Szendi Nóra regényrészlete (online megjelenés)

2017. szeptember 2.

Itt a lét a tét

(részlet a Természetes lustaság munkacímű regényből)

Szendi Nóra

Szendi Nóra

Mi, te nézed azt a szart, mondta panaszosan Bardi Bandi.

Ja, mondta bosszúsan. Azt néztem. Most.

Itt a lét a tét, dalolta a reklám végét jelző hang a szobájából.

Úgyhogy, kezdte. Bardi Bandi úgy nézett rá, mint egy anyja csecséről frissen leszaggatott kölyökkutya. Megfogta a szék karfáját, nézett merőn Bardi Bandira, és arra gondolt, mi a fasznak jött ki a szobájából. Olvass tovább »


Molnár T. Eszter regényrészlete (online megjelenés)

2017. május 21.

Szabadesés

MTETársaságban ritkán iszom le magam, viszont az a délután eleve rosszul indult. Az elsők között illett volna megérkeznünk, de Laura olyan sokáig készülődött, hogy végül a tervezettnél fél órával később hajtottunk be a kavicsos kocsifelhajtóra. Egy egyenruhás fazon elkérte tőlem a Porsche kulcsát, mi meg beálltunk a vörös márványlépcsőkön kígyózó sor legvégére. Mire az előtérig jutottunk, Kathy és Steffi unalmukban többször léptek a lábamra, mint amennyit számon akartam tartani. Nagyon szertartásos volt az egész, Laura szülei a fogadószoba ajtajában állva egyenként köszöntötték a vendégeket, mögöttük faarcú pincérek hatalmas ezüsttálcákon kínálták a pezsgőt. Mikor végre mi is odaértünk, Marie a hivatalos alkalmakra kifejlesztett műmosolyával fordult felénk. Kedveltem az anyósomat. Hiába játszotta a dámát, valójában csak egy jókedélyű, nagyhangú és nagycsontú délnémet háziasszony maradt. Volt valami lefegyverző az egyszerűségében, műveletlenségén és praktikus jóindulatán pedig időnként nagyon jól szórakoztam. Valóságos nemzeti kincs volt az a nő, nélküle talán senkinek sem jutott volna eszébe, hogy Luther-bibliákat küldjön a brazil árváknak és több tucat dirndlit egy indiai lányiskolának. Olvass tovább »


Szendi Nóra regényrészlete (online megjelenés)

2017. január 22.

Három póc

(részlet egy készülő regényből)

 

Nézed ezt a ökörséget, szólalt meg Drong Lajos.

Mit, kérdezte. Drong Lajos kiköpött a furgon ablakán.

Mit, a Való Világot.

Ja.

Mit ja? Nézed?

Ja.

Drong Lajos röhögött. Vesszek meg, gyerek, mondta. Nem gondótam vóna. Neked mindig följebb áll.

Értetlenül nézett Drong Lajosra. Kérdezte, hogy minél.

Minél, minél, ezt csak úgy mondják, legyintett Drong Lajos. A szájába tömött egy adag szotyolát. Hallgattak.
Olvass tovább »


Szendi Nóra regényrészlete (online megjelenés)

2016. május 22.

Csevegés

hello

Kitörölte.

hello

Kitörölte.

hello.

Kitörölte.

heló. Nézte. Utánabökött egy felkiáltójelet.

Kitörölte.

hello

Véletlenül entert ütött. Nézte. A visszavonhatatlanság tárgyilagos csetbuborékában lebegett.

Faszba. Sorompó le, vége a végtelenre tervezett tépelődésnek. Odáig sem jutott, hogy hosszú vagy rövid o, valószínűleg mégis sziát kellett volna, és akkor mélyvíz. Jó. Tehát hello. Nézte. A szó visszameredt rá ékezettelen, üres szemgödrével. Ha már így esett, talán nem is kéne folytatni. Egyszerűen csak úgy odaköszönt, mint az utcán szoktak. Ha ott lehet, itt is lehet. Nem kötelező visszaköszönni. Nem is érdemes.

Olvass tovább »


Potozky László regényrészlete (archív)

2015. október 25.

ÉLES

apokrif_tavasz(megjelent az Apokrif 2015./1. számában)

Hazavonatoztunk anyámékhoz, olyan mélyre ette magát minden porcikánkba a rettegés, hogy a kisváros lassúságától vártunk menedéket. A lakásban se bírtunk többé létezni, az is a város része volt, a városban pedig egyik napról a másikra drasztikusan megszaporodtak a rendőrök, az ablakból láttuk, ott tömik a pofájukat minden gyorskajáldában, ott állnak minden utcasarkon, ott settenkednek a kocsiikkal minden sikátorban, és, akárha az egyenruhájuk tartozéka volna, az arckifejezésük is ugyanaz, mert eldőlt már minden, fölösleges paráznunk, a kirakós utolsó darabkáját is a helyére tették rég, s egyedül azért hagynak békén még egy kicsit minket, hogy rendesen szétmarcangolhassuk magunkat, miközben a négy fal közt kuksolva szokjuk a bezártságot. Suttogva beszéltünk és keveset, kenyérért se mertünk lemenni, nem mintha falásnyi étvágyunk is lett volna; egyetlen egyszer tettem ki a lábam a házból, a rajtaütés másnapján, kora reggel: Katje addig sose használt alapozót, most viszont két dobozzal is vásároltam neki, hogy tüntesse el a monoklit, amit az öklöm hagyott maga után, nem, nem érdekel, hogy nem látja senki, csináld! Azzal próbáltam nyugtatni magam, hogy a sokkoló biztos nem az oroszpiacon, hanem valahol jó messze, menekülés közben esett ki a zsebemből, és különben is, amikor megvettem, lesmirgliztem róla a márkanevet meg a szériaszámot, tehát az ég adta egy világon nincsen rajta semmi, amibe belekapaszkodhatnának a zsaruk – azt a bűvös szót, hogy ujjlenyomat, se én, se Katje nem mertük kimondani.

Olvass tovább »


A világ története röviden (archív)

2015. június 22.

(megjelent az Apokrif 2014/4. számában)

2014_4_boritoIsmertesse a nyelvjárások kialakulását, röviden mutasson be legalább két nyelvjárási régiót és ismertesse a nyelvjárással kapcsolatos főbb társadalmi/nyelvészeti álláspontokat!

 

Kazinczy Frigyes, a Nyugat igazgatója és az Esti Konrád írója találta föl a nyelvjárást, 1756-tól. A nyelvjárásnak több formája is létezik, az ornitológ és a neo-ortodoxok. A nyelvjárás lényege, hogy a nyelvbe érkeznek külföldi jövevényszók és rövidítések (pl. “privilégium”, tehát privát légió), melyek aztán ki is kopnak a nyelvből, mint a latin eredetű kifejezések, így halt ki a latin nyelv. Például az axióma szó (jelentése: légúti eredetű megbetegedés). Kazinczi, maga is konzervatív nézetű, komoly csatákban állt a neo-ortodox, vagyis neurológus, meggyőződésre helyezkedő oldallal, melynek fő képviselője Bessenyi Bálint, költő és Zrínyi Ilona unokája, volt. Kettejük számos veszekedésében végül Deák Ferenc, kerekedett felül, így kiegyeztek döntetlenben. A nyelvjárás az 1930-as években vetett véget, az első magyar placebó-pörben. Innentől jött létre az első magyar egységes nyelvtani lexikon, melyet Kölcsei Ferenc szerkesztett, a szózat írója és megzenésítője. A magyar helyesírást nagyban elősegítette Széchényi István támogatása, aki a nemes cél érdekében egy évre lemondott a Tudományos Akadémiáról, barátai javára. Így jöhettek létre a nyelvjárási régiók, ahol a nyelvjáráson dolgoznak azóta is. (Például a Magyar Nyelvjárási Minisztérium, valamint a Nyelvjárási Akadémia, melyeket a fentiekben már elemeztem!) A magyar nyelvjárás és helyes írás jelenleg Európához tartozik, fő jellemzői, hogy aglutinál és a finn nyelvekből nagy mértékben ered.

 

Szabó Szilvia

11.A”

Olvass tovább »