Arab Beaubourg a Szajna partján

Institut du Monde Arabe (IMA) múzeuma, Párizs

A párizsi nagymecsettől nem messze található Institut du Monde Arabe (Arab Világ Intézete) többfunkciós kulturális központot a francia állam és az Arab Liga országai alapították 1980-ban. Céljuk az iszlám világ és a nyugat közötti kulturális kapcsolatok előremozdítása volt. A Jean Nouvel és az Architecture-Studio által tervezett épület az arab és a nyugati építészet sajátosságait egyaránt magán viseli. Az Arab Beaubourg-nak is nevezett beton, alumínium és üveg komplexum történelmi városrész felé néző csipkeszerű, geometrikus motívumokkal díszített déli homlokzata az iszlám építészetben használt „moucharabieh”-et (árnyékolót) idézi.[1] A Szajna felé forduló északi üveghomlokzata ezzel szemben puritán, letisztult.

Az Arab Világ Intézete 2007-óta ad otthont egy érdekes múzeumnak, melynek célja az arab civilizáció és kultúra sokféleségének bemutatása és segítségével az előítéletek és a közhelyek eloszlatása. Az intézmény negyedéves folyóirata a Quantara, melynek neve arabul hidat jelent, a központ közvetítő szerepét emeli ki. Az IMA és a 2006-ban megnyílt párizsi Musée du quai Branly múzeumokat nem csak a közös építész, Jean Nouvel neve köti össze, hanem az is, hogy mindkettő egy, a nyugatitól eltérő, kultúra bemutatását, francia kultúrába való beágyazottságát mutatja be. Ez utóbbi múzeum ugyanis az afrikai, az ázsiai, az óceániai és az amerikai civilizáció és kultúra tárgyi emlékeinek ad helyet. Ily módon a heterogén francia társadalom múzeumi szinten is leképeződik, jelen van. Ez egy fővárosi, nagy presztízsű állandó kiállítás, amely szerepel a köztudatban. Az ilyen és hasonló intézményeknek nagy szerepük van az identitás formálásában. A különböző kulturális hátterű francia fiatalok számára pozitív jelzés, hogy a különbözőségük érték, amelyet a többségi társadalom fontosnak tart. Jó lenne, ha hasonló módon itthon létrejönne a cigány és magyar együttélést bemutató állandó kiállítás, mondjuk a Néprajzi Múzeum berkein belül, vagy a cigány festészet a Magyar Nemzeti Galéria történeti kiállításán is megjelenhetne.

A négy emeletet elfoglaló állandó kiállítás inkább tematikus, mint kronologikus rendet követ. A bevezető termek után a négy szekcióban az arab világ négy különböző szegmensét eleveníti meg. Az első rész az Arab-félsziget nomád és letelepedett népeit, antik királyságait és a törzsi arab kultúrák és identitások kialakulását mutatja be, i.e. első évezredi korai figurális szobrok (tevén lovagoló férfiak, hellenisztikus beütésű női büsztök), sír sztélék, mindennapi tárgyak és egy VIII. századi Muallakát versgyűjteményen keresztül. Az arab identitás a III. századtól kezdve elsősorban nyelvi alapon alakult ki. A második szekció a szakralitás spirituális és gyakorlati megnyilvánulásait tárja a látogató elé, egymás mellé helyezve az azonos földrajzi térségben kialakuló három nagy monoteista vallás, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám emlékeit. A negyedik részben egy képzeletbeli VII. századi muszlim városba jutunk, palotával, mecsettel, zsinagógával, könyvtárral, műhelyekkel, medreszével és sukkal, vagyis piaccal. A legutolsó szekció az ember és a test viszonyát, a higiéniát, az öltözködést és az étkezési szokásokat mutatja be.

kiállítás_1

Mekkába tartó zarándok zászlóval és hátaslóval, Egyiptom, IMA © Cateloy

A tematikus rend miatt a kiállított tárgyak sokfélék: az ásatások során előkerült régészeti leletek mellett középkori, modern és kortárs képzőművészeti és iparművészeti emlékek foglalnak helyet. A kortárs művészetet képviselik a kiállítást végigkísérő fotók és a negyedik emeleten a szír művészek munkái. A nem feltétlenül magas kvalitású munkák közül Manaf Halbouni Le Roi est arrivé (2014) munkája emelkedik ki. A mű egy kipreparált fotel, amely egy trónszék és egy villamosszék kereszteződéséből jött létre, és a művész szír örökségéhez fűződő ambivalens viszonyát jeleníti meg. Az etnográfiai, néprajzi, zenetörténeti, valamint művészeti és építészettörténeti vetületeket is felmutató kiállítás totális látásmódra törekszik. A „Desdémone…entre désir et désespoir” címet viselő időszaki kiállítás hasonlóan hibrid látásmódot tükröz. A XIX – XXI. századi képzőművészetből vett példákon megelevenedő pusztító féltékenység meghatározó darabja Eugène Delacroix romantikus orientalizmusban fogant Othellót és Desdemonát ábrázoló festménye. A fáma szerint Shakespeare a velencei mór figuráját az 1600-ban Angliába látogató marokkói nagykövetről, Abdelwahed ibn Messaoudról formázta meg. A kiállítás egy konkrét történelmi-képzőművészeti példán keresztül mutat rá egy kapcsolódási pontra a nyugati és az arab kultúra között.

kiállítás_3

Manaf Halbouni: A király megérkezett 2014, IMA © Cateloy

Az IMA állandó kiállítás legnagyobb erénye az egymás mellé helyezés erejéből fakad. Egy kiállítótérben a tóratekercs és a korán, a mezüze és a rózsafüzér, a keresztény szentekkel telefestett devociós fatábla és az arab írásos miniált kéziratok. Az arab világ földrajzi, nyelvi, kulturális és vallási szempontból összetett, kialakulása hosszú történet eredménye, ezt mesélik nekünk a tárgyak. A tárlat gyengeségét is a totális látásmód jelenti, a hibrid terek miatt a kiállítás koncepciója néha felületes, néhol közhelyes, máskor iskolásan didaktikus eredményt szül. Az egymás mellé állítás nem elegendő. A kulcsszavak egymás mellé sorolása csak egy összefoglaló, egy absztrakt, ami nem helyettesítheti a törzsszöveget, a kifejtést. Mindazonáltal a múzeum egy dinamikusan fejlődő, ígéretes, vagány tervekkel rendelkező intézményen belül működik, és olyan kulturális térben jelenik meg, ahol a tárlat átgondoltabb, részletekbe menő gazdagítására már jelenleg is van igény, és ez a jövőben egyre inkább növekedni fog.

A múzeum hivatalos honlapja alapján írta és fordította: Farkas Mariann

[1] A moucharabieh homlokzat 2007-ben az Yves Saint Laurent Elle parfümjéhez készített reklám videójának a helyszínéül is szolgált.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: