„Látod, milyen jó, hogy nem látod?” (beszámoló)

A határon túli és a magyarországi magyar irodalomtudósok találkozása Újvidéken: Nyom-Követés nemzetközi műhelykonferencia, Újvidék

ujvidekikonferencia

Másodszor került megrendezésre a Nyom-Követés nemzetközi műhelykonferencia 2016. november 20-án Újvidéken, melyen nagy számban képviseltették magukat a magyarországi irodalomtudományi doktori iskolák hallgatói. Előadtak a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a University of Jyväskylä, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem, valamint az Újvidéki Egyetem doktoranduszai.A regisztrációt követően két szekcióban vette kezdetét a műhelykonferencia, melyben az előadásokat minden esetben hasznos és eredményes vita követte. Az első szekciót Fodor József Péter előadása nyitotta meg Istenről való beszéd a második világháború után című előadásával, melyben Márai Sándor egy kevéssé méltatott regényével, az Erősítővel foglalkozott. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem irodalomtudományi doktori iskolájának első éves hallgatója szerintem a szekció egyik legjobb előadását tartotta meg, felkészültségével sikeresen alapozta meg, hogy a Giordano Bruno halálának körülményeivel foglalkozó regénnyel megkísérelje újraértelmezni Márai Sándor életművét a keresztény irodalom fogalomkörében. Az első szekcióban a Doktoranduszok Országos Szövetségének két osztályelnöke is előadott. Kiss Gábor a hittudósok, Szabó (P.) Katalin pedig az irodalomtudósok elnökeként erősítette a csapatot. Előadásaik összekapcsolódtak, hiszen Gábor Fából vaskarika? avagy a (teológiai) szöveg (jogi) interpretációjának kérdése, különös tekintettel a II. Vatikáni Zsinat recepciójára című előadásában a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait vizsgálta egyházjogi keretben, Katalin pedig elmondta, A barbár hős mint irodalmi téma Dugonics Andrásnál című bemutatójában, hogy Dugonics 18. századi történeti gondolkodásában (melyben a történelem üdvtörténet) a lélek halhatatlanságáról és üdvözüléséről miként figyelhető meg az 1965-ös II. Vatikáni Zsinat inkluzivista modern szemlélete. A szekció egyik legnépszerűbb előadását Takács Tímea tartotta meg, akinek „Hódíthatatlan szellem”? Dózsa György mint drámai hős a magyar drámairodalomban című prezentációja iránt egyedülállóan nagy volt az érdeklődés. A középkori parasztvezér vizuális és irodalmi megjelenítéséről szóló előadásában megkérdőjelezhetetlenül hatalmas tudásanyagot mozgatott és ezt minden hozzászólója hangsúlyozta.

A szekciónak több gyermekirodalommal foglalkozó kutatásismertetése is volt. Kulcsár Sarolta Tabuk és rések: A tabutémák tanórába történő beemelésének módszertani lehetőségei a kortárs gyermekirodalom szövegeinek segítségével című pedagógiailag rendkívül hasznos előadásának a tabutémák feldolgozásában rejlő módszertani lehetőségek feltárása volt a célkitűzése. Prezentációja rendkívül dinamikus volt, nagy tetszést keltett. Havay Viktória Gaal György népmeséi avagy mit tudunk a magyar elsőről? című előadása az első magyar népmese kutatóval foglalkozott, aki éppen Dugonics András tanítványa volt és Esterházy Miklós herceg bécsi könyvtárosa, ő adta ki 1822-ben az első magyar népmese kötetet. Domokos Gyöngyi a Horatiusi narratívák a kortárs lírában című prezentációjában a négy transzlációs paradigmával kívánta elvégezni a 20. századi horatiusi olvasatok hermeneutikai értelmezését. Horváth Réka előadása (Térpoétika a Kártyavárban: Babits Mihály Kártyavár – Egy város regénye című alkotásának regényteréről és kószálójáról) jól szemléltette, hogy már egy végzős doktorandusz rendkívül alapos előadását hallhattuk, egy olyan témában, amely ugyan nem tartozott szorosan a disszertációjához, de mégis nagyon előrehaladott kutatást jelez. Sikeresen mutatta fel egy kevéssé méltányolt regény jelentőségét a Babits-életműben. Tinkó Máté előadása Galgóczi Erzsébet életművével foglalkozott (Galgóczi Erzsébet-problémák: tér és tudat). Máté Galgóczi A félemelet (1977) című elbeszélésében vizsgálta az elmagányosodás és a talajvesztettség „eltávolított” narrációját a Kádár-korszak szociográfiai igényű leírásában, kutatása folytatásra érdemes perspektívát nyitott meg az emlékezésirodalom értelmezési keretében.

A második szekció nyitó előadását Gajda Péter tartotta meg (Auguste de Gerando: Erdély és lakói című útleírásának latin és francia nyelvű forrásai) Auguste de Gerando La Transylvanie et ses habitants című útleírásáról. A szekció egyik nagy témája a határon túli magyar irodalom volt. Ehhez kapcsolódott több előadás is, melyek közül az első Hangácsi Zsuzsanna „Minek nevezzelek…” című prezentációja volt a csehszlovákiai, ma szlovákiai magyar irodalom megnevezéséről. Crnkovity Gábor A militarizmus megjelenése a mai vajdasági magyar novellák világában című előadásában a sztereotípiákat vizsgálta a hadsereg, a katonák és a háború motívumaiban kortárs szerzők novelláiban. Kocsis Lenke B. Szabó György: Irodalmár-portré az 1950-es évek Jugoszláviájából prezentációjában a II. világháború Jugoszláviájának közéletébe kalauzolta el a hallgatóságot. Szarvas Melinda Egy új bolygó: a vajdasági irodalom: Az ún. határon túli magyar irodalmi kultúrák működésének egy lehetséges modelljéről című előadásában új fogalmi kategóriát alkotott meg: a kulturális gravitációét, és sikeresen tesztelte az elgondolást. A 20. századi magyarországi irodalom témájában három előadást hallgathattunk meg. Sári Orsolya A 14 karátos autó képregényváltozatainak kiadástörténete című előadásában a Korcsmáros Pál által rajzolt képregényekkel foglalkozott, Szabó Roland Értelmezés határok nélkül: A József Attila-olvasás dilemmái című prezentációjában József Attila két versének vizsgálatát végezte el, A bőr alatt halovány árnyék és A Dunánál című költemények olvasatait vizsgálta, Káli Anita pedig bemutatta a kortárs magyar szegénységirodalom realista értelmezhetőségét (Változatok a szegénységre). A kortárs magyar irodalom nemcsak Anita és Sarolta kutatásaiban képviseltette magát, hiszen Major Ágnes is napjaink irodalmának egyik szerzőjét hozta: Kultuszrombolási eljárások Orbán János Dénes: A nagy P című Csáth-paródiájában. Csáth Géza kultikus műveinek hipertextusait vizsgálta. A szekcióban a legnépszerűbb előadást Marosi Renáta tartotta, „Olyan furcsát álmodtam az éjszaka”: Az álmok szerepe a Mary Poppins-könyvekben című előadásában a csodás dada történeteiben a mitológiai, teozófiai és pszichológiai elméleteken keresztül az álmok nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló funkcióit vizsgálta.

A konferencia hasznos és eredményes találkozás volt minden fiatal kutató számára, hiszen disszertációinkban, kutatásainkban való előrehaladásunkról vitaindító módon számolhattunk be, bőven kapva időt gondolataink, eredményeink ismertetésére, megvitatására. A konferencia előadásaiból tanulmánykötet jelenik meg, előreláthatólag 2017 júniusáig.

Szabó P. Katalin

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: