A lehetséges világok legjobbika (beszámoló)

2018. május 11.

Május 2-án este a Ráth György utca 4-es szám alatt található Nyitott Műhelyben három, kötet előtt álló költő ült össze, hogy egy felolvasóesttel egybekötött beszélgetéssel nyisson teret A lehetséges világok legjobbikának. A költőkkel Tóth Anikó szerkesztő, kritikus beszélgetett.

lehetseges-boritokep

A jelenlevő szerzők alapfeltevése az volt, hogy – a wertheri szenvedéstörténethez hűtlenül –, ám az emberiség mindenkori helyzetéhez mérten többé-kevésbé pozitív szemléletű hangulatot teremtsenek meg, az eseményen elhangzott szövegek segítségével.
Az est három szekcióját egységesen, a meghívott költők új, megjelenés előtt álló köteteiből választott versei nyitották meg és vezették át a beszélgetés fonalát a szövegvilágból a külső keletkezés mindennapi valóságába. A szerzők Apokrif folyóirat által szövődött többéves baráti és alkotótársi kapcsolatára, és korábbi köteteikre való tekintettel – Evellei Katának és Bödecs Lászlónak a második, Nyerges Gábor Ádámnak már a negyedik megjelenő kötete lesz ez a mostani – az első körben nagy hangsúly került a stiláris és retorikai eszközök tudatos és reflexív használatára, fejlődésére; a szöveg és szerző-, valamint maguk a szerzők között fennálló kapcsolat változásaira. Olvass tovább »


Nem irigylem magunkat (beszámoló)

2018. április 29.

Az idei Könyvfesztiválom kicsit késve, csupán péntek este kezdődött, és még ekkor sem a Millenárison, az esemény évek óta állandó helyszínén, hanem egy másik, igen közkedvelt, állandó könyves kegyhelyen, az Írók Boltjában. A munkából épphogy szabadulva, és annak tudatában, hogy másnap már a május egy előtti plusz nap szünetet dolgozzuk le, tértem be az ELTE BTK-ra a megszokott kávémra, ami segít átvészelni a munkazárás utáni nagyjából egy órán keresztül tartó zombiságot, és úgy alakult, hogy bár nem számítottam rá, a Kis Könyves Éj rendezvényén kötöttem ki. Simon Márton olvasott verseket, és adott elő slam poetryt az est lezárásaként. Át- és aláfestésnek a szlemmerekkel már korábban is dolgozó Gyarmati Gábor basszerozott, Munkácsi Ádám pedig fuvolán játszott. A duó keleties dallamokkal is megspékelt, alapvetően funky lüktetésű jazz-t játszott nekünk, a zenével pedig jó összhangban hangzottak el a szövegek. Az utána következő pinceösszejövetel, bár nem a túlzott örömködés, de az érdemi beszélgetések és a csoportkohézió-teremtés alkalma lett.  Olvass tovább »


Apokrif? – Tízéves a kívülállók nemzedéke (beszámoló)

2017. december 2.

Az Apokrif folyóirat alapításának tizedik évfordulóját a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztály és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói által szervezett konferencia keretei között ünnepelte meg 2017. november 24-én.

Dr. Borsodi Csaba dékán, Szabó P. Katalin és Fráter Zoltán

Dr. Borsodi Csaba dékán, Szabó P. Katalin és Fráter Zoltán

Olvass tovább »


A huszonkilencedik tábor (beszámoló)

2017. szeptember 21.

avagy köszönöm a pulcsijaitokat

Fotó: Bach Máté

Fotó: Bach Máté

Olvass tovább »


Völgy az időn kívül

2017. augusztus 13.

Művészetek Völgye, Kapolcs, 2017. 07. 21−30.

A Csaknekedkislány koncertje a 2017-es Művészetek Völgyében

A Csaknekedkislány koncertje

Idén másodszorra jártam a völgyben, egy év kihagyás után, és szerencsére a völgy semmit nem változott, csak én. A Kapolcson és Taliándörögdön megrendezett fesztivál továbbra is ugyanazt a hangulatot nyújtja, amiért megszerettem. Szimpatikus helyi embereknél szállás, délután a kapolcsi patakban hűsölés és lábáztatás sörrel a kézben, este egy borozóban finom fröccsök a fenyvesek alatt, aztán koncertek a kedvenc bandáimtól, akik itt mindig felszabadultabban játszanak. Ha meguntam a patakot elmehetek Lackfi János egyik beszélgetésére (aki egész héten részt vett a fesztiválon, és saját helyszíne volt), a Nemzeti Színház illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által előadott darabok egyikére, vagy akár egy hangulatos jazz koncertre. Itt nem kell utazótáskában/hátizsákban vagy bárhogy máshogy becsempészni a piát, mint valami balkáni nepper. A legtöbb helyszínre beülhetsz a boltból vett italoddal. De bármit iszom, és bármerre megyek, ismerősbe botlom, mert úgy tűnik, a héten mindenki itt van. Olvass tovább »


Testvériség (beszámoló)

2017. július 27.

FISz tábor, Visegrád, 2017. 07. 19–07. 23.

IMG_1959.JPG

Mit tagadjam, egy kissé megkésve, két nap lemaradásban látok neki a 2017-es FISz-táborról szóló hangulat- és helyzetjelentésemnek. Mire sikerült összekanalazni magam, kiheverni a visegrádi viszontagságokat, félbehagyott ügyeket elintézni, már minden tábortestvér megelőzött jobbnál jobb netnaplóival és beszámolóival: néhány nappal Mogyoró-hegy elhagyása után most valamennyien a Facebookon csüngünk, kiéhezve lesve a hírfolyamunkat, hátha csurran-cseppen még újabb fotó, amelyen vagy újabb írás, amelyben szereplünk, valami kis cupák, amit lehet még szopogatni-nyammogatni egy keveset. Megvoltak a poszttábori bocsánatkérések (lásd félrészeg félszakmai orbákolások és félreértések) és egymásnak fogadkozások (mostantól év közben is tényleg gyakrabban), nincs több halogatás: előszedem „Good day” feliratú, beépített szívószálas poharamat, amely az egész táborban hű társam, nappali bodzaszörpjeim és esti vicéim otthona volt, és limonádét szivornyázok belőle, remélve, hogy e rítussal sikerül megidézni valamit abból, ami óráról órára távolodik (még akkor is, ha a Sparban, a hármas metrón, a Lehel piacon, az edzésen, mindenütt pilledten felém őgyelgő táborlakókat vélek felfedezni, és fáradt tábori favicceket osztok meg értetlen ismerősökkel). Olvass tovább »


Le a térképről (beszámoló)

2017. június 10.

II. Kolorádó fesztivál, 2017. 06. 08., Nagykovácsi, Sztrilich Pál Cserkészpark

Kolorádó_3

A színpadon az IAMYANK

Térerő és wifi nélkül bulizó emberek, minimális szelfizgetések, török pszichedelikus zenekar, akikről a The Guardian írt, és olyan hangulatot tudnak teremteni, hogy a bátrabbak már délután hatkor körbe-körbe ugrálnak; CCCP-matricás kocsmakocsi, átlagfesztiválhoz képest barátinak számító árak, fák közé ültetett bárpultok, a kortárs alternatív zene apraja-nagyja, Todd Terje, egy cserkészpark tereinek kreatív kihasználása és egy kétajtós, művészeti ágak határterületeinek feszegetésére otthont adó úszóhólyag, habár az állat, amiről a nevét kapta, emlős. Az Apokrif Online zenerovata a II. Kolorádó fesztivál csütörtöki napjáról két nézőpontból tudósít. Szabó Csanád és Nyéki Gábor írása. Olvass tovább »