A Bëlga és a filozófia (lemezkritika)

2018. január 15.

 

Bëlga: Csumpa (lemezborító)

Bëlga: Csumpa (lemezborító)

A Bëlga korábban már megzenésítette Heidegger néhány alaptézisét, új albumukon viszont még ennél is nagyobb fába vágták a fejszéjüket: most az egész filozófiatörténeten szaladnak végig egyik dalukban. A Csumpa decemberben jelent meg, azóta máris aranylemez lett. Az új album az összes klasszikus Bëlga-témát felvonultatja: van slágerparódia, káromkodós dal, kisállatos ballada, némi politika és egy kevés dadaizmus. A zenei alapok elkészítésében DJ Titusz most is kulcsszerepet játszott, és ahogy a korábbi albumokon, megint kitűnő munkát végzett. A dalok szövegvilága nem egyszerűen a trashkultúrát figurázza ki, hanem a pop- és a magaskultúra közötti törésvonalon helyezkedik el. A Bëlga dalai azért különlegesek, mert kimerítik az ironikus beszédmód összes lehetőségét – pontosabb lenne azt mondani, hogy a szövegek már a poszt- és metaironikus térben mozognak. A borító Andy Warhol híres festményét idézi – már ez a vizuális utalás is jelzi ezt a posztironikus, több kulturális réteget egymásba csúsztató szituációt, ami a lemezen végig jellemző marad. Ez a komplexitás teszi izgalmassá a dalokat, hiszen a szövegek egyszerre több elvárási horizontot hoznak működésbe, ezért csak a befogadón múlik, hogy „hány réteg iróniát” hall ki a dalokból.

Olvass tovább »


Tíz könyv 2017-ből

2018. január 9.

Évzáró körkérdésünkben írókat, költőket és kritikusokat kérdeztünk az elmúlt év fontos irodalmi alkotásairól. Most mi is összeállítottunk egy szigorúan szubjektív listát: tíz könyv, amit fontosnak tartunk 2017-ből (vagy legalábbis 2017 környékéről).

Márton László: Hamis Tanú

Márton László: Hamis Tanú

Márton László: Hamis tanú, Kalligram Kiadó

Azt gondolom, hogy ennél a kötetnél semmi sem modellezi le jobban a magyar társadalmat. A kiindulópont a történelmünk egyik fekete foltja: 1882-ben, húsvét előtt eltűnik a tiszaeszlári Solymosi Eszter, a helyiek közül pedig sokan zsidók által elkövetett rituális gyilkosságra gyanakszanak: ez a mi Dreyfus-perünk. Márton kihasználja a sztori groteszkségét, felnagyítja annak abszurd elemeit, ezzel rámutatva arra, hogy ami akkor történt, az bőven a józan ész határain túl van. Ami akkor történt, mondom én, de nincs igazam. Eötvös Károly, a zsidók védőügyvédjének szavaival búcsúzik a szerző: „Ez ám az igazi nagy per, amely ezer éve tart, és még sincs vége.” (349.). Kis hazánkban körbetekintve, ahol egy csapat arab turistától pánikrohamot kap egy egész város, talán nem kell magyaráznom, mennyire pontos ez a mondat. (M. T.)

Olvass tovább »


Apokrif? – Tízéves a kívülállók nemzedéke (beszámoló)

2017. december 2.

Az Apokrif folyóirat alapításának tizedik évfordulóját a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztály és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói által szervezett konferencia keretei között ünnepelte meg 2017. november 24-én.

Dr. Borsodi Csaba dékán, Szabó P. Katalin és Fráter Zoltán

Dr. Borsodi Csaba dékán, Szabó P. Katalin és Fráter Zoltán

Olvass tovább »


Igazi tiltott metál (koncertbeszámoló)

2017. október 28.
Az Apey and the Pea Veszprémben (fotó: Bodnár Dávid)

Az Apey & the Pea Veszprémben (fotó: Bodnár Dávid)

Olvass tovább »


Változások az Apokrif és az Apokrif Online szerkesztőségében

2017. szeptember 18.

2017 szeptemberétől újabb változtatásokkal folytatja munkáját az Apokrif és az Apokrif Online csapata.

Előbbiből Reichert Gábor válik ki, akinek helyét a prózarovat élén az Apokrif Online eddigi szerkesztője, mostantól: főszerkesztője, Murzsa Tímea veszi át a téli szám összeállításától kezdődően. Reichert Gábor 2012-ben csatlakozott lapunk csapatához, az Apokrif Online szerkesztőjeként, majd az év őszétől folyóiratunk kritikai rovatát vezette 2014. végi távozásáig. 2017 elején tért vissza lapunkhoz, a prózarovat élén. Szerkesztőségünk tagjai további sok sikert kívánnak neki karrierje újabb állomásaihoz.

Murzsa Tímea 2013 decemberében csatlakozott az Apokrifhoz szintén online szerkesztőként. Hálózati kiadásunknál töltött, közel négy éve alatt vált az Apokrif Online nyomtatott változatától egyre inkább független, önálló sajtótermékké. Az Apokrif Online szerkesztését, a portállal kapcsolatos napi szintű szerkesztői és szervezési munkákat lapunk rendszeres szerzője, B. Kiss Mátyás kritikus veszi át a frissen kinevezett főszerkesztőtől.