Völgy az időn kívül

Művészetek Völgye, Kapolcs, 2017. 07. 21−30.

A Csaknekedkislány koncertje a 2017-es Művészetek Völgyében

A Csaknekedkislány koncertje

Idén másodszorra jártam a völgyben, egy év kihagyás után, és szerencsére a völgy semmit nem változott, csak én. A Kapolcson és Taliándörögdön megrendezett fesztivál továbbra is ugyanazt a hangulatot nyújtja, amiért megszerettem. Szimpatikus helyi embereknél szállás, délután a kapolcsi patakban hűsölés és lábáztatás sörrel a kézben, este egy borozóban finom fröccsök a fenyvesek alatt, aztán koncertek a kedvenc bandáimtól, akik itt mindig felszabadultabban játszanak. Ha meguntam a patakot elmehetek Lackfi János egyik beszélgetésére (aki egész héten részt vett a fesztiválon, és saját helyszíne volt), a Nemzeti Színház illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által előadott darabok egyikére, vagy akár egy hangulatos jazz koncertre. Itt nem kell utazótáskában/hátizsákban vagy bárhogy máshogy becsempészni a piát, mint valami balkáni nepper. A legtöbb helyszínre beülhetsz a boltból vett italoddal. De bármit iszom, és bármerre megyek, ismerősbe botlom, mert úgy tűnik, a héten mindenki itt van.

Persze ez nem biztos, hogy az itt lakóknak is jó. Miközben a patakban hűsöltem egyik délután Kapolcson, volt alkalmam beszélgetni arra járó helyiekkel. Kedvesek voltak (feltűnően érdekelte őket, hogy milyenek azok a könnyű drogok), de elég vegyes képet kaptam tőlük a fesztiválról. Naiv fiatalként azt hittem, hogy valahol biztos megéri ez nekik, ha már huszonhét éve hagyják, hogy minden évben ennyi ember itt érezze jól magát. Azonban ez koránt sincs így. Úgy éreztem, hogy nem egyedi vélemény volt, amikor azt mondták, megváltozott a fesztivál számukra: most már csak biznisz, ami az ő falujukban van. Régen még sütöttek, főztek, kiálltak a házuk elé fogadni az embereket, és úgy érezték, részesei az egésznek, mostanra viszont aki teheti, elmegy, vagy az udvarára vigyázz, hogy ne szemeteljék tele a fesztiválozók. Nem idegenkednek a sok fiataltól, csupán szeretnék, ha nem lennének kiszorítva a saját falujukból. Eleinte kaptak tiszteletjegyet, ma már venniük kell – igaz, lényegesen olcsóbban.

Az első nap igen későn értünk le, így csak gyors szálláskeresésre (a Béke-ligetet mindenkinek ajánlom!), sátorfelverésre és néhány fröccsre maradt idő, a már emlegetett fenyvesek alatt. Idén is Taliándörögdön szálltunk meg, üdvözölendő változás volt, hogy jobban voltak elosztva a helyszínek a két város között. Hobo udvarostul átköltözött ide, a színházak szintén, és az Elevenkert bár két éve is itt volt, idén valahogy kevésbé érződött jelentéktelennek. Sajnos a patakot nem lehet áthozni malmostul a fröccsöző mellé.

A Ricsárdgír koncertje a 2017-es Művészetek Völgyében

A Ricsárdgír a Művészetek Völgyében

Második este úgy döntöttünk, hogy maradunk Taliándörögdön, és az Elevenkertben a Csaknekedkislányt és a Ricsárdgírt nézzük meg. A CSNK és a Ricsárdgír régóta elég jó barátságban vannak, jól működik egymás után a két banda. A CSNK-koncertek táncolható zenéje és kedves hangulata tökéletes alapozás az utána következő Ricsárdgírnek. Itt Kapolcson pedig külön jó elmenni rájuk, hisz közönséggel együtt ők is sokkal lazábbak messze a városoktól. Sajnos hatalmas késéssel kezdett a banda (nekünk szerencsére, mert épphogy elértük), és végig úgy éreztem, hogy szóltak már jobban, de ez most nem az ő hibájuk. Utánuk a Ricsárdgír szintén sokára kezdett csak bele. Viszont ők pont az a zenekar, ahol a technikai hibák kevésbé hátráltatják az előadást. A frontember személyisége és humorérzéke, valamint a számok punkos sodrása tökéletesen immúnis a technikai problémákra. Sose voltam még ilyen szórakoztató beálláson, a koncert meg ugyanaz a végigugrálós megőrülés volt, mint mindig. Kevés banda képes rá, hogy őszintén és felszabadultan lehessen bulizni rájuk, de az ő humoruk és komolytalanságuk, sajátos őrületükkel párosulva, pont ezt éri el. A végén az koronázta meg a koncertet, amikor az utolsó számot direkt playbackelve adták elő, és a közönség felmászott a színpadra együtt bulizni a zenészekkel.

Másnap a nagyszínpadtól nem messze lévő Kőbánya udvarban kezdtünk, ami kisebb feltörekvő zenekaroknak adott helyett. A Fran Palermo játszott, akik balkáni hangzásokat kevernek táncolós rockzenével. Trombita, konga, szaxofon, gitár, dob, szintetizátor próbál együtt jó hangulatot csinálni. Évek óta követem őket, ám sajnos sosem tudták jól összerakni a sokféle hangzást és hangszert egy egységes produkcióvá. Az érdekesebb motívumok elvesznek a tömegben, a végeredmény mindig laposra sikerül. Az újabb számokon meg mintha nem is próbálkoznának, mintha elhitték volna, hogy ez az üres hangzás az ő sajátjuk. Mégis kitartóan várom, hogy hátha egyszer összeáll, mert potenciál bőven van bennük. Henri mostanra igazán belejött a frontemberkedésbe, de ezen a koncerten az ő kopasz feje volt az egyetlen meglepetés. A felénél el is mentünk inkább szalonnát sütni a Gólya udvarba, ahol még nyársakat is adtak (köszi). A nap egyértelmű headlinere a Quimby volt. Kiss Tibi és az egész banda láthatóan felszabadultak voltak, sokat viccelődtek, és természetesen eljátszottak minden slágert. Tényleg remek koncertet adtak, bár én már messze nem vagyok annyira elfogult velük szemben, mint tinédzserként, amit mindig próbálok elfelejteni, mégis mindig eszembe jut, ha élőben hallom őket.

Fájó szívvel jöttem el Kapolcsról, az ember mindig kicsit tovább maradna. Főleg, ha látja a programban, mi minden vár még rá itt, és még egyszer visszanéz a tájra a busz hátuljából. A tájra, ami úgy tűnik, sose változik, ahol mintha még a szalmabálák is pont ugyanott lennének, mint két éve, és ami körülveszi a fesztivált, egyben megosztva vele a titkát is. Mert az a fesztivál igazi szépsége, akárcsak a tájé, hogy kívül van. Kívül a megszokáson és kívül az időn.

Kőszeghy Ferenc

Fotók: muveszetekvolgye.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: