Sokáig éljen a király! (színházkritika)

Eugène Ionesco: Makbett – nemshakespeare –, rendező: Alföldi Róbert, fordította: Bognár Róbert, Átrium Film-Színház, 2015. 09. 24.

makbett

Kabarét játszanak nekünk és mi nevetünk, nevetünk, amíg a könnyünk folyik, aztán az előadás végére a nevetés lassan eltűnik, és csak a sírás marad. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere: árulók, gecik, boszorkányok, katonák, és még almalé is a félelem ellen. Mert ez a világ egy félelmetes perpetuum mobile, amire magas labda lenne annyit reagálni, hogy kizökkent az idő, mert nem ennyiről van szó.

A díszlet egy rikító, szinte ordító narancssárga várfal, ami teszi, amit tennie kell: ordít. Szemben az emberekkel, akik érzik, hogy ordítani akarnak, ordítaniuk kéne, kötelességük lenne ordítani, mégis csöndben maradnak. Az előadás nem marad csöndben, nem mismásol, nem pusmog, hanem húsbavágó őszinteséggel csapja arcon az embert. Igen, politizál, aktuálpolitikai, társadalmi helyzeteket vázol, használ, mutat; de ami a legfontosabb: nem állít semmit. Alföldi Róbert rendezése elsöprő erővel kérdez, olyan erővel, amivel mások csak állítani tudnának, és ezeket a kérdéseket már nem lehet nem meghallani.

Hogy milyen is ez a világ? Ionesco hallatára kapásból rávágja mindenki, hogy abszurd, és akármit is takarjon ez a fogalom, biztos, hogy ez az előadás megfelel neki. Csakhogy egyre ismerősebb dolgok kerülnek terítékre, és nemcsak a kiszólások és az Orbánt idéző beszéd miatt, és lassan ez az abszurd nagyon is valóságossá, létezővé válik.

makbett_kerekeseva_oroszakos_foto_dudaserno

A jelmezek és a kellékek pontosan egészítik ki a díszletet, a sárga koronától kezdve a festett, Mefisztót idéző arcokig. Nem sok, nem erőltetett, pont annyi, hogy tényleges jelentéssel bírjon, és fokozza az előadás végén Fehér Balázs Benő monológját, aki kerek perec megmondja, kegyetlenebb lesz még az elődeinél is. Mindezt maszk nélkül mondja: emberként. Akadnak még parasztasszonynak öltözött boszorkányok is, Kerekes Éva karakán játéka remekül megállja a helyét, nemcsak nagyszájú boszorkányként, de kacér (hogy mást ne mondjak) királynéként is, akinek elsőre úgy tűnhet, mindegy, ki az, csak farka legyen, de valójában a hatalomra gerjed. Csak annak teszi szét a lábát, aki magas pozícióban van, de nekik mind. Parti Nóra pedig hű társa komornaként és boszorkányként is,  ismétléseivel tovább fokozza rikácsoló partnerét.

Szatory Dávid és Fábián Szabolcs az áruló Candor és Glamiss kettőse, a meghunyászkodásból lázadásba vezető utat pattogó ritmusváltással mutatja meg, hol félelemtől, hol bátorságtól harsogva, vagy éppen suttogva.

Orosz Ákos és Bányai Kelemen Barna a (kezdetben) rangban azonos, de jellemükben teljesen ellentétes Makbett és Banco szerepét formálják meg, bravúros egységet alkotva. Orosz Ákos precízen egyensúlyozik Makbett félelmetesen kegyetlen és nevetséges megnyilvánulásai között, a szélsőséges gesztusok és a nagyon finom mozdulatok végig összhangban vannak nála. Nem kevésbé Bányai Kelemen Barna alakításában, aki csak az önös érdekeit szem előtt tartó Banco bukdácsolását az erőszakos merevség és az együgyű lazaság váltakozásában mutatja meg.

Hevér Gábor alakítása remekül passzol Duncan szerepéhez, az alapjában véve nevetséges, sőt önmagán is nevető uralkodót végletes, mégis nagyon ismerős módon jeleníti meg. Egy nemcsak uralkodóként, hanem emberként is inkompetens figura, aki érthetetlen módon mégis egy egész országnak parancsol. Hevér alakításának másik szépsége, hogy nem használja ki, nem veszi készpénznek az Orbán-párhuzammal járó sikert, hanem megdolgozik azért a cinizmusért, ami még gyávaságánál is harsogóbb, uralja minden mozdulatát, kifejezve Duncan korlátoltságát és középszerűségét.

Az előadás ritmusát elsősorban az ismétlések határozzák meg, az eltérő jellemek váltakozása azonban nem hagyja, hogy ezeken a pontokon leüljön a történet. Ez az ismétlődés azért is fontos, mert az esetleges várakozásokkal ellentétben ki kell jelentenünk: nincs jellemfejlődés. Akinek ez az előadásból hiányzik, annak remélhetőleg a valóságból is. Könnyű belesüppedni a kényelmes helyzetekbe és az uralkodóra mutogatni a rossz döntések után. Mert senki nem akarja vállalni a felelősséget a tetteiért, egyszerűbb másra mutogatni, szidni a döntéshozót. És ha már nagyon rossz, jön majd egy jobb. De nem jön. Egészen addig, amíg az ember nem lesz elég őszinte és bátor a saját korlátaival, szorongásaival szembenézni, magában el nem kezdődik a várt jellemfejlődés, aminek az eredménye lehet többek között, hogy olyan uralkodót választ, amit megérdemel.

Úgy néz ki, nem sok jó vár ránk, a félelem elleni almalé nem igazán hat. Bercsényi Péter hatalmas derültséget kiváltó asszonyán mindenki nevet, aki véletlenül betéved a színpadra bevásárlás közben, egyre riadtabban, először a közönségtől, később pedig már a színpadon uralkodó kegyetlenségek nyomai láttán. És ha éppen ránk világítana a reflektor, nem lennénk-e ugyanilyen zavarban? Az Átrium falaiból kilépve, a puha, meleg plüssökből felállva tudnánk-e folytatni azt a hangzavart, ami az előadás végén megindul? Az almalének mindenki örül kifelé menet, nagy boldogan szúrjuk bele a szívószálat a dobozba a hangosan özönlő tömegben, de mire a villamosmegállóba érünk az almalé már el is fogy, és innentől a csend.

Németh Gábor Dávid

A képek forrása

Eugène  Ionesco: Makbett – nemshakespeare –, Átrium Film-Színház

Rendező: Alföldi Róbert
Fordította: Bognár Róbert

Szereplők:

Makbett OROSZ ÁKOS
Banco BÁNYAI KELEMEN BARNA
Duncan HEVÉR GÁBOR
Lady Duncan KEREKES ÉVA
Komorna PARTI NÓRA
Candor SZATORY DÁVID
Glamiss FÁBIÁN SZABOLCS
Macol FEHÉR BALÁZS BENŐ
Ószeres KRUM ÁDÁM
Katona BERCSÉNYI PÉTER
Ordonánc GELÁNYI BENCE
Látvány: Tihanyi Ildi – Alföldi Róbert
Mozgás: Gergye Krisztián
Maszk: Vég Attila
Zene: Kovácsovics Dávid
Fény: Jakab László, Nagy József
Hang: Molnár Zoltán / Szabó Szilveszter
Sminkteam: László Barbara, Takács Annamária
Öltöztető: Lakatos Erika, Peringer Tímea / Pintér Mária
Asszisztens: Ari Zsófia, Czirák Dániel, Ruska Robin, Szélinger Anna
Súgó: Magócs Nikolett
Segédrendező: Nyulassy Attila
Produkciós menedzser: Zsedényi Balázs
Produkciós vezető: Ugrai István

Bemutató: 2015. szeptember 24.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: