Feketemosó: Kinley MacGregor: A csábítás mestere – A tömörített változat

feketemoso-uj-kozepesDe ugye tudja, hogy az én számomra kizárólag a vőlegényem létezik? Nehogy udvarolni merészeljen nekem! Ha akár csak egy pillanatra is megfordul a fejében, hogy itt a terem közepén a karjába kap, és a jó modorral mit sem törődve lesmárol azokkal az érzékien duzzadt, vágytól remegő, mégis férfiasan kemény ajkaival, hát tegyen le erről a szándékáról! – Evellei Kata írja az Apokrif blogját.

Kinley MacGregor: A csábítás mestere

Kinley MacGregor: A csábítás mestere

1. felvonás

1. szín: Előkelő charlestoni bálterem 1780-ban. Rizsporos parókák, méltóságteljes hölgyek, urak, odakint a szenvedélyesen háborgó tenger és a patrióta Amerika forrongó lángjai. Itt-ott néhány elszórt anakronizmus.

Lorelei Dupree *pikáns, pimasz, provokatív ifjú hölgy, aki elnyomva érzi magát korának merev etikettjétől*: Életem fénypontja ez az estély! Gyerekkori barátom, a mindenkitől megközelíthetetlen, ám előkelő származású Justin Wallingford hadnagy végre megkérte a kezem! Biztos vagyok benne, hogy szerelmünk örökké fog tartani, és semmi nem állhat közénk!

Jack Rhys *negyven colos, színes, szélesvásznú mellkas, napbarnított szempár, kisportolt kontrabasszus*: Hmm… valami azt súgta, el kell jönnöm erre az estélyre… csak tudnám, mi lehet az…

Morgan Drake *kuncog*: Ha tudnák ezek a felfuvalkodott parókások, hogy a hírhedt kalóz, Black Jack Rhys és legjobb barátja látogatja meg őket! Akkor mit tennél? Na? Na?

Jack *komoran*: Keserű, gúnyos nevetéssel szállnék szembe a halállal, ahogy mindig is tettem…

Morgan *szeretettel*: Ismerlek én rég, öreg fickó. Akármilyen mélyre ástad el, mégiscsak van szíved.

Jack: Több is. Még melegen vágtam ki őket ellenségeim mellkasából. *sármos*

Hölgyek *pihegve*: Repülősót!

Repülősó *lihegve*: Orvost!

Orvosok *nyihegve*: Hölgyet! Vagy urat, bánom is én.

Justin Wallingford *a tősgyökeres angol arisztokraták vérszegény férfiatlanságával*: Tehát akkor még egyszer a terv, kedvesem: te meg én közönséges, alantas, züllött, utolsó mocsadék kocsmatölteléknek álcázzuk magunkat, hogy végre kézre keríthessük a gaz Black Jack Rhyst. Grófkisasszony lévén ez a szerep a legkisebb nehézséget sem okozhatja neked.

Lorelei: Bízhatsz bennem! Vagyok olyan talpraesett, mint bármelyik fér- upsz, nekimentem a falnak.

Jack *férfiasan mennydörgő, mégis behízelgően bársonyon hangon*: Ez csak a mellkasom volt, kisasszony. Remélem, nem sérült meg.

Lorelei *rebegve*: Micsoda kemény… akarom mondani, elnézést kérek az esetlenségemért!

Justin *kimérten*: Engedje meg, hogy bemutassam a JEGYESEMET, gróf…

Jack: Hurenficker. Gróf Jack Hurenficker, Weibscheidéből. Megengedi? *kezet nyal*

Lorelei *szívéhez kap*: Ah! Vajh’ mi lehet ez a különös vibrálás, amit érzek testem szűz, eddig a pillanatig még használatlan, ártatlanságomból kifolyólag meg nem nevezett részén?

Jack: Semmi, csak a hangszalagjaim rezonanciája remegteti a padlót. Szabad egy táncra?

Justin *fagyosan*: Ami azt illeti, a hölgy –

Lorelei: VIGYÉL, BÉBI. *nyakába ugrik* De ugye tudja, hogy az én számomra kizárólag a vőlegényem létezik? Nehogy udvarolni merészeljen nekem! Ha akár csak egy pillanatra is megfordul a fejében, hogy itt a terem közepén a karjába kap, és a jó modorral mit sem törődve lesmárol azokkal az érzékien duzzadt, vágytól remegő, mégis férfiasan kemény ajkaival, hát tegyen le erről a szándékáról!

Jack: Nos –

Lorelei *a felsőbb körök csiszoltan gúnyos szellemességével*: Hogy képzeli? *el balra*

Jack *ellágyultan*: Ez a lány… a láttán úgy érzem magam, mint egy hervadó virág, amely a hosszú, hideg tél után először lát napfényt…

Lorelei *suttogva*: Hogy lehetséges, hogy vőlegényemen kívül egy másik férfi is képes volt megdobogtatni a szívemet? Elvégre abból, ahogy Justin tánc közben állandóan a lábamra hág, és a szemem láttára taperol más nőket, világosan látszik, hogy a sors is egymásnak szánt minket! Akkor mégis miért…?

 

2. szín: Kikötői késdobáló. Sötét sarkokban különböző gyanús elemek. Füst, bűz, szmog, szárazföldi és tengeri patkányok, kések, dobálás.

Lorelei *pincérnőnek öltözve beperdül*: Khrm. Azt a hét meg a nyolcát, kisapám. Ma sem lehet panaszunk az intézmény forgalmára, nemdebár, kedves kocsmáros uram? Hijnye. *kiköp, aztán gyorsan föltörli*

Justin *megrovón*: Kedvesem, ez a terv őrülten veszélyes! Hogy merészeltél igent mondani, amikor megkértelek, hogy segíts nekem?

Random Kocsmatöltelék: Gyere csak, cicus.

Lorelei: Nyomatékosan fölszólítalak, te alávaló söpredék, hogy kegyeskedj fölhagyni nemkívánatos közeledéseddel.

Random Kocsmatöltelék: …Mivan?

Jack *villámló szemekkel betoppan*: Az van, hogy kopj le.

Lorelei *megfordul*: De hiszen maga… maga… maga…

Jack *a zsákmányra éhes párduc kisfiús mosolyával*: Én?

Lorelei: Ööö, kösz mindent, pá.

Jack *vigyorogva*: A kis huncut… rájött… de nem is sejti, hogy én is rájöttem… csak rá ne jöjjön, hogy sejtem, hogy rájött, hogy sejtem…

Lorelei *ordítva mutogat*: Justin, az a férfi ott Black Jack Rhys! Ő volt ott tegnap a bálon!

Justin: Ugyan már, kedvesem! Azon kívül, hogy pontosan ugyanúgy néznek ki, mégis mire alapozod ezt a nevetséges feltételezést?

Lorelei *dacosan*: Na majd meglátjuk! Hé! Maga Black Jack Rhys?

Jack *fölnéz*: Ez a nő… amikor tekintetünk egymásba fonódik, mintha az egész világ megszűnne körülöttem, és csak saját szívem minden mást elnyomó dörömbölését hallom…

Lorelei: …?

Jack *magához tér*: He?

Lorelei: Azt kérdeztem, minden oké? Mert pont úgy állt itt előttem, mint aki körül megszűnt az egész világ, és csak saját szíve minden mást elnyomó dörömbölését hallja.

Jack *szemébe fúrja hipnotikus ragadozótekintetét*

Lorelei *remegve*: Úgy érzem, mintha megszűnne körülöttem a világ, és csak saját szívem mindent elnyomó –

Justin *a sebzett vadkan féktelen dühével*: Na ebből elég. Kérem, uram, most már válaszoljon az igazságnak megfelelően: maga Black Jack Rhys?

Jack: Yep.

Justin *töprengve*: Hm. Ha egyszer azt mondta, hogy ő Black Jack Rhys, akkor tényleg ő kell hogy legyen Black Jack Rhys. Ehhez kétség sem férhet, mármint ahhoz, hogy ő maga Black Jack Rhys, saját személyében. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy ideje végre abbahagyni a tétlen várakozást, és a cselekvés mezejére lép–

Jack *huncutul*: Késő, vittem a csajod! *fél kézzel elintéz több tucat katonát, mellizmával lepattintja a puskagolyókat, fölkapja Loreleit, és szélsebesen elvágtat a naplementébe bele*

Justin *fejét vakarja*: Képtelen vagyok megszabadulni attól a homályos érzéstől, hogy ez a bevetés egy hangyányival jobban is sikerülhetett volna.

 

3. szín: Fékevesztetten robogó kordély / A világ legtisztább kalózhajója.

Lorelei *sikít*: Kérem, hogy legyen olyan szíves, és hagyja abba az elrablásomat!

Jack *pajkosan*: Ugyan, fogja föl az egészet játéknak! Mint én!

Lorelei: WTF?!

Jack: Miért nem bízik bennem, Lorelei?

Lorelei: Mert tegnap a szemembe hazudott. Ahelyett, hogy őszintén bevallotta volna, hogy egy körözött bűnöző!

Jack: Na jó, de maga meg kocsmai lotyónak adta ki magát. Ez csúnya dolog volt.

Lorelei *sértődötten*: Hogy merészel lotyónak hívni!

Jack: Ööö… nem hívtam annak.

Lorelei *kifinomult szarkazmussal, akármi is legyen az*: Magának nem sok nő volt az életében, ugye?

Jack *üresen kongó, élettelen hangon*: Volt elég…

Lorelei: Mindegy, a fő, hogy most szépen elenged, én pedig hazamegyek.

Jack *gonosz vigyorral*: Attól tartok, ezzel már elkésett, kisasszony. Muhahahahaha!! *vállára kapja*

Lorelei *üti-veri*: Hagyjon béké… de hiszen maga vérzik!

Jack: Hm? Ja, igen, az előbb a vőlegénye belém lőtt, de szerencsére a lapockám eltérítette a golyót, mielőtt az valami fontosat ért volna. Kibírom. *és tényleg kibírja* Helyére mindenki! Azonnal kihajózunk! Ja, és ne öljetek meg senkit, mert megölöm, aki bárkit is megöl. Mélyre eltemetett érzékeny lelkem nem bírná, ha miattam akár egyetlen ember is meghalna.

Morgan: Nem rabolhatod el csak úgy Lord Wallingford fiának a menyasszonyát, Jack! Megőrültél?

Jack *baljóslatúan*: Igen, Morgan, megőrültem… engem már csak a bosszú éltet… a bosszú a jó öreg Thadeus doktorért, aki szökésem után apám helyett apám volt, akinek jó neveltetésemet és műveltségemet köszönhetem, akinek bölcsessége és kedvessége gyötrelmekkel teli életemben az egyetlen vigaszt jelentette számomra, aki megtanított rá, mikor idézzek Shakespeare-t, aki –

Morgan: Tudom, ki az a Thadeus, Jack.

Jack *komoran*: Szóval a lényeg, hogy bosszút kell állnom nevelőapámon, akit Lord Wallingford oly kegyetlenül lelövetett nyolc hónappal ezelőtt egy amerikaiakkal vívott csata során.

Morgan *még komorabban*: Ha megöleted magad, az a biztos halált jelenti számodra, Jack.

Jack *legkomorabban*: Ne is próbálj meg lebeszélni tervemről, Morgan. A sors szeszélyes és kiszámíthatatlan. A végzet egyszer majd értem is eljön. Napi egy alma az orvost távol tartja.

Morgan *iszonyodva*: Te beteg vagy, Jack Rhys… az Isten irgalmazzon neked… *el balra*

Lorelei: Térjünk a lényegre. Mikor szándékozik megerőszakolni?

Jack *megbántottan*: Nem szándékozom megerőszakolni.

Lorelei: He?

Jack: Ismétlem – nem áll szándékomban erőszakkal elvenni az ön szüzességét. Csupán akarata ellenére ölbe kapni, letaperolni és lesmárolni, de ez a szerző szerint, úgy látszik, mind teljesen helyénvaló és egészséges dolog.

Lorelei: Nem bízom magában.

Jack *keserű csalódottsággal*: Már megint? De hát… miért nem? Mit tettem, amiért ilyen hideg velem, Lorelei? Nem, ne is válaszoljon… tudhattam volna, hogy a sors megint elbánik velem, velem, aki pedig nem vétettem semmit… *ölbe kapja, letaperolja, lesmárolja*

Lorelei: WOW.

Jack *parázsló tekintete lyukat éget Lorelei homlokába*: Ó, Júlia, miért hívnak téged pont úgy, ahogy hívnak?

Lorelei *homlokát dörzsölgeti*: Shakespeare-t idéz… milyen művelt!

Jack *álmatagon*: Kis Lorelei… nem hiába nevezték el egy istennőről…

Lorelei: Na jó, annyira azért talán mégse művelt.

 

Elmenekül-e Black Jack Rhys és rablógyilkosainak hősies kis csapata az elnyomó britek elől? Milyen ruhát vesz föl a következő jelenethez Lorelei? Kiderül-e a Lorelei édesanyja és Thadeus doktor közötti titokzatos kapcsolat, amit épp az előbb találtam ki? És a legfontosabb: Milyen színben csillognak Jack mellizmai a meghitt gyertyafényben?

Válaszok a következő részben!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: