Köztes állomás (beszámoló)

Küklopsz Műhely: Állomások – kortárs felolvasóestek – Gál Soma, ELTE Ajtósi Dürer sori Kollégium, 2015. 02. 26.

Soma_3A Küklopsz Műhely 2015. február 26-án indította el kortárs felolvasóestjeinek sorozatát, Állomások címmel. Az első helyszín az Ajtósi Dürer sori Kollégium (ADK) volt, a felolvasott művek pedig a fiatal Apokrif-szerkesztő és prózaíró Gál Soma novellái közül kerültek ki. A választás nem véletlen, hiszen a társulat az ADK-ban tartja próbáit, tagjai közül páran személyesen is kötődnek a kollégiumhoz, csakúgy, mint maga a szerző. De ezeken az egybeeséseken túl Gál novelláinak színes, humoros nyelvezete, karakteres, empátiával megformált szereplői, élmény- és életszerű anekdotái is éppen elég okot szolgáltatnak arra, hogy színpadra, színészek általi előadására érdemesek legyenek. A társulat tagjai szakmai szempontok és saját ízlésük alapján válogatják ki az előadott szövegeket, a céljuk pedig, a többkötetes szerzők mellett a kortárs irodalom legfiatalabbjainak népszerűsítése.

Ilyen céllal folyóiratok, különböző írói társulások gyakorta tartanak felolvasóesteket, amelyeken megszokott, hogy maga az alkotó olvassa fel műveit. Az viszont ritkán fordul csak elő, hogy a szerző saját írásait megfelelő erővel tudja közvetíteni. Ezért gyakran érzik úgy a résztvevő felek, hogy csak lennénk már túl rajta: az egyik fél hadar, suttog, a mikrofonnal játszik, leejti a papírját; a másik pedig látványosan unatkozik, vagy görcsösen nevet, ha elkapott egy érthetőnek vélt mondatfoszlányt, esetleg zavartan szürcsölgeti, jó esetben az est végéig kitartó, alkoholos italát. Természetesen túloztam.

Mégis az ilyen félelmektől és korábbi rossz tapasztalatoktól átitatott légkör után, mind a szerzőnek, mind a hallgatónak felüdülés volt a Küklopsz Műhely előadása. Horkai Tamás, társulatvezető, illetve Erős Zoltán és Horváth Milán olvastak fel, az íróval  pedig Koós Anna beszélgetett. A kiválasztott novellák Gál Soma eddigi írói munkásságának reprezentatív metszetét kívánták adni.

Soma_1

Ahogy azt az előadást követő beszélgetésben elárulta, Gál az első novelláskötetén dolgozik, melyben a különböző helyszínek fontos kötetszervező erőként működnek majd. Három ciklust tervez elkülöníteni: elsőként nagyszülei történetét mutatja be Sármelléken és környékén keresztül, egy tipikusan magyar, falusi miliőt; majd a tipikus balatoni várost, Keszthelyt, és a benne élő fiatal világát; végül pedig a fővárosba költözött, elidegenedő férfi életét.

Az első ciklusból többek között a Szentély című novella hangzott el, melyben egy használaton kívüli, elhagyatott víztorony kapcsán élénkül fel a falu képzelete. A különböző korosztályok mind másképpen, de egyaránt mitizálják az egyre pusztuló szocialista maradványt. Mindannyian egyszerre kíváncsiak rá és félnek tőle. Az író úgy mutatja be a falu lényegi működését, figuráit, úgy beszél a falusiak rajtuk ragadt múltjáról, hogy közben nem lesz egysíkúan szociografikus vagy traumatizáló, de nosztalgikus sem. A mítoszteremtés ellenére is valósághű marad, nem térül el „mágikus” irányba. A beszélgetés során, mikor Gált példaképeiről és az őt ért irodalmi hatásokról kérdezték, nem meglepően Hrabalt nevezte meg, írásainak hangulatából látszik is, hogy ő tekinthető elsősorban „mesterének”. Márquez és Saramago, a két másik említett előkép termékeny hatása is érezhető. A szerző mindemellett magabiztosan nyilatkozta: „Szerintem, egyedi vagyok.”.

Soma_2

Ennek a kérdésnek az eldöntése helyett szóljunk arról, hogy a felolvasott novellák egyszerre voltak igazán változatosak, ugyanakkor mégis felismerhető kézjegyeket viseltek magukon. A vasút története hosszú elbeszélés, melyben egy vasutas meséli el élete fontos és kevésbé fontos dolgait. Gál elárulta, hogy a mozdonyok fejlődéstörténetének, valamint a hátterül szolgáló híreknek két hónapos kutatómunkával nézett utána ‒ azt hiszem, ez a tény ritkaságszámba megy. Horkai Tamás tolmácsolásában hitelesen szólalt meg a mozdonyvezető, többek között ilyen erejű sorokkal: „Ez sajnos foglalkozási ártalom, élete során szinte bizonyosan elgázol valakit minden mozdonyvezető”.

Keszthely is mitizált térként jelenik meg. A fiatal főszereplő sikertelen hódítóként a prostituáltak szolgáltatásainak igénybevételén töri a fejét a Három című novellában. Mindeközben a turizmusra berendezkedett, de többé-kevésbé halódó, vagy már halott város mélyére nézhetünk, a taxisok és a prostituáltak mindennapjaiba. Ahol a taxisok az ironikusan ábrázolt vak, sorsdöntő párkák, a prostituáltak pedig valódi áldozatok, akik sajnálatot ébresztenek az olvasóban, hallgatóban – Gál pedig úgy írja ezt meg, hogy nem hat szenvelgésnek: „Gombamód megszaporodtak a kocsmák, ugyanígy az örömlányok is, kurta szoknyájuk, agyonmosott topjuk és csizmájuk fel-feltűnt a házak árnyékában.”.

A leendő kötet harmadik egységéből is hallhattunk egy készülő novellát, mely egészen más hangulatot árasztott, és alapvetően lehangolt, töredékes elbeszélésmódot alkalmazott. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a készülő könyv az eredetileg tervezett idei Könyvhét helyett jövőre csúszhat. A szerző elmondta, hogy a harmadik ciklus novelláival vannak a legnagyobb nehézségei, ami érezhető is volt a felolvasott szövegen, bár a Küklopsz színészei itt is kitettek magukért. A felolvasás meghallgatása után elmondható, hogy Gál Soma valóban üde színfolt az irodalmi életben, egyszerre tud nevettetni, de képes megfogni a felszín valós ábrázolásán keresztül a nehezen elmondható traumákat, félelmeket. Az alapvető kedélyesség pedig nemhogy gátolja, de inkább elősegíti ezt.

Az est annak ellenére, hogy majd két óra hosszúra nyúlt, szórakoztató volt, mind a jó novelláknak, mind a színészek élvezetes felolvasásának köszönhetően. A beszélgetés kötetlenül folyt, a színészek és a közönség is tettek fel kérdést a szerzőnek. Aki hasonlóan kellemes irodalmi és színházi élményre vágyik, legközelebb március 24-én 20 órakor a RoHAM Bárban hallgathatja a Küklopsz Műhely következő Állomások estjét, akkor Csobánka Zsuzsa művei lesznek terítéken.

Bödecs László

One Response to Köztes állomás (beszámoló)

  1. […] Az első alkalomról készült beszámoló az Apokrifonline-on elolvasható itt. […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: