A képzelet különböző bugyrai – JAKkendő-díj harmadszor (beszámoló)

JAKkendő-díj 2014, Írók Boltja, 2014. 12. 12.

jakkendő_'

Bach Máté fotója.

December 12-én 17 órakor az Írók Boltjában adták át a szervezők az idei JAKkendő-díjat egy nyílt irodalmi est keretében. A díj 2012 óta létezik, ezúttal harmadik alkalommal osztották ki, a győztese pedig a kolozsvári születésű Papp-Zakor Ilka lett. Kötet nélküli, fiatal (40 év alatti) prózaszerzők pályázhattak az elismerésre, kötetterveiket ötfős kuratórium bírálta el, melynek tagjai évente rotálódnak (idén Nagy Gabriella, a Litera szerkesztője, író; Angyalosy Eszter, a Libri Kiadó szerkesztője; Forgách András író, dramaturg; Balajthy Ágnes és Borsik Miklós, a JAK-füzetek szerkesztői voltak a döntéshozók).

Az estet az Írók Boltjának galériáján tartották, alig pár szék maradt csak üresen, ugyan közben a földszinten sokan a karácsony előtti könyvvásárlást intézték, de ez korántsem zavarta a díjátadást. A rendezvény jó hangulatban zajlott, végig fenn tudta tartani az érdeklődést a maga mintegy háromnegyed órájában.

jakkendő_1

Bach Máté fotója.

Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke vezényelte le az eseményt, elsőként a díj társalapítóját Békés Zoltánt kérte fel, hogy értékelje az eddigi három évet. Békés Zoltán, a MrSale Öltönyház pulóverben megjelent tulajdonosa, szabadkozással kezdte a mondandóját: „illett volna öltönyben jönnöm, mivel öltönyüzlet vagyunk”, majd elárulta, hogy csak az utolsó pillanatban értesült arról, hogy meg kell jelennie. Pozitívnak értékelte az elmúlt éveket, és elárulta, hogy a díj alapításának célja megvalósulni látszik, hiszen képesek immár harmadik éve állami támogatás nélkül, önerőből, az előző évi nyertes könyv eladott példányaiból visszaforgatott összegből fenntartani a JAKkendő-díjat. Kiemelte, hogy az előző évi nyertes Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötete sikeres, már a második kiadását éli meg. Ilyen feltételek mellet, szavai szerint, a díj létezése „az idők végezetéig fenntarható”.

Gaborják sajnálkozott, hogy az ő JAK-elnöksége ennél valószínűleg előbb véget ér, majd Forgách Andrásnak adta át a szót, aki leleplezte az idei nyertest, majd laudációt olvasott fel Tűpontos orgia címmel. A jeligés pályázatra „Csigubigu” névvel érkezett be a majdani nyertes szerző anyaga, ez a név pedig sokáig visszatartotta az elolvasástól Forgáchot, aki ezután annál jobban meglepődött, mikor szakmailag kiforrt alkotóra ismert végül. Nem véletlen, a szerzőnő már tizenhárom éves korában jegyezte első publikációját a Korunk című lapban (!).

jakkendő_2

Bach Máté fotója.

Forgách szerint a mesei képzeletdússággal és elemekkel dolgozó Papp-Zakor Ilka prózájának alapvető erőssége a mondatok tökéletes megformáltsága, ezek ellensúlyozzák az olykor túlburjánzó képzelet szövegbéli kicsapongásait: „Csakhogy akit teljesen elfelejtenek, akár ennyi időre is, az meghal. Ez történt velem is. Meghaltam még aznap éjszaka.”. A mesei stílusban és elemekkel megfogalmazott szövegvilágnak a brutalitás legalább olyan szerves része, mint a csodák, amelyekben oldottabbá válik. A novellák alapvető élményeként szerinte a kiszolgáltatottság, az idegen környezetbe, helyzetbe való beilleszkedés terhei szolgálnak.

A szerzőhöz intézett kérdésekből megtudhattuk, hogy ezek a problémák a valós élethelyzetéből fakadnak, hiszen a huszonöt éves írónő jelenleg Finnországban él férjével, ahol megtapasztalja a bevándorló-lét nehézségeit, hiszen sem a kultúrában, sem a nyelvben nem ismeri még jól ki magát. Arról is értesültünk, hogy a pályázatnyertes regényt szeretne írni, bár fiatalnak tartja magát hozzá, de van már ötlete, melyen dolgozik.

Végezetül a majdani kötet címadó novellájából (Angyalvacsora) hallhattunk részletet Papp-Zakor Ilka felolvasásában. A szövegben természetes volt a pontosan meg nem formált, inkább csak benyomásokban láttatott, apró angyalok léte egy télies, (szintén mesebeli) faluszerű helyen, csakúgy, mint az angyalokra való vadászat, melynek az elbeszélő is részese volt más helyiekkel. A novella egy részében a misén a korábbi angyalzabálástól rosszul lévő ember, szentelt vízben mossa meg az arcát: „ki akartak jönni az angyalkák repkedni egy keveset”, „megpróbáltam elfordulni, de mindenhol tele volt gyertyákkal. Amikor már nem bírtam, megmostam a szentelt vízben az arcomat, ez mentett meg a gutaütéstől, azt hiszem”. A megevett angyalokkal való küzdés végül mégis hányásig fajul egy kiadós ünnepi ivás után, a novellában megfogalmazott események pedig egészen odáig, hogy a szomorúság miatt hullajtott könnyeket őzek nyalogatják az elbeszélő arcáról: „szolgálatkészen odatartottam nekik a fejemet, sűrűn pislogtam és igyekeztem szívfájdító, elkeserítő és reménytelenül szomorú dolgokra gondolni, hogy továbbra is könnyezzek”.

jakkendő_4

Bach Máté fotója.

A mese és fantasztikum iránti vonzalom az írónő elmondása szerint kisgyerekkorában kialakult irodalomszeretetből fakad, azóta álmodik írói pályáról, és azóta tartja úgy, hogy az irodalom az a hely, ahol a „fantasztikus dolgok történnek”. Papp-Zakor Ilka leendő kötete nem gyerekeknek való mese lesz, de biztos, hogy olvasói nem szűkölködnek majd a képzelet különböző bugyraiba való merülés lehetőségeiben.

Bödecs László

A fotók forrása a JAK hivatalos facebook-oldala.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: