Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2015. január)

2015. január 31.

aföld201501bárka1501A Műút Online Bödecs László Bevonulás című versét közli. Az Irodalmi Jelenen januárban Sós Dóra A hónap alkotója, a rovatban közölt művei itt, itt, itt és itt olvashatók. A januári Alföldben két Nyerges Gábor Ádám-vers található: Keresetlen, Vakfolt. A Bárka idei első számában Hutvágner Éva Lisztidő című regényéből olvashatunk részletet, valamint Kötter Tamás Egy sziget lehetetlensége című elbeszélésével is találkozhatunk. Az Élet és Irodalom január 9-i számában szintén Hutvágner Éva ír Tinkó Máté Amíg a dolgok rendeződnek című kötetéről: Rendszertelenségből építve. Az Art7 portál Mizsur Dániel kritikáját közli Kollár Árpád Milyen madár? című kötetéről: Mi lesz a hóeséssel?. A 168 óra január 27-i számában Szénási Sándor interjúját találjuk Fehér Renátóval: Nyitány a valóságra. Ugyancsak Fehér kötetéről olvashatunk kritikát Pál Sándor tollából az Irodalmi Jelenen: A koravén fiatalember panaszai. A Népszabadság január 24-i számában Papp Sándor Zsigmond ír Bojtár Endre mellett Nyerges Gábor Ádám kapcsán a 2015-ös könyvelőjegyzési kampányokról: Kéregető írók, kiadók.


About-kategória: Lámpagyújtás

2015. január 30.

Az About-kategória egy játszótér. Egy értelmező játszótere. Olyan rovat, ahol irodalom és zene határai elmosódnak, a zene szöveggé válik, a dallam pedig a papíron is értelmet nyer. Tévéből, rádióból, csapból folyó, fesztiválokon harsogó, otthon, pihenés közben morajló jól ismert dalok következnek. Az értelmezések megpróbálnak rámutatni arra, hogy miért is szeretjük őket, vagy ha ez idáig nem szerettük, miért is szerethetjük őket. Vajon mit akar nekünk mondani a Quimby Lámpát ha gyújtok című száma?
Olvass tovább »


Feketemosó: Másfelé is elindulhatok

2015. január 28.

feketemoso-kisebbA megfelelő megállóban nagy digitális tábla jelezte, hogy a járatok késésben vannak, és az emberek kavarogtak, mint egy buli végén. A sárga kövezet nedves volt az esőtől. Bár nagyjából biztos volt már, hogy jó helyen vagyok, azért még mindig kételkedtem, és megszállt egy furcsa érzés; talán nem is jön se busz, se semmi, itt maradok én is, itt a sárga kövön, egy valószínűtlenül szürke épület előtt. Megszállt az esti koncentráció, ami olyan, mint egy hosszúkás lámpacsík a fehér plafonon; a fény tág mezőben dereng a lámpa körül, majd a csíktól távolabb már csak kis pontok jelzik a fény jelenlétét, aztán csak a fehér rücskök maradnak, mintha elhagytunk volna egy országhatárt. Én ehhez a határhoz közeledtem már, amikor megérkezett a busz. – Kerber Balázs írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


Trauma, gender, irodalom (könyvajánló)

2015. január 28.

Trauma_Gender_Irodalom_BORITOA Trauma, gender, irodalom című kötetet ajánljuk, melynek Györe Bori és Menyhért Anna mellett tanulmányrovatunk vezetője, Szabolcsi Gergely a szerkesztője. A könyv az ELTE reader oldalán érhető el.

Ez a kötet a Trauma és Gender az Irodalomban és a Kultúrában Kutatócsoport által 2012 májusában az Eötvös Loránd Tudományegyetemen „Trauma, Gender, Irodalom” címmel MA és PhD hallgatók számára rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett anyagát tartalmazza.

A konferencia célkitűzése egyrészt az volt, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson olyan diákok és fiatal tudósok számára, akiket érdekel egy olyan komplex, interdiszciplináris irodalom-, és kultúratudományi nézőpont, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, másrészt pedig az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán immár megkerülhetetlen elemzési szempont.


Kettő orvos Szerbiában (könyvkritika)

2015. január 27.

Koczka József naplója (1914), Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2014.

Szarvas Melinda (University of Jyväskylä) kritikasorozatában a kisebbségiséggel kapcsolatos kötetekről ír recenziót, olyanokról, melyek a kisebbségi identitást és létet, valamint a kisebbség-többség viszonyt tárgyalják. A kritikasorozat kiemelt figyelmet fordít a Vajdaságban most induló fiatal író- és fordítógeneráció munkáira, az ott zajló irodalmi hagyománykeresés folyamatára, és nem utolsó sorban a magyarországi irodalmi közeggel való érdekes kapcsolatra. Ezúttal Koczka József naplója kerül terítékre.

CSB-Koczka-fedolap-vegsoAz első világháború századik évfordulójára az újvidéki Forum Kiadó egy Jászapátiról származó katonaorvos-növendék, Koczka József naplóját jelentette meg, amit a fiatalember a szerb fronton vezetett 1914. július 29-től november 4-ig, majdhogynem folyamatosan. A Jászapáti és Vidéke című hetilap 1914. december 13-ai számában számolt be a naplóíró haláláról. Nemcsak maga a szöveg, de az azt kiegészítő jegyzetek is fontos szempontokra hívják fel a figyelmet, olyanokra, melyekről 2014-ben a világháború kapcsán talán kevesebb szó esett. Ami igazán izgalmassá teszi a vékony kötetet, az annak a puszta ténye, hogy nem egymagában áll: ha úgy tetszik, van egy párja. A benne rögzített események egy másik naplóban is szerepelnek, egy a harctér túloldalán, Belgrádban a kórházban szolgáló orvosnő szintén fönnmaradt naplójában.

Olvass tovább »


Évjárat (7) – A zárvány megoldóképlete

2015. január 25.

2014 végével ismét megkértük lapunk állandó szerzőit, hogy – teljes formai-tartalmi szabadsággal élve – a lehető legszubjektívabban nyilatkozzanak elmúlt és leendő évükről, mi volt számukra idén a legfontosabb, mire számítanak, mit remélnek a következő évtől. 2010-ben indult, nagy sikerű sorozatunkat újabb szövegekkel folytatjuk tehát. A beérkezett írásokat folyamatosan közzétesszük az Évjárat rovat keretében, az Apokrif Online felületén.

Szendi Nóra írását közöljük.

Olvass tovább »


Progresszivitás a metalon innen és túl – a The Beatlestől a Peripheryig (zenekritika)

2015. január 23.

indexkepProgresszív (melléknév): fejlődést támogató (személy, csoport), aki nyitott az új gondolatokra, mai elképzelésekre; aki elősegíti a jó irányú változást; haladó. [1]

Ha belegondolunk, már a rockzene életre hívásához is szükség volt a haladó felfogásra, az 1950-es években. Az addig játszott dzsessz, majd jazz, blues, country (és alműfajaik) mind zeneileg, mind ideológiailag mást képviseltek, mint a majdan – előbbiek bizonyos módon történt „összegyúrásával” és továbbgondolásával – létrejött rock.

Olvass tovább »