Évjárat (4) – Ha a vesztes nem te

2015 végével ismét megkértük lapunk állandó szerzőit, hogy – teljes formai-tartalmi szabadsággal élve – a lehető legszubjektívabban nyilatkozzanak elmúlt és leendő évükről, mi volt számukra idén a legfontosabb, mire számítanak, mit remélnek a következő évtől. 2010-ben indult, nagy sikerű sorozatunkat újabb szövegekkel folytatjuk tehát. A beérkezett írásokat folyamatosan közzétesszük az Évjárat rovat keretében, az Apokrif Online felületén.

Tinkó Máté írását közöljük.

Áll a kollégiumi szobája ablaka előtt, kávét kortyolgat, nézi az udvart, a parkot, a műfüves focipályát, megint arrébb a labdafogó hálót, aztán a kerítést, a kerítésen túli világot, a buszmegállót, a hatsávos utat, a korlátot, a felüljárót, ugrál a tekintete, vagy épp csak lépeget. Ezt az állandó zajt pedig már szinte az összes érzékszervével felfogja, elraktározza, megőrzi. Ide jutott 2015-ben, és mégis valahogy jó itt. Megbízhat a közeli ismerőseiben, és egyre inkább már önmagában is, egyre inkább, noha még mindig vannak hihetetlen megzuhanásai. Mint aki egy idegent fogad be néhány órára, majd gyűlölködve kitessékeli. Aztán persze magyarázkodik, hogy itt fáj, ott fáj, így megviseli az élet, a kialvatlan és a kialudt másnapok. De azzal már nem mond semmi újat, hogy ez az egész olykor egy rohadt, szemét mocsoknak, veszélyekkel teli valaminek tűnik, és aki kitalálta, őrült egy pillanatában lehetett, de amit túlélni már csak kihívásból is túl kell. Ebből az ablakból ez is látszik, meg az elvonuló emberek raja, az őket kísérő, értelmezhetetlen plakátóriások és egyéb reklámtáblák tömkelege, ostoba eszmék és felülről vezérelt álideológiák, égnek álló, szuronyszerű zászlókkal, végül hadd ne mondja, ezek őt mire emlékeztetik. Férfiországban férfiként kell még álmodni, nemhogy gondolkodni is! De mi van, ha női lélekkel? És mi van akkor, drága szónokai ennek az országnak, ha az identitás összetevőit nem csupán kétféle mércével mérik? És ha neki kurvára elege van már mindebből, és ha nem segít sem sportolás, sem hegymászás, sem szerkesztés, sem írás, sem olvasás, sem gyógyszer, sem alkohol, akkor gyakran felteszi a kérdést: bassza meg, mégis hogyan kellene „csupán” emberként viselkedni? Felelősségteljesen, vagy legalább azzal a tudattal, hogy holnap majd úgy ébred, hogy teljes felelősséget vállalhatott saját tetteiért. Na de aztán ez is lejárt lemezként kattog tovább az agyában. Aztán egy perccel később már táncol gondolatban, most épp egy német technoszámra. Ha október, ha születésnap, akkor Victoria, Victoria, Victoria: rendezte – Sebastian Schipper; az év egyik figyelemreméltó alkotása a kritikusok szerint. Szerinte pedig, hogy akit ő szeret és fontosnak tart ebben az egész kurva életben, annak látnia kell ezt a filmet, mert ez arról szól, amiről neki is majdnem mindig, minden, a tétekről, egy szerelem kibontakozásának lehetőségéről, a barátságról, a veszélyről, a biztonságról, a szenvedélyről, igen, legfőképp a szenvedély természetéről. Hogy miként gabalyodik, tapad össze két test, két lelkesültség, eggyé két szerteágazó, majd egymásba fonódó vonzalom egy végtelenített vásznon, vágatlanul. És akkor tudja, ha Békésre éveken keresztül, folyton folyvást és még mindig Budapest a válasza, a magyar főváros, amellyel végzetes szerelembe esett egy tavaszi napon, és amellyel nem vetekedhet itthon semmilyen egyéb település sem, akkor egyszer majd Berlin lesz az a másik, legegyetlenebb városa. Hogy akkor őt ezek a B-betűs városok kötik majd össze a világgal. Talán ezekbe a városokba fog egyszer belehalni is. De egyelőre még túl kell élnie. Megtalálva azt az embert, akivel keresztülbarangolhatja ezeket a B betűs városokat. Akivel fityiszt mutathat mindenre, mindenkinek. Akivel őszintén nevethet össze, akinek kacagva kívánhat 2016-ra boldog új esztendőt, aki által vigasztalást nyerhet, aki egyetlen mosolyával kitörli szeméből a fáradtságot, akinek ölébe hajthatja a fejét, arcán felejtve szomorú tekintetét. Aki mellett igazi vesztes többé már nem lehet.

Tinkó Máté

(kapcsolódó szövegek:

2015:

Évjárat (1) – Félelem és reszketés az üvegházban

Évjárat (2) – Azóta

Évjárat (3) – Színházkritika-sablon 2016

*

2014:

Évjárat (1) – Ideje annak

Évjárat (2) – Szőkeév

Évjárat (3) – Mindennapi

Évjárat (4) – GYIK

Évjárat (5) – Hogy elérjek a napsütötte sávig

Évjárat (6) – Joe Cocker Feelin’ Alright című számának ferencvárosi átdolgozása

Évjárat (7) – A zárvány megoldóképlete

Évjárat (8) – Fekete humor

*

2013:

Évjárat (1) – Kagylót gyűjteni

Évjárat (2) – Nincs mit tenni

Évjárat (3) – “Annyi bátorságom sincs, hogy a halált szeressem”

Évjárat (4) – Rideg napok

Évjárat (5) – Temetések éve

Évjárat (6) – Műsorzárás

Évjárat (7) – „Most negyvenhárom éves fővel egészségben nekikezdek, / Remélve, hogy nem hagyom abba holtig”

Évjárat (8) – Járvány

Évjárat (9) – Bárhova, csak a **nosba ne!

Évjárat (10) – Énkép

*

2012:

Évjárat (1) – „A vágyott szám 2 (…)”

Évjárat (2) – Gondolatok az Ottlik-évben

Évjárat (3) – Messze még az éjszaka

Évjárat (4) – Idén nem voltam a Balatonnál

Évjárat (5) – Horror vacui

Évjárat (6) – Egy tál év

Évjárat (7) – Drága ’12, a számlát, kérem!

Évjárat (8) – Poros barázdák

Évjárat (9) – Ten years after

Évjárat (10) – Öreghalászésatenger, kiegyensúly, fuck

Évjárat (11) – haza

Évjárat (12) – Szabályos szilveszteri bölcsességgyűjtemény a százesztendős íróember füveskönyvéből

*

2011:

Évjárat (1.) – Közép-dunántúli Hobo Blues

Évjárat (2.) – Életvitel

Évjárat (3.) – Önmagam ellen

Évjárat (4.) – Lejáró

Évjárat (5.) – Lepereg

Évjárat (6.) – Halogatott szükségszerűség

Évjárat (7.) – pókból lettünk

Évjárat (8.) – Mintha hiányod lenne napom rendje

Évjárat (9.) – KÍNOK ÉVE – NAPLÓBA GÖNGYÖLT JAJGATÁSOK

Évjárat (10.) – Eljátszani a gondolattal, hogy

Évjárat (11.) – “Neal Cassadyre gondolok”

Évjárat (12.) – Mint céllövöldében zárás

Évjárat (13.) – Ingerküszöb

Évjárat (14.) – Kampós

Évjárat (15.) – Évjárat

*

2010:

Évjárat (1.) – Mi van a flaskámban?

Évjárat (2.) – Code is poetry

Évjárat (3.) – Január kilencedike

Évjárat (4.) – A meglepetések éve

Évjárat (5.) – Fogadjunk?

Évjárat (6.) – magamidézés

Évjárat (7.) – Nem azé…

Évjárat (8.) – Fencsák és az évértékelés

Évjárat (9.) – Meg akarom mondani

Évjárat (10.) – Doktor Óz

Évjárat (11.) – Tzolkin)

3 Responses to Évjárat (4) – Ha a vesztes nem te

  1. […] Évjárat (4) – Ha a vesztes nem te […]

  2. […] Évjárat (4) – Ha a vesztes nem te […]

  3. […] Évjárat (4) – Ha a vesztes nem te […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: