Könyvheti előzetes I. – Mizsur Dániel: Karc

2017. május 25.

2017-ben is büszkén jelenthetjük olvasóinknak, hogy korábbi könyvheti előzeteseinkhez hasonlóan idén is több szerzőnk közelgő könyvmegjelenésére hívhatjuk fel a figyelmüket. A 88. Ünnepi Könyvhéten lapunk két szerzője is első kötetével debütál, méghozzá az Apokrif Könyvek sorozat 5. és 6. darabjaival. Ezúttal szerkesztőnk és szerzőnk, Mizsur Dániel Karc című első verseskötetét ajánljuk a könyv egyik kizárólag itt olvasható versével. Az Apokrif Könyvek idei szerzőinek közös könyvbemutatója, valamint könyvheti dedikálásainak időpontjai hamarosan külön bejegyzésben összegyűjtve is fellelhetők lesznek az Apokrif Online-on.

Olvass tovább »


Kerber Balázs verse (archív)

2017. május 15.

Energiaapokrif-borító

(megjelent az Apokrif 2015/2. számában)

Az évek energiáját megfojtották,
pedig buzog még, mint az ég,
és a tágas ablakokon úgy rohant
át a fény, hogy senki sem falta fel.
Hátam mögött hatalmas pálya,
fejemet boldogan vetném hátra,
agyamban zsibong a kékség.
Két pörgő tányér, az iramba
belevesznék, lámpacsíkok
kereszteződése a fehér felszínen.
Az éveket kipenderítették,
ülök az ágyam szélén, lóg a lábam.
Riaszt a kinti zsivaj. Pattog
a nap, mint egy labda, minden
pattanáskor kiált valaki. De
csak a zajt lehet hallani,
és, hogy valami zajlik.
Ne lenne a sok épület
sok üreges tégla,
én is dobálóznék. Felülnék
a vasútra, kezemben két
fürdőpamaccsal. Aztán leszállnék
valami elmosódott helyen,
épp csak lépegetnék, míg
fordul egyet a térkép. Hosszú
csíkok az égen. A horizont,
mintha a plafont nézném,
szemcsék tengerében.


Bödecs László verse (online megjelenés)

2017. május 7.

Padon töltött délelőtt, megint vasárnap

Mindannyiunknak van nevünk, ez biztos,
neked mi a keresztneved, kérdezte,
Laci, mondtam, ugyan már bemutatkoztunk,
de én sem emlékeztem az övére, Erik,
persze bárki idegen bemutatkozhat,
elsőre nem szokványos megjegyezni,
szóljon ez, ha kell ilyen, mentségemre. Olvass tovább »


Bukva Mátyás versei (online megjelenés)

2017. február 21.

Prológus

összemosott minket
időnként az isten
mint szétválogatlan
piszkos ruhát
Olvass tovább »


Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (11)

2017. január 23.

December 1-től január végéig az Apokrif Online exkluzív extra tartalmakat közöl pár naponta 2016. téli lapszámunkhoz: a mellékletből kimaradt zombiverseket, valamint egy afféle “Így készült”-videosorozatot, mely rövid részletekben a téli szám készültének háttérmunkálataiba engedi bepillantani az olvasót.

Apokrif+Nyugat+Zombik mellékletünket egy régi, kedves hagyomány, az Apokrif farsangok felélesztésével egybekötve február 7-én este mutatjuk be a Nyitott Műhelyben.

*

Szabó Lőrinc:

Kanibál

Tépdesd csak a bőrömet, Kanibál!
Agyarodat mélyeszd csak, mélyebbre,
kortyolj langyos, félédes vérembe, mit
számítson néked, milyen emlékek ülnek
arcom mögött, harapj csak, míg én
nyögök, karmolj, tépj! Vesszen csak,
csípős nyáladdal keveredjen vizezett,
olcsó kölnim, ajkadon mint nehéz, titkos
üzenet ragadjon híg pomádém, fogad
alatt csikorogjon ujjbegyem nyomaitól
homályos képű szemüvegem, úgy legyen!
Szépség, elegancia, finom vonások,
csúfuljanak, hulljanak csak, míg elásod
őket pofazacskód jelöletlen tömegsírjába!
Harapd csak a nyakamat, Kanibál!
S mikor ütőerem már nyelved hegyén
kalimpál, sújts le, te vérivó, nemes pióca,
ki új arcot rajzolsz, mely vonásaink kihozza,
hűbben mint a régiek, vérből s nyálból, te
bármikor és bárhol őserővel, törve-zúzva,
nyirokkal festő, szilaj, büszke lény!
Mard le szeplőimet, költözz belém,
cuppogj csak kényedre-kedvedre
húsomon, te nemes szörnyeteg, kacagó
és búskomor, perzselő, hideg vér, te édes
sziszegés, szívva csókoló, oltalmazó ragály,
nyalogasd, akár sós homokot a dagály,
mint macska a tányért, üresen hagyott
szemgödröm, nézd, testem hogy zihál,
ó, Kanibál, Kanibál! Kelj föl koporsódból,
suhanj felém az éj leple alatt, s tépd le rólam
ezt az álnok, gyermeki álarcot, bájos,
lányos vonásaim már hajszolt, gyűrött
portréját! Gyere hát, s mint olcsó portékát,
mint tébolyult gazda megpimpósodott bort,
literszám, nyakald csak a vérem, korholj,
s harapj, marj belém, ó, szent élősködő
Kanibál! Kanibál, Kanibál, őrült rendszer,
tört egész és beteg ész, változtass át engem is
hüllővérű szörnnyé, ki sírjából felkel, s még
szédűl, hát palástod alatt óvj engem is a
fénytől, gyúrjuk újra együtt e sápatag
földgolyót, s mire a vér már egy cseppig
elfogyott, mikor már mind a pusztulás szélén,
megvadulva tombolunk, mire már mind
meghalunk, mikor lomha és ásatag agyunk
helyén csak oktalan hab s rángatódzás marad,
mikor már az égig ér hörgő, vad kiáltásunk,
s boltozatát beborítja rángó szánkon kilehelt,
eszünk vesztett őrületünk, mire már a kietlen
földől is csak halált ásunk, még akkor, e
balsejtelmű végórán se áruld majd, titkold ám
füledbe megsúgott, lemoshatatlan szégyenem,
mert már túl késő, hogy elejét vegyem,
arcomon örök nyomot hagy már e kaján pír,
hogy hevült elmém talán mégis összekeverte,
hogy melyik a zombi, és melyik a vámpír!

(Nyerges Gábor Ádám)

*

Előzmények:

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (1)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (2)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (3)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (4)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (5)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (6)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (7)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (8)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (9)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (10)

*

apokrif_borito_facebookra


Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (9)

2017. január 16.

December 1-től január végéig az Apokrif Online exkluzív extra tartalmakat közöl pár naponta 2016. téli lapszámunkhoz: a mellékletből kimaradt zombiverseket, valamint egy afféle “Így készült”-videosorozatot, mely rövid részletekben a téli szám készültének háttérmunkálataiba engedi bepillantani az olvasót.

Apokrif+Nyugat+Zombik mellékletünket egy régi, kedves hagyomány, az Apokrif farsangok felélesztésével egybekötve február 7-én este mutatjuk be a Nyitott Műhelyben.

*

József Attila:

Újjászületésnapomra

Harminckét éhes szörnyeteg
ront rám, de rájuk förmedek,
holtak
voltak.

E kávéházi szegleten
csontjuk fűrészelgetem:
zombi-
combi.

Harminckét adag agy loccsan,
elmémet kérem, adj mostan
erőt
e rőt,

vérszinü sereg hullához,
mi mint a tajték hullámoz
felém.
Felén

átvágok komisz késekkel,
s öklömön közben vér serken,
vérem,
vélem.

Kivonom szablyám ellenük,
fél kézzel bánok el velük,
en garde!
Ránk várt

e megbokrosodott féltekén
mindenki, akit csak féltek én,
jövök,
s lövök!

Vad tekintetem elvakul,
költőnk már nem nyelvtant tanul,
e kéj-
nek élj!

A sors, ha fejünkre zsiványt hoz,
döntsd a zombit, ne siránkozz,
üsd még
tüstént!

Hulla úr, hát ne vedd zokon,
óvni én egész népemet fogom!
Néked
véged.

(Nyerges Gábor Ádám)

*

Előzmények:

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (1)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (2)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (3)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (4)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (5)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (6)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (7)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (8)

*

apokrif_borito_facebookra


Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (7)

2017. január 9.

December 1-től január végéig az Apokrif Online exkluzív extra tartalmakat közöl pár naponta 2016. téli lapszámunkhoz: a mellékletből kimaradt zombiverseket, valamint egy afféle “Így készült”-videosorozatot, mely rövid részletekben a téli szám készültének háttérmunkálataiba engedi bepillantani az olvasót.

Apokrif+Nyugat+Zombik mellékletünket egy régi, kedves hagyomány, az Apokrif farsangok felélesztésével egybekötve február 7-én este mutatjuk be a Nyitott Műhelyben.

*

Weöres Sándor:

Élőholt

Hörr, hörr, hörr, fölhörgő,
zord zombi, ön költő?
Illetve: költő volt,
s aztán lett élőholt?

Grr, grr, grr, grimaszba
rándul a mihaszna:
– Minek néz, Sanyikám?!
Nem vagyok kanyibál!

(Nyerges Gábor Ádám)

*

Előzmények:

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (1)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (2)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (3)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (4)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (5)

Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (6)

*

apokrif_borito_facebookra