász Tibor (Vetített rácsok, Búra alatt, Nyersanyagként beérkező halál) és Biró Krisztián (Nevek maradnak, zmborito_14_2kalligramMáshol nőttem, Időben mérni) verseire lelhetünk. A Literán Fehér Renátó ír a rendszerváltásról: Határozatlan idejű albérlet. Többek közt Fehér Garázsmenet című kötetéről ír a szeptember 12-i Élet és Irodalom Ex Librisében Harmath Artemisz, míg a Garázsmenet egyik estjéről tudósít a Librariuson Szarka Károly: Garázsmenet Adásszünettel – Felolvasni egy könyvet. A HVG 2014/39. számában Mátraházi Zsuzsa készített liget_2014_09mműhely 169interjút Nyerges Gábor Ádámmal: Összesorsolt gyerekkor. Sziránó című kisregényéről Wágner Ádám elemző tanulmányát (A színfónia színfóniája – Regénykompozíció és az írói önreflexió megjelenése Nyerges Gábor Ádám Sziránó című regényében) közli idei harmadik számának online kiadásában az Irodalomismeret. A Magyar Műhely aktuális (169.) lapszámában Sós Dóra ír a Mega-Pixel 3., Digitális Alkotások Országos Tárlatáról (Virtuális dimenziók). A Kulter.hu-n Evellei Kata interjúja olvasható Egressy Zoltánnal (Pro captu lectoris), míg a Liget szeptemberi számában Bicsérdi Ádám beszélgetését közli Z. Karvalics Lászlóval: Az információs antropológia lehetőségei. Szintén a Kulter.hu-n bárkamozgóNyerges Gábor Ádám ír a Wilfred című tévésorozatról (Az ember legjobb barátja). A Népszabadság szeptember 14-i számában a 2000 25 éves jubileumát ünneplő Dalnokversenyéről (melyen Evellei Kata és – Petrence Sándorként – Nyerges Gábor Ádám is részt vett) ír tudósítást Papp Sándor Zsigmond: Himnusz a szippantóhoz. Az Irodalmi Jelen felületén beszámolót olvashatunk a Szépírók Társasága által szervezett, Nyerges Gábor Ádám-vezette Orbán Ottó emlékestről: Aki kilógott a századából.


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. június)

2014. június 29.

zempléni múzsa borito_2014_1műút045_borito_770A Zempléni Múzsa aktuális számában három Apokrif-szerzőtől, Borda Rékától (A hitetlenség megkísértése, Közös déd), Halmi Tibortól (Haiku-füzér „keletről”) és Kerber Balázstól (Azt hittem., Összenevetünk.) közöl verseket. A Kulter.hu-n Juhász Tibor verseket találunk: Kezdetnek ez is megteszi, A csörömpölés után, Bosszú. Az Új Forrás júniusi számában Nyerges Gábor Ádám regényrészlete (egy ideje) mellett kritikát is olvashatunk Nyerges Sziránó című kisregényéről, Kántás Balázs tollából (Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?), melyről Makai Máté az ÚjNautilusra írt (A komoly és a komolytalan). Ugyancsak Nyerges írt a 85. Ünnepi Könyvhétről napi tudósításokat a Tiszatáj Online felületére (Az ünnep előtti napA katasztrófa elmarad, Kétszersült, Egy boldog könyvheti nap, A buli másnapja, Jövőre, ugyanitt). Fehér Renátó könyvhétre megjelent, Garázsmenet című első kötetéről a Magyar Narancs június 12-i számában, valamint az ÚjNautilus Könyvheti szemléjében olvashatunk kritikákat, míg a Bárka Online-on Ayhan Gökhan készített interjút a szerzővel, valamint Fehértől olvashatunk kritikát Varga Ágota Aczél-történetekéről a Műút 045-ös számában: A vas és Aczél országa? címmel. A Győri Műhely friss számában Szarvas Melinda ír Beszédes István Magritte-sziget – Posztdramatikus versek című kötetéről: „… rómeók és múmiák…”. Boritok_01.inddttáj2014-061A Tiszatáj júniusi száma Reichert Gábor Kabai Lóránt Avasi keserű című kötetéről írt kritikáját közli (Tisztességes verset írni). A Képírás felületén Sós Dóra Ovidiu Petca médiaművészeti munkáiról szóló tanulmányát (Űr a térben és a posztmodern egyiptomi lányok), valamint Evellei Kata A változás állandósága – A kolozsvári Korunk folyóirat rövid története című tanulmányát közli.


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. február – folyamatosan frissítve)

2014. február 23.

zm_52_szam_boritohévíz 14-1Kerber Balázs Csillagvégen, Fehér Renátó Ká-európai ismerős, valamint Lukács Flóra Este fekete felhő közeledik és Másnap című verseit közli a Kulter.hu. Távolodó világok címen Sós Dóra verseiből és képeiből közöl összeállítást az Irodalmi Jelen. A Hévíz idei első számában Fehér Renátó Mennyi rutin és Tinkó Máté Búcsú anziksz című verseit olvashatjuk. A Zempléni Múzsa frissen megjelent 52. számában Juhász Tibor versét (Melegebb öl), Tinkó Máté verseit (Meddőháló, Antwerpen múzsája) és veress dani tanulmányát (Egy építész a betonba simult nemzedékből. Száz éve született Ázbej Sándor) olvashatjuk. Ugyancsak Juhász Tibor-verseket találunk a Képírás felületén is: Akit kirúgtak a cirkuszból, Szem elől. Nyerges Gábor Ádám Álltam egy hídon című versét a Látó februári száma közli, míg az Élet és Irodalom 2014. február 14-i számában A közellakó munkacímű készülő regényéből olvashatunk részleteket. A Kalligram februári számában két versével találkozhatunk: SzerenádJobb esélyünk nincs. Az Új Forrás februári számában Juhász Tibor és Takács Nándor versei olvashatók. A Vörös Postakocsi felületén Borda Réka Megbocsátás utca című verse érhető el. A Vigilia februári száma Szarvas Melinda kritikáját közli Villányi László Győri idők című kötetéről. A Népszabadság február 15-i számában Nyerges Gábor Ádám ír Evellei Kata Álombunker című kötetéről (Álmodtam egy világot), a FÉL Online-on pedig Murzsa Tímea (Gestaltpszichológia). A Tiszatáj februári számában Tamás Péter Nyerges Gábor Ádám Számvetésforgójáról ír (Körkörös önarcképek), míg Nyerges Szolcsányi Ákos A felszínről című kötetéről írt kritikát: A felszín, 2014-02 tiszatájvigilia_borito_februarés ami alatta van. A Tiszatáj Online-on Murzsa Tímea írt Nyerges Sziránó című kisregényéről: A szegény kisgyermek panaszai.

új forrás 14febrkalligram 14-2


Gömbhalmaz bemutatkozóest a Rohamban (programajánló)

2013. október 15.

gombhalmaz_sajto

Olvass tovább »


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2013. augusztus)

2013. augusztus 26.

040_b1_770BarkaBorito1304A Képírás felületén három új Borda Réka-versbe futhatunk, nevezetesen: május elseje, paraszomnia, kétéltűség. Ugyanitt Nyerges Gábor Ádám verses prózáját is megleshetjük: mindent – avagy Sziránó éneke. Biró Krisztián Valamelyikünk című versét a Műút Online tette közzé. A Librariuson Tinkó Máté versét (Egy MRI-vizsgálat elé) olvashatjuk. A Zempléni Múzsa idei második (egyszersmind jubileumi, ötvenedik) számában Nyerges Gábor Ádám is szerepel egy verssel (Fázhatok). A Bárka friss (idei negyedik) számában Kötter Tamás elbeszélése (Szajónara) olvasható. A Műút 040-es számában Reichert Gábor és Lengyel Imre Zsolt is közölt egy-egy kritikát, előbbi (Székely Csaba Bányavidék című kötetéről) itt olvasható: Két székely elmegy a kocsma előtt. A FÉL Online két szerzőnk könyvkritikáját is közli: Nyéki Gábor Potozky László, míg Murzsa Tímea Borbély Szilárd friss kötetéről ír. Előbbi itt: Belefér, utóbbi itt olvasható: A megoszthatatlan magány könyve. Az Irodalmi Jelenen Evellei Kata ír Borbély Szilárd Nincstelenek című regényéről. A szegények iránti kötelességből. A Népszabadság augusztus 24-i számában Nyerges Gábor Ádám kritikáját közli Sajó László Magyar versek című kötetéről: A vers, ha magyar.


“A költészet lapja” – Költészetnapi est az Apokrif szerzőivel (programajánló)

2013. április 8.

apokrif_plakát_20130406_72dpi


Borda Réka verse (online megjelenés)

2013. február 25.

így hagyni el

kerékbe tört életvonal telítődik a tenyerem táján,
ha odafigyelek, hallom egészen, ahogy sikoltozik.
aztán elszakad a gerince, és a vére elsimítja bőrömön a ráncokat.
vagy, ha megmosom a kezem, a tenyérutcán kutyát
sétáltat a Majd, a kutya piszkít, Majd pedig nem szedi fel
az ürüléket.

valahol magam ábrázolom a tenyeredben, ha megfogom,
összezsugorodok, és meztelenül heverek az ujjaid között.
te pedig játszol velem, megnyalod a hajam, a bordáimon
billentyűzöl. belepiszkítok az életvonaladba,
aztán felöltözöm.