Láthatatlan mezők, titokzatos jelek

Tárlat: Takis – Champs magnétiques, Palais de Tokyo, Párizs

Az előtérben a Signal à Quatre Bras (1967, fém, 320 × 320 × 49 cm, Laffanour Galerie Downtown, Párizs), továbbá a Signal Lumineux (1976, fém, elektronika, 240 cm, Laffanour Galerie Downtown, Párizs), a háttérben a 6 Musicales (2000–2003, festett fa, áramkör, kábel, fém, 257 × 100 cm, Takis Foundation, Athén).

Az előtérben a Signal à Quatre Bras (1967, fém, 320 × 320 × 49 cm, Laffanour Galerie Downtown, Párizs), továbbá a Signal Lumineux (1976, fém, elektronika, 240 cm, Laffanour Galerie Downtown, Párizs), a háttérben a 6 Musicales (2000–2003, festett fa, áramkör, kábel, fém, 257 × 100 cm, Takis Foundation, Athén)

Panagiotis Vassilakis, ismertebb nevén Takis idén októberben ünnepli 90. születésnapját. Az évforduló apropóján két kiállítást is szenteltek idén a görög művésznek: a houstoni Menil Collection az Amerikai Egyesült Államok első Takis-tárlatát mutatja be, a francia Palais de Tokyo pedig Mágneses mezők címmel állítja ki a munkáit. A kerek évforduló okán akaratlanul is arra számítottam egyszeri múzeumlátogatóként, hogy egy, az œuvre-t kontextusában vizsgáló, részletes életmű-kiállításra váltok jegyet, ezért aztán egy röpke pillanatig el is fogott a csalódottság. Bár valóban retrospektív a tárlat, a művész minden jellegzetes műcsoportja és vesszőparipája feltűnik a hatvanas évektől kezdve, de a pálya kezdetéről nem esik szó, és a szobrász francia közegben kibontakozó művészetének párizsi horizontja szinte teljesen hiányzik.

Takis a második világháború idején a görög Nemzeti Felszabadítási Front ifjúsági tagozatának egyik vezetője volt, a görög polgárháborúban is részt vett, 1954-től pedig Athén és Párizs között osztotta meg az idejét. Az ötvenes években gipsszel és vassal is dolgozott (pl. Oidipusz és Antigoné, 1954), s e művek hiánya azért különösen sajnálatos, mert nélkülük nehezen érthető, mire gondol a kurátor, amikor Takis Signaux (Jelek) sorozatának Giacomettivel való kapcsolatát emlegeti. Az említett korai vasszobrok ugyanis már magukon viselik a Giacometti-féle drámai redukció nyomait – az elnyújtott, az azonosíthatóságtól, végül pedig az antropomorf tulajdonságaiktól is megfosztott alakok egyszerre törékenyek és monumentálisak –, de még nem csontosodnak önmagukon túlmutató jellé, jelentéshordozóvá. Mivel a kiállításra több művet is kölcsönzött a számos Takis-munkát őrző athéni alapítványtól, nehezen érthető, miért nem kért el a Palais de Tokyo néhány kifejezetten korai alkotást is. Biztos megkapták volna őket, s akkor nem a Pompidou gyűjteményéből származó, Párizsban már korábban is látható 1961-es Mur Magnétique Blanc No. 8 (8. fehér mágneses fal) lenne a legkorábbi kiállított munka.

Mur magnétique

Mágneses installáció az első teremben

A tárlatot nagyon hatásosan néhány Jel nyitja meg, a szobrok a köztes teret foglalják el: félig a Palais de Tokyo fogadócsarnokában, félig már a kiállításon állnak. A Jelek visszatérnek a térsor végén is, az utolsó teremben – ahol a látogatók megfordulnak, hogy visszaballagjanak a fogadócsarnokba – szintén helyet kapott néhány példány, így ad a sorozat frappáns keretet a tárlatnak. A kiállítás főtengelye a mintegy felvonulási útként szolgáló, téglalap alakú, monumentális első terem, egyik hosszabbik oldalán a Long Mur Magnétique-kel (Hosszú mágneses fal), a másikon pedig egy a falon és a földön szimultán futó installációval: a látogató egy iránytűvel a kezében végigsétálhat az útját jelölő vörös felületen, s a falra rögzített hullámzó mágnescsík lépésről lépésre más irányba lengeti ki a tájoló mágnestűjét. A Hosszú mágneses fal irányába a gyanútlan szemlélő számára természetfölötti energiának tűnő, valójában a vászon mögé rejtett mágnesek által indukált erő húzza a belógatott fém korongokat és háromszögeket, amelyeket egy ventilátor tart mozgásban. A látogató tehát már az első pillanatban szembesül a folyamatos vibrálással, amely életre kelti az elemeket, egy láthatatlan erő megtestesülésével, amelynek a tiszta színekkel megfestett falfelületek és vásznak biztosítják a puritán, ám hatásos színpadot a megmutatkozásra.

Long Mur Magnétique, 1985, ventilátor, mágnes, fémrudak, 330 × 6000 cm, MNAM, Párizs

Long Mur Magnétique, 1985, ventilátor, mágnes, fémrudak, 330 × 6000 cm, MNAM, Párizs

6 Musicales, 2000–2003, festett fa, áramkör, kábel, fém, 257 × 100 cm, Takis Foundation, Athén

6 Musicales, 2000–2003, festett fa, áramkör, kábel, fém, 257 × 100 cm, Takis Foundation, Athén

A „felvonulási tér” egy csarnokban folytatódik, ahol a Mágneses falak zeneszobrokká (6 Musicales, 6 hangszer) lényegülnek át, a fa panelek mögé elhelyezett mágnesek egy-egy „fémvonót” rántanak a fafelületekre feszített húrokhoz, és taszítják tőlük távolabb azokat a következő ütemben. A pengetők pozíciója és a húrhozcsapódás eltérő lendületei esetleges természetű zenét hoznak létre. A zeneszobrok lehetőségei végtelenek: egy teremmel odébb egy gongot üt egy fémrúd, amelyre krétát rögzítettek, így az ütközés pillanatában nemcsak hangot hív életre, hanem egy fehér foltot is hagy a hangszeren. Takis higanylámpái, a szintén esetleges ritmusban bekövetkező kisüléskor kéken világító Télélumière-ek is helyt kaptak a tárlaton. A zeneszobrokat és higanylámpákat előszeretettel dolgozza össze a szobrász, a legkomplexebb helyspecifikus installációját, a Trois Totemet (Három totem) kifejezetten a Centre Pompidou csarnokába készítette 1981-ben. A Trois Totemhez hasonlóan összetett hang- és fénytér nem szerepel a jelen tárlaton, mégis érdemes szóba hozni ezt a főművet, mivel jól mutatja Takis matematikai logikáját: szobrai és installációi művészete alapelemeinek ismétléses kombinációi. Így színes és villogó Signaux-k nőnek jelrengeteggé. Különböző méretű hangadásra és/vagy a fényforrások működtetésére képes alapegységek állnak össze egy-egy, általában efemer installációvá. A görög származású művész tulajdonképpen csak hangszereli hangzó és villogó tereit, ezután pedig átadja őket a karmesternek, a véletlennek. A kiállítás amellett, hogy mélyen átélhetővé teszi ezt a lenyűgöző szerkesztési elvet, rámutat Takis különleges világlátására, amely ötvözi a természettudományos megközelítést a természeti törvényekben rejlő fenséges felmutatásának vágyával. Beszédes, hogy 1960. november 29-én, öt hónappal azelőtt, hogy Gagarin elhagyta a Föld légkörét, a görög szobrász és Sinclair Beiles beatköltő a párizsi Iris Clert galériában egy performansz keretében mágneses erő segítségével modellezték a súlytalanságot. Nem sok kortárs művet ismerek, amely megkísérelte tematizálni az utóbbi időben például a Higgs-bozont.

Sebastian, 1974, bronz, mágnes, vas, festett vas posztamens, 139 × 70 × 50 cm, Takis Foundation, Athén

Sebastian, 1974, bronz, mágnes, vas, festett vas posztamens, 139 × 70 × 50 cm, Takis Foundation, Athén

Takis műkombinációinak forrásai között meg kell említeni a görög–római és a keresztény műveltség elemeit is. A The Century of Kafka (Kafka százada) installációban a mágneses mezők által mozgatott hangkeltő eszközök és az elektromos mezők által gerjesztett fény nekirontanak az emberi testnek: női torzókat kezdenek ki és nyelnek el a sötét szobában. Szent Sebestyén mártírhalálának ábrázolása nem mentes az erotikus felhangoktól, a szakrális téma ürügyként szolgálhatott a meztelen test ábrázolására. Takis interpretációjában a test felé zúduló nyilak és a mártír merevedésének ellentétes irányú vektorai feszülnek egymásnak a meghalás erotikus aktusának megfagyasztott pillanatában.

A tárlat kiváló kurátora, a szakma nagy öregje, a Centre Pompidou nyugdíjazott igazgatója, Alfred Pacquement nagyon tudatosan és hatásosan komponálta meg a kiállítást. A tárlat ritmusa tűpontos: letagadhatatlan rutinnal szervezi egybe az egyébként elég bonyolult térsort, és a komplexebb, fajsúlyos installációkat könnyedebb tételekkel oldja. Persze – reményeim szerint – sokkal több kiállítás áll még előttem, mint mögöttem, de be kell vallanom: nem láttam még kurátort, aki ilyen jól állt volna egy művésznek – és viszont.

Gucsa Magdolna

A kiállítás május 17-ig látható a párizsi Palais de Tokyoban.

(A képeket a szerző készítette.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: