Nem / gyerek / játék

Tárlat: Schéner Mihály – Játék / plasztika / rajz, B32, Budapest

Schéner Mihály: Elefánt cókmókos láda, pácolt fa, 69 × 82 × 26,5 cm (Schéner-hagyaték), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Elefánt cókmókos láda, pácolt fa, 69 × 82 × 26,5 cm (Schéner-hagyaték), fotó: Besenczi Richard

Mindig gyanús, ha valaki mindenhez ért, kevés helyzetben indokolt az ilyen megállapítás. Schéner Mihály Játék / plasztika / rajz című emlékkiállítása a B32-ben is mutat némi ambivalenciát, de inkább a tárlat kapcsán felmerülő izgalmas problematikák kapcsán! Játék, műalkotás – vagy inkább tárgy? Rajz vagy plasztika? Mi is ez?

Ez egy kiállítás. Kisplasztikák és grafikai lapok kvázi white cube-környezetben. A falakon végig kis táblácskák kísérőszöveggel, amelyek leginkább fogalmi kérdéseket boncolgatnak, és bizonygatják: itt minden játék és minden műalkotás! A kettő természetesen messze nem zárja ki egymást, de felvetődnek funkcionális kérdések.

Tárlatenteriőr, fotó: Brunner Attila

Tárlatenteriőr, fotó: Brunner Attila

Az alakzatok tagadhatatlanul játékosak, megmosolyogtatók, néhol pajkos kikacsintásukban egészen szórakoztatók. Keretben, posztamens-komplexumon (komplexuson?) – szépen rendezve és bemutatva. Mielőtt rá tudnék térni az egyes alkotásokra – ahogy azt a hely szelleme kikényszeríti belőlem –, kénytelen vagyok belemenni abba a tudathasadásos helyzetbe, hogy a tárlatról magáról is írok. A játékok műalkotásként kerültek a térben elhelyezésre, kiemelve, elkülönítve – szerencsére nem kerültek üveg- vagy plexivitrinbe. Az egész mögöttes retorika arról szól, hogy ezek játékok, használatra készültek. A kiállított tárgyakra nem tudok másként, csak alkotásokként tekinteni, játék funkciójuk ezáltal más síkra terelődik – a műalkotások játékosságára. Ez viszont tökéletesen működik – ha belemegyünk a játszmába –, aminek a végén mégis rá kell döbbenünk, hogy bizony játékok vesznek minket körül. Csak nem gyerekjátékok.

A kezdeti dezorientáció után azonban ugrált bennem örömében az ínyencfalatokra, játékosságra éhes művészettörténész. A „körfűrésszel megetetett” rajzok nyomán születő faplasztikák végtelenül izgalmasak: Schéner minden alakzata könnyű, légies, kalkulált spontaneitást tükröz, amelyből könnyen megismerhető a művész esszenciára redukáló modus operandija. Szobrai azért hatnak zavarba ejtően, mert alapvetően sík elemekből épülnek fel, a képzelete nyomán papírra vetett rajzok vonalaiból, valamint a népi elemekből kölcsönzött motívumokból. Ez utóbbi is érdekes mozzanat, mivel díszítőelemeket forgat át funkcionalitásba, túlmutatva eredeti kontextusukon. A kiállítás infótáblái több helyen is említik a művész expresszivitásra való hajlamát. Ez a tárlat anyagának esetén éppen a vonalvezetésben tükröződik. Vagy ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor Schéner Mihály vonal- és formakezelésében! A vonalakat forgatja át ugyanis térbe, plasztikába. Valóban azt kapjuk, amit a cím ígér: játék, térrel és plasztikával.

Schéner Mihály: Tölgyfapipike, fa, 76 × 59 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Tölgyfapipike, fa, 76 × 59 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Nagy fém pipike, festett acél, 159,5 × 103 × 103 cm (Schéner-hagyaték), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Nagy fém pipike, festett acél, 159,5 × 103 × 103 cm (Schéner-hagyaték), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Kakashuszár, 38,7 × 35 × 7,5 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Kakashuszár, 38,7 × 35 × 7,5 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

Örök toposz, hogy a rajz csak alávetett szerepet élvezhet a festészet, szobrászat stb. árnyékában – eszköz csupán. Schéner Mihálynak viszont sikerül megtartani a vonal, a rajz könnyedségét, és azt térben is visszaadni. A rajz, a grafika monumentálissá tételéről beszélhetünk tehát. Igaz ez akkor is, amikor a „Buhaus [sic] építési teóriáit” követve, éles formákból építi fel Tölgyfapipikéjét vagy Kakashuszárját. Az anyag rendeltetik alá a rajznak, azt szolgálja és idomul hozzá. A Kakashuszár II. esetében a sárgaréz lemez szó szerint, de még inkább igaz ez a tárlaton szereplő Pulykakakasra. Ezen az alkotáson látni az impresszió, a visszaemlékezés nyomán felidézett formát és az azt körbetapogató kéz nyomát, amely esetenként nem egy tökéletes ívet ír le, néhol ellaposodva, majd újra meglódulva rajzolja ki a pulykakakast. A kiállítótérben vonuló elefántcsorda kubusos testei is a rajzosságot tükrözik, lyukas, vakrámaszerű, négyszögletes füleikkel. Minden csak jelölve van. „Csak.” Valaminek a leképzése, reprezentálása az adott dolog jelölése, megjelölése: Ez mi? Ez az. Ez a frissesség és rajzosság az alak, a forma egyszerűségében keresendő, amely még elég kifejező, még éppen rámutató, de nem anatomikusan az. A tárlaton is többször visszaköszönő ló alakja ténylegesen jelölő, az „eredetit” csak felidézi: alakját, mozgását. A forma redukált sűrűségében köszön vissza a ló lószerűsége. Ugyanez a szerűség elveszik, ha a legapróbb részletig, anatómiailag mindent kimerítően pontos az ábrázolás. Az anyag szembetalálná magát az élő test karakterével, és kontrasztjuk eredménye némileg groteszkül hathat. Gondoljunk csak a taxidermista keze alól kikerülő szörnyedvényekre vagy az anatómiailag pontos oktatóbábukra. Rendkívül kifejező szavunk a holttest: test, melyben nincs élet, csupán test, tárgy.

Schéner Mihály: Csikóhal huszár, fa, 64 × 26 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Csikóhal huszár, fa, 64 × 26 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Bolha, acél, 27 × 15 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Bolha, acél, 27 × 15 cm (Békéscsaba, Meseház), fotó: Besenczi Richard

A groteszk kitérő után Schéner munkáihoz visszatérve: az ő alkotásait nem fenyegeti a rigor mortis, hiába lettek átfordítva élettelen anyagokba. Bennük van az az expresszivitás, amely karaktert kölcsönöz, és élővé tesz. Az emlékkiállításon szerepel néhány fémlemezből hajtogatott, forrasztott szobrocska. Ezek méretük és a mintához való közeliségük miatt már némileg erőltetettnek hatnak, pontosan groteszkségükből, természetellenességükből adódóan. Hiába nagyon tetszetős és játékos darabok, a többi plasztika frissessége hiányzik ezekből. „Nagy öröm volt számomra találkozni az állandóan járó fűrészgéppel. […] Boldoggá tett, hogy etethettem a szüntelenül járó körfűrészt fantáziám játéktereivel. Ott helyben rajzoltam őket a fára, egymás után születtek a játékfigurák, a kakastól a tyúkon át a pipikéig […] Néha egy-egy ismerősömre hasonlított az arcuk.” – idézi Schéner Mihályt az egyik felirat a tárlaton. Őket rajzolta, és néha még hasonlítottak is valakire. Szinte láthatjuk magunk előtt, ahogy a sivító fűrész korongja belemar a fa porózus anyagába, és a puha grafitot felgöngyölítve, habzsolva, szépen végigcsúszik pontosan a vonal mentén – kiadva a végső formát, amely pontosan ugyanolyan, mint a rajza. Az anyag kap egy karaktert, és alakká válik.

Schéner Mihály: Állatfigurák, natúr fa, különböző méretek (Schéner-hagyaték), fotó: Besenczi Richard

Schéner Mihály: Állatfigurák, natúr fa, különböző méretek (Schéner-hagyaték), fotó: Besenczi Richard

A plasztikák rajzosságát csak tovább hangsúlyozza, hogy a kiállításon a fajátékok nem egyszerűen polcokra, hanem keretekbe lettek helyezve, ezért a legtöbbnek csak profilját láthatjuk. Pontosan azt a képet, amelyet a fára vetett vonalakkal rajzolt Schéner, az „etetés” előtt. Hogy ezek a tárgyak játékként is képesek funkcionálni, az ennek a karaktert kölcsönző gesztusnak köszönhető, amely mintegy foglalatot és keretet adhat a beleélésre, kapaszkodót az asszociációkhoz. A faragott majom povedál, a lovak pöffeszkednek, a kenguru figyel, az elefántcsalád vándorol, a pulykakakas udvarol, a tölgyfapipik pedig dünnyögnek.

Intellektuális játék ez, amihez a tárgyak csak apropót szolgáltatnak: oda-vissza játék az emlékek és a felismerés között.

Kosinsky Richárd

A Schéner Mihály játékplasztikáiból rendezett emlékkiállítás február 26-ig látogatható meg a Bartók Béla úti B32 Galériában.

 

(Köszönjük a képeket Brunner Attilának, a kiállítás egyik rendezőjének.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: