Székelyhidi Zsolt: Vampomorf (könyvajánló)

2014. november 30.

székelyhidi zsoltSzékelyhidi Zsolt a napokban, az SPN-könyvek sorozatában megjelent kötetét ajánljuk Vörös István fülszövegével és a kötet három versével. A Vampomorfot a 19. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon mutatják be, 2014. december 7-én.

Valamikor a gimnáziumban elhangzott egyszer, hogy az irodalom témája az ember. Nem éreztem igaznak. Többek között azért is öröm Székelyhidi Zsolt kötetét forgatni, mert ő is ezirányú kétségeinek ad hangot. Vámpírforma lényekről ír. Hogy ezek aztán emberek, átstilizálva a népszerű szörnyekbe, vagy épp az a lényegük, hogy a nem emberi elemet próbálja elfogadhatóvá és érthetővé tenni általuk, azt döntse el az olvasó. A magyar költészet fő vonalától, hálaistennek, elég távol esik ez a költészet. Nem követi a nyugatos-újholdas, kulturált, jambusokat lépő irányt, de ezt nem is nyelvjátékkal és önreflexióval bontja és építi tovább. Persze kell a fő irány, az irodalmi illem, hogy valaki illetlen lehessen. „A vámpír / letépi a legkedvesebben / nyíló virágot szemfogaival.” – mondja A vámpír virága c. opuszában Székelyhidi. Ő aztán letépi az irodalom virágait szemfogával. Nem a szépségre tör. Egészen pontosan nem a könnyen megszerezhető szépségre. Olyan nehéz feladatokat állít maga elé, olyan magasra teszi a mércét, hogy még a kudarca is nagyobb eredmény, mint egy átlagos verselgető (ha van ilyen) sikere. Nem mintha sikertelen lenne vállalkozása. A kudarc, a siker haját tépő, a siker nyaki ütőerébe fogát belevásó kudarc persze ott vigyorog a versek körül, megpróbál betörni ezekbe a nehezen megvédhető vámpírvárakba és ősidőbeli panelházakba (lásd: A hetvenes évek vámpírjai), de a vers szinte csodával határos módon, megkísértve a lehetetlent, sikerül. Nos, verset épp akkor érdemes írni, ha a kitűzött feladat lehetetlennek látszik. Sokszor szinte a semmiben lebeg a vers-szöveg, vámpírszem torzította módon talányos, mégis pontosan érthető és tökéletesen összeáll. Ilyen az Ölre c. erotikus remeklés: „siklunk / kezünk közt, / mint fénypászmák / barlangba szűk lőréseken.” Ez igen. Ettől az embernek kinő a vámpírfoga, kileng a költészeti Geiger–Müller-számlálója, mert erős radioaktivitást jelez, a hátán izzadságcseppek futnak le a szerelmi irigységtől. De persze a vámpírsémák elől is ugyanúgy kitér ez a könyv, hiszen versekből áll össze, ami, ki tudja miért, nehézségnek számít, másrészt a versek mégis kirajzolnak egy családtörténetet, személyes történetet, amely mögött egy ma negyven körüli ember önéletrajza is állhatna. Egy mai negyvenes vámpír realista versszeánszára vagyunk hivatalosak a kötet révén.

Vörös István

Olvass tovább »


„…író leszek és semmi más…” Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben (programajánló)

2014. november 30.

A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Tempevölgy folyóirat tudományos tanácskozást rendez 2014. december 5-6-án „…író leszek és semmi más…” Irodalmi élet, irodalmiság és a Jókai-szövegekben címmel Balatonfüreden.

Az idei, 2014-es konferencia immáron harmadik abban a sorozatban, amely 2005 decemberében indult azzal a célkitűzéssel, hogy újragondolja Jókai Mór szerepét az irodalmi- és sajtónyilvánosság történetében, valamint fórumot teremtsen a Jókai-kutatás új eredményeinek megvitatására. Az idei kollokvium előadói arra keresik a választ, milyen lehetséges funkciókat betöltve válik maga az irodalom a szövegek alakító tényezőjévé: hogyan és milyen céllal bukkannak fel a Jókai-szövegekben az irodalmi élet leírásai, mi a szerepe a vendégszövegeknek és irodalmi utalásoknak a regényekben.

A konferencián az MTA BTK ITI, az ELTE, a DE, az SzTE, a PPKE és a rendező Károli Gáspár Református Egyetem kutatói képviseltetik magukat.

A konferencia megrendezését a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és Balatonfüred városa támogatta.

A konferencia helyszíne: Balatonfüredi Városi Múzeum, Pálóczi terem
Cím: 8230 Balatonfüred, Blaha Lujza u. 3.

*

Részletes program:

Olvass tovább »


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. november)

2014. november 30.

pföldnov szfigy145Kerber Balázs Nappalok, évek című versét az Alföld közölte novemberi számában. Evellei Kata két versét (Üdvözlégy, Vonzáskörzet) olvashatjuk a Zempléni Múzsa aktuális (54.) számában. Utóbbit idei utolsó előtti számában a Szépirodalmi Figyelő is újraközölte. A Szkholion nemrégiben megjelent idei számában (2014/1-2.) Torma Mária Te elveszed című novellájával találkozhatunk. Nyerges Gábor Ádám Kamaszok című novellája a Palócföld friss számában jelent meg, ugyanitt Szekeres Szabolcs Ni csak, ki beszél? című kritikája is olvasható a szerző Sziránó című kisregényéről. A Sziránó készülő folytatásának egy rövidebb részletét (Intermezzo) olvashatjuk Nyergestől az Élet és Irodalom november 14-i számában. Az egy héttel korábbi ÉS-ben Fehér Renátó Garázsmenet című verseskötetéről találunk kritikát, Demény Péter tollából (Szárnyak a zsömleszagban). A Kulter.hu-n Fráter Zoltán ír a Karinthy Színház Nyitott ablak-előadásáról: Helyőrség szamovárral. A Kortárs Online-on Nyéki Gábor lemezkritikáját olvashatjuk a Dope Calypso Farewell to the Fairy, Goodbye to the Ghost című albumáról: Koncepció- és sallangmentesen. zemplmú14nov szkholion14_1-2A Kulter.hu R25-ös összeállításában keretében Juhász Tiborral készített interjút Áfra János: “El kell jutnunk a nulláig”. A SZIFONline Tinkó Máté szegedi estjéről tudósít: “…aztán egyszer csak valami széttép”.


Őszinte beszéd arról, amiről nehéz beszélni (könyvkritika)

2014. november 29.

Kulcsár-Szabó Zoltán: A gondolkodás háborúi – Töredékek az erőszakos diskurzusok 20. századi történetéből, Ráció Kiadó, Budapest, 2014.

KSZZ_A-gondolkodas-haborui_BORITO_2014-09-16.inddKulcsár-Szabó Zoltán monográfiája fontos és aktuális kultúratudományi témakomplexumot kísérel meg feldolgozni. Arra vállalkozik, hogy bemutassa és elemezze a XX. századi erőszakos diskurzusok történetét, leginkább a náci német és az olasz fasiszta politikai rendszerekkel kollaboráló, vagy azokat lelkesen kiszolgáló gondolkodók és szépirodalmi alkotók ellentmondásokkal teli politikai tevékenységére és vonatkozó teoretikus munkásságára fókuszálva.

Olvass tovább »


Feketemosó: Anarchista portrék 3.

2014. november 26.

feketemoso-kisebbTársadalmunkat márpedig az örökös elégedetlenség viszi előre – a sosemelég, a többet és többet akarás – s mielőtt bűntudatunk lenne: különben vissza kellene venni a termelésből és még annyi munkahely se lenne, mint most! Úgyhogy ha valaki szociálisan érzékeny, akkor nem lesz boldog, hanem mindannyiunk érdekében beletemetkezik, belecsavarodik a fogyasztásba! ‒ Palágyi László írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


About-kategória: Eltemetjük, de visszacsalnánk

2014. november 24.

Az About-kategória egy játszótér. Egy értelmező játszótere. Olyan rovat, ahol irodalom és zene határai elmosódnak, a zene szöveggé válik, a dallam pedig a papíron is értelmet nyer. Tévéből, rádióból, csapból folyó, fesztiválokon harsogó, otthon, pihenés közben morajló jól ismert dalok következnek. Az értelmezések megpróbálnak rámutatni arra, hogy miért is szeretjük őket, vagy ha ez idáig nem szerettük, miért is szerethetjük őket. Vajon mit akar nekünk mondani Halott Pénz – Fluor – Deego Szeptember végén című száma?

Olvass tovább »


„… hat hónapja vagyunk a katonaságnál…” (könyvkritika)

2014. november 23.

Csáth Géza „Méla akkord: hínak lábat mosni” – Naplófeljegyzések 1897–1904, s. a. r. Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály, Magvető–PIM, Budapest, 2013.

Szarvas Melinda (University of Jyväskylä) kritikasorozatában a kisebbségiséggel kapcsolatos kötetekről ír recenziót, olyanokról, melyek a kisebbségi identitást és létet, valamint a kisebbség-többség viszonyt tárgyalják. A kritikasorozat kiemelt figyelmet fordít a Vajdaságban most induló fiatal író- és fordítógeneráció munkáira, az ott zajló irodalmi hagyománykeresés folyamatára, és nem utolsó sorban a magyarországi irodalmi közeggel való érdekes kapcsolatra. Ezúttal Csáth Géza „Méla akkord: hínak lábat mosni” címmel sajtó alá rendezett naplófeljegyzései kerülnek terítékre.

csáth„[N]agyfülű fiú komolykodó mondatait olvashattam könyvekről, időjárásról, fakutyázásról és más szórakozásról, valamint olyan dolgok utáni vágyakozásról, amiket az apja megtiltott: színházba járás.” Ezt mondja ifj. Brenner József, azaz Csáth Géza gyerekkori naplóiról Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regényének 65. oldalán a legendás író felesége, Jónás Olga. Csáth 1897 és 1904 között írt naplója 2005 és 2007 között a Vajdaságban négy kötetbe rendezve jelent meg (Lovas említett regénye 2008-as), s noha a legutóbbi kiadási éve óta nem telt el sok idő, mégsem lehet azt mondani, hogy a 2013-as magyarországi megjelenés új kontextust nélkülöző újrakiadás lenne.

Olvass tovább »