Molnár T. Eszter regényrészlete (online megjelenés)

2017. május 21.

Szabadesés

MTETársaságban ritkán iszom le magam, viszont az a délután eleve rosszul indult. Az elsők között illett volna megérkeznünk, de Laura olyan sokáig készülődött, hogy végül a tervezettnél fél órával később hajtottunk be a kavicsos kocsifelhajtóra. Egy egyenruhás fazon elkérte tőlem a Porsche kulcsát, mi meg beálltunk a vörös márványlépcsőkön kígyózó sor legvégére. Mire az előtérig jutottunk, Kathy és Steffi unalmukban többször léptek a lábamra, mint amennyit számon akartam tartani. Nagyon szertartásos volt az egész, Laura szülei a fogadószoba ajtajában állva egyenként köszöntötték a vendégeket, mögöttük faarcú pincérek hatalmas ezüsttálcákon kínálták a pezsgőt. Mikor végre mi is odaértünk, Marie a hivatalos alkalmakra kifejlesztett műmosolyával fordult felénk. Kedveltem az anyósomat. Hiába játszotta a dámát, valójában csak egy jókedélyű, nagyhangú és nagycsontú délnémet háziasszony maradt. Volt valami lefegyverző az egyszerűségében, műveletlenségén és praktikus jóindulatán pedig időnként nagyon jól szórakoztam. Valóságos nemzeti kincs volt az a nő, nélküle talán senkinek sem jutott volna eszébe, hogy Luther-bibliákat küldjön a brazil árváknak és több tucat dirndlit egy indiai lányiskolának. Olvass tovább »