Feketemosó: Búcsúima a posztmodern irodalomérthoz

2017. június 28.

feketemoso-kisebb

Ma lesz az elején a legjobb nap. / Felkelek ezen a napon, hogy valami újat, szépet és használhatót. / Mindenki az ebből származó előnyöket. / Megcsinálta a Genesis és én utánozni a munkát. – Vajna Ádám írja az Apokrif naplóját. Olvass tovább »


Konferencia a tízéves Apokrif folyóiratról (felhívás)

2017. június 26.

Konferencia a tízéves Apokrif folyóiratról

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2017. november 24.

Nyerges Gábor Ádám és Török Sándor Mátyás egyetemi hallgatók, illetve Fráter Zoltán egyetemi docens alapították az Apokrif irodalmi folyóiratot 2007-ben. Az idei évben tizedik évfolyamába lépett az ELTE Bölcsészettudományi Karán indult, azóta saját könyvsorozattal is bíró, 2012 óta országos terjesztésű orgánummá vált folyóirat, melynek 2011-től a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány a felelős kiadója.

A folyóirat fennállásának jubileuma alkalmából az ELTE BTK hallgatói, az Apokrif irodalmi folyóirat, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Irodalomtudományi Osztálya, valamint az ELTE Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat egésznapos konferenciát szervez 2017. november 24-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán, melynek célja a folyóirat eddigi tízéves teljesítményének, kulturális hatásának, eredményeinek összegzése, körüljárása, értékelése.

A konferencia szekcióiba az alábbi témákkal lehetséges jelentkezni:

  • az Apokrif története és hatása a kortárs fiatal magyar irodalomra, az irodalmi tradícióba való bekapcsolódása;
  • az egyetemi kultúraszervezés és az Apokrif szerepe napjaink irodalmában;
  • az Apokrif elhelyezése a kortárs könyvkiadó- és folyóiratstruktúrában, műhelyként kapcsolata a társművészetekkel;
  • fontosabb, rendszeres szerzői, a fiatal költőkre jellemző irodalmi tendenciák, retorikai konvenciók és irodalmi hagyományok a kortárs irodalomban;
  • innovációs tevékenység az irodalomban: az Apokrif helyzete más egyetemi lapok működésének tükrében, on-, illetve offline jelenlét a sajtóban.

A konferenciára való jelentkezés az ELTE intézményén kívül más egyetemek hallgatói számára is nyitott, BA-, MA- és doktori hallgatók számára egyaránt. Olyan előadásokat várunk, amelyek eddig nem publikált eredményeket tartalmaznak. Előnyben részesítünk a fenti témakiírásokba tartozó előadásokat, de indokolt esetben örömmel fogadunk további témajavaslatokat is. A jelentkezés legfontosabb kritériuma, hogy a vizsgált tárgykör kapcsolatban legyen az ELTE egyetemi kultúraszervezésével, az Apokrif irodalmi folyóirattal, a fiatal kortárs irodalommal.

A konferencia helyszíne: ELTE BTK Kari Tanácsterem
A konferencia időpontja: 2017. november 24.
Az előadások hossza maximum 20 perc, melyet 10 perc tudományos vita követ.

A jelentkezéshez egy minimum 1500, legfeljebb 3000 leütés terjedelmű absztrakt szükséges, melynek leadási határideje 2017. szeptember 17. A szinopszisokat az apokrifkonferencia@gmail.com emailcímre várjuk.

A beérkezett absztraktok elbírálását és a jelentkezők kiértesítését a szervezők a leadástól számított egy hónapon belül vállalják.

A konferencián való részvételért nem kell fizetni. Szállásigény esetén igyekszünk ELTE kollégiumi elszállásolást biztosítani egy éjszakára.

Kérdés esetén állunk rendelkezésükre. Jelentkezésüket várva szívélyes üdvözlettel a szervezők:

A Szervezők

 

 


Nem számítunk rá, de mégis elragad (könyvkritika)

2017. június 25.

Orcsik Roland: Harmadolás, Pesti Kalligram, 2015

Harmadolas_borito

„Ne számíts elragadtatásra!” – figyelmeztet Orcsik Roland a 2015-ben megjelent Harmadolás hátsó borítóján található rövid szövegben, ami beillik ajánlónak, versnek (kötetnyitó- vagy éppen záró-? esetleg utóhang?), vagy akár szerzői kommentárnak is. A figyelmeztetés hiábavaló, a gondosan kiválasztott első vers máris magával ragadja az olvasót. A Boszorkánysziget persze nem az egyetlen mű, melynek ez sikerül, a több mint félszáz írás közül számos akad, ami sodrásával egy pillanatra sem engedi el az olvasót, azonban kevés olyan van közöttük, amely ennyire esszenciálisan tudná képviselni a kötetet. A Harmadolást záró Aranykapu például kiemelt pozíciója (és ezáltal szerepe) ellenére sokkal kevésbé állja meg a helyét. Olvass tovább »


Közös tenger 2. (programajánló)

2017. június 22.

közös_tenger

Olvass tovább »


Feketemosó: Osztálytalálkozó

2017. június 21.

feketemoso-kisebbÉs a volt osztályfőnököm, a Magdika? Ki nem állhatom. Ha összefutunk valahol a városban, mindig azzal jön nekem, hogy Zsuzsa, higgye el, a férfiak csak az anyagilag független, erős nőket veszik emberszámba, és hogy még nem késő egyetemre menni. Tiszta agyrém. És mikor beszél, folyton rángatózik az arca. Csoda, hogy nem esik le a szemüvege. Tényleg, nem is mondtam, a múltkor összefutottunk a szupermarketben a csemegepultnál, és persze megint elkezdte mondani a szokásos szövegét, én pedig azzal mentettem ki magam, hogy segítenem kell neked itthon, ezért ne haragudjon, de rohannom kell, és úgy otthagytam, hogy a kasszánál majdnem elfelejtettem fizetni. Utálom azt a nőt, komolyan mondom. Pedig az érettségi előtt az egyik felkészítő kurzuson egyszer bizalmasan odasúgta nekem, hogy én vagyok a kedvenc diákja, mert látja rajtam, hogy milyen szorgalmasan tanulok. – Halmi Tibor  írja az Apokrif naplóját. Olvass tovább »


Szlukovényi Katalin versei (archív)

2017. június 19.

Telefonkönyv

In memoriam Hankiss Elemér

apokrif-borító

(megjelent az Apokrif 2015/2. számában)

Szaporodik mobilomban a halottak száma:
apám, barátom, mesterem,
közeli rokonok, távoli ismerősök,
egykor meghitt vagy csak tervezett
találkozások, beszélgetések
emléke, ígérete.
Akárkit keresek, mind gyakrabban őket
találom – fáj, mégis megnyugtató
látni, hogy voltak, vannak. Kitörölni
nem volna szívem, végképp úgysem lehet.
Jöjjön inkább – ezt akarták ők is –
az új nemzedék, ők javítsanak
a folyton romló arányokon,
írják be magukat a könyvbe, alakítsák
a befejezetlen emberi rendet. Olvass tovább »


Feketemosó: Bencének VI. – Taliga Iván lángtalpasa

2017. június 14.

feketemoso-kisebba mufurc Mikulás elvigyorodott, így felsejtve sárga fogait, majd, mint egy kazánház, lassan höcögő kacajban tört ki – Bali Farkas írja az Apokrif naplóját. Olvass tovább »