Feketemosó: Régi/új ember

2016. június 29.

feketemoso-kisebbélveztem ezt a hat hónapot, eddigi életem legfontosabb hat hónapját. de ez most arról fog szólni, hogy ez lesz az utolsó. legalábbis abban az értelemben, hogy amikor lesz másik, akkor már én is egy másik leszek. mármint hogy egy másik ember. mert addig valami véglegesen megváltozik. örökké. – Barna Péter írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


A fejbe ragadó sorok költészete (beszámoló)

2016. június 26.

Stolcz Ádám: Becsapódás – kötetbemutató, Adna Cafe, 2016. 06. 18. 

stolcz

Stolcz Ádám annyira az arcodba ordítja a verseit, hogy utána már olvasni is csak behúzott nyakkal fogod. A kötetbemutatón a szerző többször is felolvasott frissen megjelent könyvéből, és ún. versvideókat is vetített. Szövegeinek jót tesz az előadás, érthetőbbek és emberközelibbek a költő szájából, mint papíron. Stolcz Ádám Becsapódás című kötetéről a szerző, Reichert Gábor (a kötet szerkesztője), Fráter Zoltán, Nyerges Gábor Ádám (az Apokrif Könyvek sorozatszerkesztői) Borbáth Péter (a FISZ Könyvek sorozatszerkesztője) és Tamás Péter (író/kritikus) beszélgetett az Adna Cafe-ban.

Olvass tovább »


Csillik Kristóf versei (online megjelenés)

2016. június 19.

Egy évben 52 szerda van, néha több

Ki nézné meg, ahogy szteppelek?
Egy teremnyi idegen, frakkban,
előre nézve, lámpahideg szemekkel.
Mi mindent láttak már azok a szemek!
Ó, anyám, mi mindent láthattak!

Valami fajsúlyos, szerdai gondolat,
amitől visszatér régi pesszimizmusom.
(Közben már langyos a lábvíz,
ki kéne szállni és a gázrezsóra tenni)
Hogy minden szétreped majd, ha
utoléri a tágulás a fényeket. Amitől
nem melegszik fel soha többé semmi.
A körték is az oszlopokban örökké kihűlnek.

Valami motoszkál a szomszéd szobában,
talán csak én hallok rémeket.
Vagy az ablakot karcolják kis faágak?
A hűtő nyöszörög, csak ő lehet.
Papírt, dohányt, csak tüzet nem találtam.
Üres öngyújtó, ég veled!

Olvass tovább »


A szezonról és a fazonról (színházkritika)

2016. június 17.

Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk, rendező: Kelemen Kristóf, Trafó

tra_1_eke_angela

Forrás.

Kelemen Kristóf dokumentarista darabja két előadás, egy 1969-es színészvizsga, pontosabban a Közönséggyalázás című, Békés András által rendezett vizsgaelőadás és az általunk nézett előadás párhuzamából indít. A színészek oldaláról való visszaemlékezések után egy felvétel (az 1966-os Theater am Turmban felvett Publikumsbeschimpfung részlete), majd a rendező felvett kismonológja következik – ebben a részben röviden beszél a felvételről és előrevetít egy politikai vagy társadalmi megközelítést (ami a megfogalmazásában sajnálatos módon nem része a színházi életnek, hiszen a színházba vagy szórakozni jár a közönség, vagy templomálni), aminek ellentéteként most valami más következik. A következőkben ugyanis valami felforgató, bátor, rizikós, kísérleti darab tanúi lehetünk.

Hát, nem lettünk. A darab húsz perc izgalmas kezdése, kérdésfelvetései után laza egy órában maszatolt a témán, amelynek a nagy relevációja az volt, hogy (kapaszkodjunk meg) a munkaerőpiac az ötvenes évek óta megváltozott. És (tádámm) ez kihat a színházi szférára is.

Olvass tovább »


Stolcz Ádám: Becsapódás – könyvbemutató (programajánló)

2016. június 16.

becsapódás_borítóA könyvéből felolvasó és meglepetésekkel is készülő szerzővel, a könyvet szerkesztő Reichert Gáborral, valamint az Apokrif Könyvek két sorozatszerkesztőjével, Fráter Zoltánnal és Nyerges Gábor Ádámmal Tamás Péter beszélget. A helyszínen akciós áron megvásárolhatók lesznek a Becsapódás példányai, melyeket aztán dedikáltatni is lehet a szerzővel. A belépés ingyenes.

Helyszín: Adna Cafe

Időpont: 2016. 06. 18.
Az est 20:15-kor kezdődik!

Olvass tovább »


Végnapok – Könyvheti netnapló 2016 (5)

2016. június 14.

2016-ban folytatjuk népszerű sorozatunkat: könyvheti (fél)szubjektív netnaplóink sorát. A 87. Ünnepi Könyvhét utolsó napjáról Bödecs László írását közöljük.

könyvhetinetnapló_j

Már az elején úgy tűnt, hogy elkezdődtek a végnapjai. De ez nem megy ilyen gyorsan. Fokozatosan, szinte észrevétlenül cserélődnek, változnak meg a dolgok, akár az öregedéskor a sejtek, a folytonos önreprodukcióban mindig csak egy kicsivel rosszabb az új állomány, viszonylag hosszú idő, amíg komolyabb hiányok jelentkeznek, és még akkor sem, azok sem okoznak nagy gondot először, megszokhatóak, alkalmazkodni lehet hozzájuk. Egy ideig még.

Azért jelentsük, konstatáljuk, van Könyvhét, rengeteg érdeklődővel, rengeteg kiállítóval, még az utolsó nap sem csak pár csellengővel, és nem csak pár nyitva lévő bódéval, hanem úgy szép számmal, ha nem is hajrázva, de még bírva az utolsó métereket.

Olvass tovább »


Búcsú és vigalom – Könyvheti netnapló 2016 (4)

2016. június 13.

2016-ban folytatjuk népszerű sorozatunkat: könyvheti (fél)szubjektív netnaplóink sorát. A 87. Ünnepi Könyvhét negyedik napjáról Szendi Nóra írását közöljük.

könyvhetinetnapló_j

– Miafasz, ezt én vettem meg?!

– Na, meg is van a netnaplód első mondata!

És még csak délután három. Vagy négy vagy öt, nem tudom, egy kissé megfolyósodott az idő, amint tegnap nagyjából az egész esőáztatta könyvhét. (Nota bene, az emberek lelkesedését nem tudta elmosni: le a kalappal az elszánt dedikáltatók és notórius könyvhétjárók előtt!) Vasárnap a FISz-standnál, szemrevételezem, hogy tulajdonképpen miféle könyvekkel is tankoltam fel magam az ötszáz forintos kosár felfedezésének mámorában. A táskám dugig, bölcsebb lett volna kerekes nyugdíjascekkerrel jönni: a régi és új FISz-könyvek, a Szép versek és Nyerges András regényei mellé még egy halom ingyen elvihető Szépirodalmi Figyelőt is begyömöszöltem. A sarkon egy utcazenész csöpögi mikrofonjába a világ legnyálasabb rockslágereit, mellette a Tetovált Állatvédők csapata szervez félspontán tüntetést a napok óta szemben gengelő csövesek kölyökkutyái védelmében (a rendőrök elterelgetik őket, a csövesek maradnak kölyökkutyástul).

Olvass tovább »