Gonoszkodás minőségbiztosítási okokból

2017. október 20.

Az RS9 Színház Folyóügye mindennapi, kellemetlen, abszurdig felfokozott pillanatokon keresztül mutatja be az emberi természet kétarcúságát. Braun Barna jelenetfüzérében a karakterek különböző helyzetben válnak hol áldozattá, hol elkövetővé. Pedig a történet csak egy átlagos munkanap reggelén kezdődött, amikor a szerzőt egy behajtáskezelő cég operátora arra kérte, azonosítsa magát.

Fotó: Olajos Ilka

Fotó: Olajos Ilka

Olvass tovább »


Fráter Zoltán: Hölgyválasz (programajánló)

2017. október 6.
Lapunk alapító szerkesztője, Fráter Zoltán legújabb színpadi műve, a Hölgyválasz (Játék Krúdy Gyuláról, Hunyady Sándorról és egy hölgyről, sok zenével) bemutatóját ajánljuk ezúttal olvasóinknak, 2017. október 20-án, 19 órától, az Óbudai Társaskör Nagytermében.

Olvass tovább »


Izraeli designer Magyarkanizsáról

2017. szeptember 26.

Tárlat: Dan Reisinger – In Full Color, Izrael Múzeum, Jeruzsálem

Dan Reisinger: Let my people go, 1969, forrás: printmag.com

Az 1934-ben a Jugoszláviához tartozó Magyarkanizsán született és a Bezalel Művészeti Akadémián diplomázott Dan Reisinger műveiből – az 1976-os kiállítása után – másodjára rendeztek tárlatot az Izrael Múzeumban. Az alkotó több okból ismerős lehet a hazai közönségnek. 2004-ben Giacomettire emlékeztető szobortervet készített a Magyarországon munkaszolgáltra elhurcoltak – köztük saját édesapja – emlékére. A terv alapján elkészült szobrot 2016-ban avatták fel a budapesti Teleki téren. Az Iparművészeti Múzeumban 2005-ben Utak, a Magyar Zsidó Múzeumban 2011-ben Plakátok és a szentendrei MANK Galériában 2016-ban A Holt-tengeren túl címmel nyílt tárlat munkáiból. Ezenfelül a MOME címzetes egyetemi tanára, a Magyar Plakát Társaság tagja és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa.

Olvass tovább »


Flâneur (zene)

2017. szeptember 11.
A Clark Ádám tér éjjel (fotó: factsweknow)

A Clark Ádám tér éjjel (fotó: Factsweknow)

Este elindulni. Este, amikor majdnem minden mindegy. A rakpart hosszú, a turisták valamivel lassabbak, a fényképezőgépek ismerkednek a város szegleteivel, a biciklikerekeken levő macskaszemek jelzik, itt mindenki látható, de csak egy pillanatra, mint a nyugalom, mint a Rudas előtt cigiző úszómester fehér ipanema papucsa. Este elindulni, nyáron, minél kevesebb ruhában, ahogy Hamvas is írja: „a séta a legjobb, ha az ember meg sem gondolja, csak úgy elmegy kalap és kabát nélkül, este jön vissza vagy éjszaka. Persze csak nyáron lehet, s ez a séta klasszikus ideje.” Olvass tovább »


Ez csak a vég (könyvkritika)

2017. augusztus 20.

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér, Magvető, 2016

Krasznahorkai László, Báró Wenckheim hazatér

Krasznahorkai László, Báró Wenckheim hazatér (fotó: Magvető Könyvkiadó)

Krasznahorkai László monumentális műve, a Báró Wenckheim hazatér összegzi, de le nem zárja az életművet, hiszen profetikusságával a jövőbe mutat.

Krasznahorkai László azon alkotók közé tartozik, akik egyszerre teremtettek sajátos írói világot és az ezt leírni hivatott nyelvet: az utóbbi harminc év egyik legeredetibb magyar írójának életművében egymást feltételezik az isten háta mögötti, menthetetlenül pusztuló, biblikus távlatokat kínáló helyszínek és a végtelen hosszúságú, monologikus körmondatok. A Báró Wenckheim hazatér mindkét jellegzetes vonást hordozza: a meg nem nevezett, de ijesztően ismerős Békés megyei kisváros lakói vérbeli Krasznahorkai-hősök, akik oldalakon átívelő gondolatfolyamokban fűznek széljegyzeteket az elkerülhetetlenül közelítő végítélethez. Olvass tovább »


Völgy az időn kívül

2017. augusztus 13.

Művészetek Völgye, Kapolcs, 2017. 07. 21−30.

A Csaknekedkislány koncertje a 2017-es Művészetek Völgyében

A Csaknekedkislány koncertje

Idén másodszorra jártam a völgyben, egy év kihagyás után, és szerencsére a völgy semmit nem változott, csak én. A Kapolcson és Taliándörögdön megrendezett fesztivál továbbra is ugyanazt a hangulatot nyújtja, amiért megszerettem. Szimpatikus helyi embereknél szállás, délután a kapolcsi patakban hűsölés és lábáztatás sörrel a kézben, este egy borozóban finom fröccsök a fenyvesek alatt, aztán koncertek a kedvenc bandáimtól, akik itt mindig felszabadultabban játszanak. Ha meguntam a patakot elmehetek Lackfi János egyik beszélgetésére (aki egész héten részt vett a fesztiválon, és saját helyszíne volt), a Nemzeti Színház illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által előadott darabok egyikére, vagy akár egy hangulatos jazz koncertre. Itt nem kell utazótáskában/hátizsákban vagy bárhogy máshogy becsempészni a piát, mint valami balkáni nepper. A legtöbb helyszínre beülhetsz a boltból vett italoddal. De bármit iszom, és bármerre megyek, ismerősbe botlom, mert úgy tűnik, a héten mindenki itt van. Olvass tovább »


Négydimenziós festészet (színházkritika)

2017. július 8.

Csehov: Három nővér, fordította: Kosztolányi Dezső, rendező: Balázs Zoltán, Maladype Színház

Maladype 2017

A Maladype Három nővére igazi kísérletező színházként Csehov klasszikus szövegét közismert festményeken keresztül teszi fel a színpadra. A képek persze nem feleltethetők meg tartalmilag teljes egészében a drámával, sőt, néha kicsit sem – itt kezdődik az izgalom, a játék, az intellektuális hálószövés. Olvass tovább »