Szerzőink a 88. Ünnepi Könyvhéten

2017. június 4.

A hamarosan kezdődő, idei Ünnepi Könyvhéten két új verseskötettel is jelentkezik az Apokrif és a FISz 2015-ben indított, közös könyvsorozata, az Apokrif Könyvek.

Sorozatunk 5. és 6. számú darabjaihoz, Csillik Kristóf Hüllők időszaka és Mizsur Dániel Karc című köteteihez összeállított, korábbi könyvelőzeteseink a kötetcímekre kattintva érhetők el.

Az alábbiakban pedig megtalálható az összes könyvheti könyveinkhez kapcsolódó program, hogy érdeklődő olvasóink egyikről se maradhassanak le.

Apokrif Könyvek, páros könyvbemutató
(Csillik Kristóf: Hüllők időszaka; Mizsur Dániel: Karc)
2017. június 6. kedd, 18:00
FUGA (1052, Bp., Petőfi Sándor utca 5.).

Beszélgetés az Apokrif Könyvek idei szerzőivel a Könyvhét nagyszínpadán
2017. június 9. péntek, 16:30-17:00
résztvevők: Csillik Kristóf, Mizsur Dániel
moderátor: Fráter Zoltán (sorozatszerkesztő)

Csillik Kristóf dedikálásai az Ünnepi Könyvhéten
2017. június 11. vasárnap, 15:00-16:00, Liszt Ferenc tér (Írók Boltja)
2017. június 11. vasárnap, 17:00-18:00, Vörösmarty tér (FISz stand)

Mizsur Dániel dedikálásai az Ünnepi Könyvhéten

2017. június 10. szombat, 17:00-18:00, Vörösmarty tér (FISz stand)
2017. június 11. vasárnap, 15:00-16:00, Liszt Ferenc tér (Írók Boltja)

*

(az Apokrif Könyvek facebook-oldala)
(Mizsur Dániel Karc című kötetének facebook-oldala)


A 2016-os Apokrif Könyvek-pályázat győztes kéziratai (eredményhirdetés)

2016. november 16.

Az először 2014-ben kiírt, két fordulós Apokrif Könyvek-pályázaton az Apokrif és a Fiatal Írók Szövetsége idén három győztest hirdet. A zsűri által a 2016-os pályázat keretében kiválasztott kéziratok megjelentetését (sikeres NKA-pályázás esetén), valamint szerkesztését, gondozását, promócióját és nyomdai előkészítését a felek közösen vállalják, a könyvek megjelenése a 2017-es év során várható.

A 2016-os győztes pályamunkák:

Mizsur Dániel Másik város munkacímű verseskötete,

Csillik Kristóf Jöttem, láttam munkacímű verseskötete,

Németh Gábor Dávid Voyeur munkacímű verseskötete.

Minden pályázónak köszönjük a részvételt és gratulálunk.

A szerzőkről bővebben:

Mizsur Dániel

mizsur-daniel1991-ben született, Budapesten. Költő, író, kritikus, az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgatója, 2016-tól az Apokrif szerkesztője. 2015-ben egy éven át volt az Apokrif Online Feketemosó rovatának egyik szerzője. Versei, prózai művei, kritikái megjelentek az Apokrif nyomtatott és online felületei mellett az Art7-en, A Vörös Postakocsi Online-on, a Hídban, a Librariusban, a Ligetben, az Opusban, a Parnasszusban, a Prae.hun, a Spanyolnáthában, a Szépirodalmi Figyelőben, az Új Forrásban, az ÚjNautiluson és a Zempléni Múzsában.

Csillik Kristóf

csillik-kristof1994-ben született, Budapesten. Költő, az ELTE BTK hallgatója Média és kommunikáció fő- és Kreatív Írás minorszakon. Művei az Apokrif mellett a FÉLOnline-on, a Kortárs Online-on, a Kulteren, a Literán, a Műút Portálon és az ÚjNautiluson jelentek meg. 2016 novemberében a FÉLOnline bemutatja sorozat keretében műveiből önálló est lesz látható az RS9 Színházban.

 

Németh Gábor Dávid

nemeth-gabor-davidNémeth Gábor Dávid 1994-ben született, Budapesten. Költő, a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Verseken kívül drámákat ír, illetve kritikákat és elemzéseket színházi előadásokról. Versei az Apokrif mellett többek közt A Vörös Postakocsiban, a Csillagszállóban, a Helikonban, a Kulterena Látóban, a Műút Portálon, az Új Forrásban és a Zempléni Múzsában jelentek meg.

 

*

A 2016-os győztes pályázók bemutatkozó estje várhatóan 2017 áprilisában lesz a Nyitott Műhelyben.


A XX. század első fele magyar nőirodalmának ösvényein (könyvkritika)

2016. szeptember 18.

Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról, Orpheusz Kiadó, 2016

konyvNégy eddigi releváns, két német (Gabriele von Baumberg (1766-1839). Die Laufbahn einer österreichischen Dichterin und ihr geistiges Umfeld um die Wende des 19. Jahrhunderts; Textualität und Deutung. Schriften zur Philosophie und Literatur) és két magyar nyelven megjelent (Poliptichon. Fantomképek a kortárs magyar irodalomról; Gyújtópont. Válogatott tanulmányok), s eddig egészen más jellegű témákban elmélyült szakkönyve után legújabb, monográfiába hajló tematikus tanulmánykötetében Zsávolya Zoltán, nem mással foglalkozik, mint a XX. század első fele, a modernség korszakának magyar nőirodalmával.

Olvass tovább »


„idő kell saját magamhoz, meg türelem”(könyvkritika)

2016. április 11.

Géczi János: A Bunkerrajzoló: Likó Marcell életrajz-rekonstrukció, Athenaeum Kiadó, 2015.

likó

Szarvas Melinda (University of Jyväskylä) kritikasorozatában a kisebbségiséggel kapcsolatos kötetekről ír recenziót, olyanokról, melyek a kisebbségi identitást és létet, valamint a kisebbség-többség viszonyt tárgyalják. A kritikasorozat kiemelt figyelmet fordít a Vajdaságban most induló fiatal író- és fordítógeneráció munkáira, az ott zajló irodalmi hagyománykeresés folyamatára, és nem utolsó sorban a magyarországi irodalmi közeggel való érdekes kapcsolatra. Ezúttal Géczi János: A Bunkerrajzoló: Likó Marcell életrajz-rekonstrukció című kötete kerül terítékre. 

Már a legelején szeretnék állást foglalni egy kikerülhetetlen kérdésben, mert a későbbiekben nem nagyon fogok erre kitérni, tudniillik igazságtalannak tartanám a kötettel szemben: A Bunkerrajzolónak, véleményem szerint, nem Likó Marcell és nem is a Vad Fruttik nevű zenekar a főhőse. Ennél fogva erősen korlátozónak érzem a Közös lemez című kiadói előszóban megfogalmazott ajánlást, mely szerint a mű „felkavaró és szerethető ajándék a Vad Fruttik hallgatójának”. (8.) Még azzal együtt is így gondolom, hogy vélhetően sok Vad Fruttik-rajongó olvassa a kötetet az általam határozottan halványítani kívánt megfeleltetés mentén. És ez jól is van így, akkor, ha emellett a szöveg többi rétege is észrevétetik, mindaz, amit az „önsajnálat és tetszelgés nélkül mesélő sztár” (8.) akaratán kívül is kitakarhat a szövegből.

Olvass tovább »


A fordítás váratlan fordulatai (könyvkritika)

2016. március 7.

Kappanyos András: Bajuszbögre, lefordítatlan – Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer, Balassi Kiadó, 2015

1131-1058-thickbox

Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként benyújtott és sikerrel megvédett monográfiája a közelmúlt magyar irodalom- és kultúratudományi diskurzus igen fontos produktuma. Intencióját és tárgyát tekintve olyan átfogó, szintézisre törekvő fordítástudományi szakkönyv, mely a legfrissebb nemzetközi fordításelméleti trendeket és teoretikus eredményeket a magyarországi műfordítási hagyományok figyelembe vételével mutassa be. A könyv műfordítási példaanyagát illetően igyekszik tekintettel lenni a magyar nyelv és kultúra más nyelvekkel és kultúrákkal történetileg kialakult kapcsolataira, illetve viszonylagos elszigeteltségére egyaránt.

Olvass tovább »


„adaptálj vadul” (könyvkritika)

2016. február 29.

Magolcsay Nagy Gábor: Második ismeretlen, AmbrooBook Kiadó, 2015

mng_második-ismeretlen_borító

Magolcsay Nagy Gábor Második ismeretlen című (kép)verseskötete 2015 őszén jelent meg. Már a kötet bemutatója is ígéretes volt; egy színpadon a grafika, a zene és a mozgókép a szerzővel és verseivel. A könyv maga − amint eltekintünk attól az apró figyelmetlenségtől, hogy a borítóra került kép pixeles − mint tárgy, mint nyomtatvány gyönyörű. A képi anyagokkal – így az arculattal és a versek megjelenítésével, a szavak képpé transzformálásával − Szabó Imola Julianna dolgozott. A borítón található DNS-szálba ágyazott létra a tudománynak a hétköznappal való összefonódását jelképezi, azaz azt a felfoghatatlant és megközelíthetetlent, aminek mégis léteznie kell, hiszen minket alkot: a szubsztanciánk leírhatóságának kísérletét („sötétség fodrában kozmikus tojás / a gyász helyén sejttámasztó tánc” Holdkór). A bemutatón kézbe kapott flyeren is ez a DNS-szál foglalja el a központi helyet a kötet mottójaként idézett Menyhay Imre-sorok mellett, amik a létezés filozófiai dimenzióiról szólnak. Ezeknek a kiragadott vonásoknak a végiggondolásával máris nagyon közel kerülhetünk a Második ismeretlenhez és programjához. Olvass tovább »