Képregények, komolyan? – Kittenberger-kötetbemutató (programajánló)

2017. május 22.

bppont.jpg

Időpont: 2017. 05. 24.,  18:30-20:00
Helyszín: Budapest Pont, Királyi Pál utca 18. (bejárat a kapu melletti irodában)

Lehet-e a kortárs magyar képregény egyaránt fogyasztható és komolyan vehető egy szélesebb közönség számára is? Ezt a kérdést járjuk körbe Somogyi György író-forgatókönyvíróval és Tebeli Szabolcs képregényrajzolóval közös képregényük, az Alfabéta-díjas Kittenberger: Fabriqué en Belgique második kiadása kapcsán. Olvass tovább »


Hungarocomix 2016 – A magyar képregények és képregényesek napja (programajánló)

2016. december 6.

 

hungarocomix_16_f2-1

Időpont: 2016. december 10., 10-16 óra

Helyszín: 1075 Budapest Király u. 11. (K11 Művészeti és Kulturális Központ)

Facebook-esemény

Program

Tizenkettedik alkalommal rendezi meg 2016. december 10-én a magyar képregények és képregényesek napját, a Hungarocomixot a Magyar Képregény Szövetség. A csaknem 30 magyar szerző és kiadó számos újdonsága mellett kapható lesz a világ egyik legismertebb, noir stílusú kultképregénye, a Blacksad most megjelenő magyar kiadása is. A vásár mellett animációs vetítések (a Dot&Line szerkesztőinek válogatásában), kiállítás (a kArton galéria támogatásával) és kerekasztal-beszélgetések, workshopok is színesítik majd az eseményt.
Olvass tovább »


Magányos tekintet a maszk mögül (képregénykritika)

2015. november 7.

Brian K. Vaughan, Marcos Martin, Muntsa Vicente: The Private Eye, Panel Syndicate, 2013−2015.

privateye_1

Az internetnek köszönhetően a hírek ma már fénysebesen jutnak el hozzánk, olyan emberekkel tartjuk a kapcsolatot, akikkel a való életben sosem találkoznánk. Bár nem az internetnek köszönhető, hogy egyáltalán tudunk beszélni a valós és a virtuális énünk és életünk kettéválásáról, mégis a virtuális létezés elterjedése a Word Wide Web térhódításával egy időben zajlott le. Természetesen ennek számtalan előnye van, ám valljuk be, hogy közülük az egyik legnagyobb, hogy olyan dolgokat tudunk megtenni, kipróbálni és megnézni, melyeket sose tennénk, ha a testi identitásunkat közvetlenül hozzájuk kellene rendelnünk.

Nem gondolunk bele, de mai szemmel a technikai apokalipszisre nem a 80-as évek közepén megjelenő Terminátor gépek által uralt világa, sem a 90-es évek végén mindenkit a pusztán virtuális létezés rémképeivel riogató Mátrixé a legrosszabb forgatókönyv. Erre a címre leginkább egy olyan szcenárió pályázhat, melyben mindenki minden kis virtuális titka kiderül – nemcsak a Snowden-nagyságú kormányzati titkok, hanem azok a csúfolódó üzenetek is, melyeket álnéven írtunk az egyes fórumokra, valamint a szombat esti könnyed szadomazo, melyet unalomból nézünk.

Olvass tovább »


Újragondolt mesealakok (képregénykritika)

2015. október 5.

Bill Willingham: Fables, Vertigo Comics, 2002–2015. Magyarul: Bill Willingham: Fabulák – Legendák száműzetésben, Képes Kiadó, 2008.

fables_1

Elöljáróban érdemes annyit elmondani, hogyha ma egy biztosan kellemes kikapcsolódást nyújtó, stabil minőségű képregényt akarunk olvasni, szinte teljes bizalommal fordulhatunk az Image kiadványai felé. Kellően széles palettával rendelkeznek ahhoz, hogy mindenki megtalálja azt, amire épp szüksége van, illetve még az egyre inkább összekapcsolódó történeteik ellenére sem fordultak monotonitásba, amely mára már a két „nagy”, a DC és Marvel rákfenéje lett. Ám néhány éve ugyanezek a jellemzők még a Vertigóra illettek volna.  A DC leányvállalata olyan címeket adott ki, mint a 100 bullets, a The Sandman (melynek részletes bemutatásával még adós vagyok), illetve az iZombie, melynek tévés adaptációja heteken belül a második évadját kezdi. Természetesen ez csak néhány kiragadott példa, ahogy számtalan másikat is lehetne említeni, mint például a most bemutatásra kerülő művet, a Fables-t.

Olvass tovább »


Ördögöt a képernyőre (sorozat/képregény)

2015. július 17.

daredevil0Daredevil, rendezte: Drew Goddard
Netflix, 13 x 60 perc

Ma, amennyiben moziról beszélünk, az adaptációk korát éljük. Abel Glance 1927-es jóslata sosem bizonyult még ennyire igaznak: „Shakespeare, Rembrandt, Beethoven filmre kerül […] Az összes legenda, mitológia, az összes mítosz, minden vallásalapító, sőt minden vallás […] arra vár, hogy a reflektorfényben föltámadjon, és a hősök ott tolonganak a kapuknál”1. Ám a nagy klasszikusok feldolgozásait korábban is láthattuk, az ő történetük filmre vitele már szerves része a filmtörténelemnek.

Olvass tovább »


Gépapokalipszis (képregénykritika)

2015. május 11.

Hegedűs Márton: Slusszkulcs Klán, Libri Kiadó, 2012.

slusszkulcs_1

Bár a Slusszkulcs Klán címe egy hihetetlenül rossz és nagyon morbid szóvicc, a képregény maga az elmúlt évek legjobb magyar alkotása. Az alapképlete rendkívül egyszerű: néhány ember összenőtt a kocsijával, azt többé képtelen elhagyni, és emiatt mindent megtesz a mindennapi olajáért.

Nem is ebben áll a Slusszkulcs Klán igazi ereje, sokkal inkább abban, ahogy a történetet előadja, lehetetlenül finoman, a kisemberek és az egyszerű kamionsofőrök nézőpontjából. A sztori lényegében négy, egymást unos-untalan keresztező szálból áll, melyek a végén egy hatalmas karambolban találnak egymásra – és ez most nem csak szójáték.

Olvass tovább »


Mikrotörténetek, újrahasznosítva (képregénykritika)

2015. február 20.

Aleksandar Zograf: Elhasznált világ, Artcomix, 2010.

kép1_

Aleksandar Zograf második magyar nyelven is olvasható kötete, az Elhasznált világ vékonysága ellenére kifejezetten nem az a mű, amit egy ráérősebb nyári délután együltő helyünkben elolvasunk. Ez nagyrészt a szerkezetéből következik: a képregény nagyját rövidke, kétoldalas történetek adják, csupán pár részlet tesz ki ennél nagyobb terjedelmet. Ez az állandó történethosszúság pedig rendkívüli monotonitást kölcsönöz a kötetnek, így az épp a folyamatos olvasás ellen harcol.

Olvass tovább »