Feketemosó: Előkészület

feketemoso-kisebbÁll majd meztelenül, előtte az a bamba fasz, és nézi, ítélkezni fog ő is bizonyára, mint majd az öreg arctalanok a felvételin – inkább önmaga tegye a megjegyzéseket. Mindent észrevesz majd, pont ezért választotta, mert amennyire ismerte, pont olyan bamba fasznak képzelte el, aki észreveszi az ilyesmiket. De ő megelőzi, tények elé állítja – azt fogja mondani, hogy nem nagyok, de ez van – talán a combjáról is beszél majd, és így is, ezekkel együtt is eléri majd, amit akar, szeretni fogják és megteszik neki, amire szüksége van. – Bödecs László írja az Apokrif naplóját.

Mozdulat közben volt, vezette a karját egy határozott köríven, mögötte a másikat tartva köztük a feszes távolságot, majd lépett és fordult. A testének centruma süllyedt, majd a fordulatban megemelkedett. Közben lefeszítette a spiccét, végig a combját is, behúzta a fenekét, ettől az is megfeszült, közvetlenül maga alatt tartotta a hasát, ettől pedig a belső szervei is szorosan összepréselődtek. A levegőt csak éppen a kulcscsontjai alá vette, ezzel kellett beérnie forgás közben, és utána gyorsan ki is fújta, a mozdulat végeztével, hogy rögtön újat vegyen, ekkor mégis megállt, mert meglátta magát a tükörben.

Kipirult az arca, ilyenkor tetszett magának a legjobban, a gömbölyded orcákon a foltokban elterülő vérbőséggel. Azt képzelte, hogy ilyennek fogják látni majd drámai naiva szerepeiben, és erre, mint varázsütésre kitágulnak a pupillák, férfiak és nők lesznek szerelmesek belé rögtön, mert ő a legszebb és legérzékibb csoda, amit látni lehet ebben a világban. Ettől elmosolyodott. Ilyennek fogja látni majd az is, aki felette fekszik az ágyban először, és utána a többi is, és csodálni fogják, nem fogják elfelejteni. Komoly és megfontolt szavakat mond majd, amikor meg kell szólalnia, mások szavait, hihető és végérvényesnek tűnő dolgokat, amiket olvasott valahol, amiket sokáig hagyott érlelődni magában, érzelmeket társított hozzájuk, átgondolta, hogyan tudná leginkább kifejezésre juttatni őket, az arcával, a testével, a hangjával.

Nem a szavak érdekelték, nem is a mozdulatok, nem is az emberek, akiket meg kellett győzni, önmaga érdekelte a szemek kereszttüzében. Ezek a képek a képzeletében, amitől érezte, hogy valamire viszi, hogy fontos helye van a világban, és minden más eltörpül mellette, lényegtelennek látszik, amikor ő, mint jelenség, ott a figyelem középpontjában megvalósul, elnyeri értelmét.

Zihálni kezdett, miután másodpercekig bambult elmerülve a fantáziáiban, elfelejtette kifújni a következő mozdulathoz szánt levegőt, közben folyamatosan tartotta a belső szervei szűk rendjét, így a túlzott erőfeszítéstől összeesett a test, mikor visszatért a valóságba. Kócos lett a haja a forgásoktól, ez még ugyan szép szerinte is, de elkezdte igazgatni, visszakanyarítani a tincseket a füle mögé, hátra-előre simítva, rakosgatva, idegesen. Mostanában különösen szenvedett itt a valóságban, ahol gondolkodni kellett a lépéseken. Közelgett a felvételi, ahol döntenek majd róla, bambának és gonosznak gondolta azokat a még arctalan öregeket, akik nézni fogják, akik méregetik, arra gondolt, mi van, ha ők túlságosan korlátoltak lesznek meglátni benne, ami lehetne. Ha apróságokat néznek majd, tökéletlenségeket. Igen, talán így is szeretni fogják, ez nem lehet kérdés, de ő mégis gyűlöli majd őket, és magát is az ő szemeiken keresztül, ahogy észreveszik majd az apróságokat.

Mostanában sokat evett, túl sokat és rendszertelenül. Markolászni kezdte a combjait, hájasnak érezte őket, fintorgott egy kicsit aztán elengedte magát. Levetkőzött, hogy jobban szemügyre vegye magát, majd zuhanyozni készült. Megnézte a melleit, kicsik voltak, tudta, miután összetolta őket tenyereivel visszabillentek eredeti helyükre és alig álltak ki fehér, anyajegyes mellkasából. Ráadásul még az egyik leműtött anyajegy hege is látszott az egyiken. Ezeket mind meg fogja jegyezni – döntötte el.

Áll majd meztelenül, előtte az a bamba fasz, és nézi, ítélkezni fog ő is bizonyára, mint majd az öreg arctalanok a felvételin – inkább önmaga tegye a megjegyzéseket. Mindent észrevesz majd, pont ezért választotta, mert amennyire ismerte, pont olyan bamba fasznak képzelte el, aki észreveszi az ilyesmiket. De ő megelőzi, tények elé állítja – azt fogja mondani, hogy nem nagyok, de ez van – talán a combjáról is beszél majd, és így is, ezekkel együtt is eléri majd, amit akar, szeretni fogják és megteszik neki, amire szüksége van. Ezek a bamba faszok – utálta őket, természetesen. Csak voltak, és már csak ők álltak az útjában létrejövetelének. A felvételi előtt, ez lesz az utolsó nagy gyakorlata. Nem mehet szűzen a felvételire, mégis milyen színésznő az, aki nincs teljesen tisztában a testiséggel. Mondta neki a tanára, és bár ő úgy gondolta tisztában van mindennel, amire szüksége van, valahol mégis csak félt, mi van, ha ennyin múlik a győzelme. És akkor már, ha gyakorlatoznia kell, ne a könnyű pályát válassza, legyen ez előfelvételi, méregető szemek kereszttüzében legyen nővé.

Nevetett rajta, nővé. Nem volt biztos benne, hogy az mit is jelent pontosan. Kezébe vette a telefonját, elküldött egy sms-t, benne egy „oké”-val. Magához ért, nedves lett, ahogy állt a tükör előtt, kicsit összeszorult a gyomra, zuhanyozni ment.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: