A szimbólum az a korlát, ami nem enged a káoszig törni (beszámoló)

Prae.hu 10 PLUSZ, Benedek Anna és Balogh Endre beszélget Centaurival, Kelet Kávézó, 2017.03. 28.

Centauri.jpg

Valakit a titokzatosság ereje hozott, valakit a dedikáltathatnék, valakit a spontaneitás. Centaurit mindenesetre a meghívás, engem pedig egy jól irányzott üzenet még hétfő estéről. Ha jól számolom, kilenc-tíz hónap is eltelt a Jákob botja-ajánlóm óta. A Jégvágót, noha megfordult a fejemben, nem olvastam el, s habár gondoltam, hogy beleszagolok Jack London világába, az sem jött össze. S ezek mellett, ezek ellenére, vagy ezektől a tényektől függetlenül mégis becsábított a Keletbe a kíváncsiságom. Tudni akartam, mégis hogyan festhet Centauri?

Az est moderátorai rögtön az effajta elemi, s némiképp naiv érdeklődésre reflektálva kértek meg mindenkit már a nulladik percben, hogy a szerző kívánságára mellőzzenek mindenféle digitális dokumentációt. Centauri megérkezését így hát nem övezhette őrült vakuvillogás, egyedül Bach Máté készít(het)ett fényképeket – bár ő is próbált úgy helyezkedni, hogy egy-egy kósza cukortartó, itallap, hangfal, stb. kitakarja Centauri arcát. Míg Benedek Anna (a Prae irodalmi rovatának szerkesztője), a név és hivatás mögött rejlő személyt, valamint a név szerepét járta körül, Balogh Endre (főszerkesztő) a személyről leválasztható írót kérdezte azokról az erőkről és hatásokról, melyek irányítják alkotói gondolkodását.

Aki követi Centaurit facebookon, láthatja, hogy az arcán, s polgári nevén kívül minden mást nagyon nagy örömmel megoszt közönségével: természetjárást, kritikákat, tudósításokat (természetesen kommentárokkal), borozgatást és esti programot. Benedek Anna kérdéseit, melyek részint erre a jelenségre irányultak, részint pedig arra, hogy a megteremtett Centauri és a civil karakter között mégis mi a különbség, valójában bármelyik írónak feltehetnénk, kihagyván az álnév hangsúlyozását. Ennél a pontnál érdemes is megállni egy pillanatra, s elgondolkodni: vajon a mindennapi élet nem pont erről szól? Szerepekről, szerepkonfliktusokról, viselkedési formákról, melyeket adott helyzetben megengedhetünk magunknak, azonban máskor jobb hallgatni felőlük. Olvasatomban Centauri tulajdonképpen pont ugyanazt teszi, amit bárki más tesz hivatás és magánélet közti váltásokkor – csak egy kicsit nagyobb hangsúllyal. Centauri állítása szerint szinte nincs is határ a magánszemély és az író közt, mégis valami másnak tartogatja azt a két- vagy többtagú nevet, amit születésekor adtak neki. S hogy miért talált magának egy újabb nevet? Egyszerű: ebben a megalkotott identitásban nagyon sok szabadság rejtőzött, s a névhez kapcsolható asszociációkkal nagy örömmel azonosul. Centauri mint kentaur, mint a természetről leválni nem tudó s nem is akaró ember, mint a kiindulópont az űr messzeségében, mely, hogy az ő szavaival éljek, ugyanolyan baleset során keletkezett, mint ahogy az ember vált ki a természetből.

Hogy a köteteihez és alkotásmódjához való közelebb kerülésről is essen pár szó, Centauri elmondta, ha látomás és indulat közül kell választania, a látomás az, ami nélkül lehetetlen dolgoznia. Így történeteit világokat feltáró ajtókkal, ablakokkal teheti egyenlővé, melyek nyílhatnak kegyetlen és félelmetes helyekre is. Egyfajta önismereti ajtót is nyitva hagy saját maga számára, s úgy tartja, hogy az igazán jó könyv egyrészt saját magát az írót is segíti betájolni, cselekedeteinek miértjéhez iránytűt ad, másrészt nem tartja a regényírásból (tágabban talán alkotásból) feltétlen száműzöttnek a fikcionalizált valóságot. „Az is igaz, amit Jack London szült, az is, amit a fantázia adott, és az is, amit én átéltem” – feleli arra a kérdésre, hogy olvasmányélményei vagy saját élményei adták regényeihez a táptalajt. Szó esett arról is, hogy noha a szerző közel érzi magát a megalkotott szereplőkhöz, mégsem rugaszkodott el nagyon a valóságtól. Benedek Anna következő kérdése arra irányult, miért alkotott meg kétszer is ilyen „elborzasztó” anyafigurát. „Nem szórakozásból” – feleli mosolyogva a szerző. Ezen szereplők esetében hű maradt a tényekhez és emlékiratokhoz, s hozzátette, nem céltalan a karakterek szerepeltetése, Jack és Dan anyja katalizátorai a történetnek, s Ina Coolbirth nélkül Jack London soha nem vált volna íróvá (sem a Jákob botjában, sem a való életben). Noha irodalmi előképet nem akar mondani, leszögezi, a magyar irodalomban nem hiszi, hogy jellegzetes a természettel harmonizáló alkotás, s az a fajta megnyilatkozás, ami a tájleírásokon túlmerészkedik, éppen ezért az orosz és a skandináv irodalom hatását tartja fontosnak.

Végül Balogh Endre a Jégvágó és a Jákob botja szövegeinek szerkezeti megalkotottságát hozta fel, mindkét regény mintha megszólítana valakit, valakit, aki a történeten belül létezik, mégsem derül ki, kihez szól pontosan Dan Coolbirth vagy Jack London. Centauri elmondta, így is íródtak a regények, a Jákob botjában foglalt történetet Jack Rose-nak címezi tulajdonképpen, de nem az a verzió került a polcokra, ahol ez ki is derül. A regények szimbólumvilágát tekintve Centauri megjegyezte, hogy a megteremtett világ elemei tulajdonképpen kordában tartják a fantáziát, így lesznek a szimbólumokból korlátok, melyek nem engedik a káoszt kitörni.

Cen (ahogyan barátai nevezik) egyébként már reflektált is az irodalmijelen.hu-n megjelent beszámolóra, s így elegánsan avagy sem, de az ő gondolatait kölcsönvéve zárnám soraimat. „Olyan találkozás volt ez, ami végül több kérdést szült, mint választ.”

A Prae beszélgetéssorozatának következő állomása április 18-án lesz, a gyermek- és ifjúsági irodalom rovatának szerkesztője, Boczán Bea beszélget Kalapos Éva Veronikával és Molnár T. Eszterrel. A helyszín a Kelet Kávézó.

Kustos Júlia

Fotó: Centauri hivatalos facebook-oldala.

 

One Response to A szimbólum az a korlát, ami nem enged a káoszig törni (beszámoló)

  1. rosszkedvnktele szerint:

    A Jégvágó kihagyhatatlan, szívből ajánlom!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: