Feketemosó: Bökényfölde

feketemoso-kisebbAz élet, az kérem, mi vagyunk, szólt a jelmondata, és számára ez mondat volt a lehető legegyértelműbb, úgyhogy ezt is használta, mikor a hátsóudvarban máglyát rakott az összes otthon található szépirodalmi műből, megsütötte fölötte a szalonnáját, megette és a kerti budiban kihányta, mert gyenge volt gyomra. – Vajna Ádám írja az Apokrif naplóját.
Itt a vége fuss el véle, fejezte be a mesét Anatólia néni, a bökényföldi orvosgyerekek francia házitanítója. Hogy hogyan került egy francia házitanító Bökényföldére, már csak Anatólia néni tudta, de ő meg olyan öreg volt, hogy az ilyesmikre nem emlékezett. Mindenesetre ott volt, és ha már ott volt mint házitanító, akkor miért is ne mondott volna el egy mesét a Gyürkös doktor gyerekeinek, szép mesét, tanulságos mesét, természettudományos ismereteket tartalmazó mesét, ugyanis Gyürkös doktor már a legelején leszögezte Anatólia néninek, hogy csakis ilyen meséket mondhat. Az élet, az kérem, mi vagyunk, szólt a jelmondata, és számára ez mondat volt a lehető legegyértelműbb, úgyhogy ezt is használta, mikor a hátsóudvarban máglyát rakott az összes otthon található szépirodalmi műből, megsütötte fölötte a szalonnáját, megette és a kerti budiban kihányta, mert gyenge volt gyomra.

Anatólia néni persze nem értett vele egyet, ő imádta a költőket, Párizsban az összes szimbolistával összefeküdt fiatalon (erre bezzeg emlékezett), úgyhogy néha-néha becsempészett egy Baudelaire-t vagy Verlaine-t a magánórákra, amit könnyen megtehetett, ugyanis Gyürkös doktor nem ismerte fel a verseket, így ha meg is hallotta esetleg, hogy „Szónoklat? Törd ki a nyakát / és jó, ha izmod megfeszíted, / pórázra szoktatván a Rímet. / Mi volna, ha nem volna gát?”, akkor Anatólia néni csak annyit mondott, hogy a Rím egy ritka dél-ázsiai kutyafaj, ami nagy sodrású folyók mentén él, és a doktor úr máris elismerően bólogatott, hogy ez igen, megfogtuk az Isten lábát ezzel az Anatóliával.Gyürkös minden furcsasága ellenére mégis kiváló orvos volt, nem csak a falu legjobb orvosa, hiszen egyébként is egyetlen volt a faluban, hanem talán az egész vármegyéé. Ezért nem is volt meglepő, hogy egyik nap automobil állt meg a háza előtt, s kilőtt belőle egy inas, hogy sürgősen szükség van a doktor úrra a Gyarmathy-ék kastélyában. Gyürkös doktor se szó se beszéd pattant is be a kocsiba, majd rögtön pattant is ki, ugyanis elfelejtette a orvosi táskáját. Viszont még így is fél óra alatt odaértek a kastélyhoz, ahol Gyürkös se szó se beszéd pattant is ki az autóból és rohant be a házba, majd azzal a lendülettel rohant is ki, nyomában a félmeztelen cselédlányokkal, akikhez benyitott a nagy sietségben.

Végül megnyugtatták a cselédlányokat és őt is, és bevezették a beteg szobájába, ahol legnagyobb meglepetésére nem a gróf úr, a grófnő de még csak nem is az egyik grófkisasszony feküdt a betegágyban, hanem Anatólia néni, eszméletlenül a földön. Körülötte tucatszámra hevertek a könyvek, és Gyürkös doktor nem bírta megállni, hogy amíg megállapítja a halál beálltát, ne nézzen rá az Anatólia nénihez legközelebb fekvő könyvre: A romlás virágai, ez volt a címe. Milyen ironikus, gondolta akkor Gyürkös doktor, pedig nem is tudta, hogy mi az az irónia.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: