Feketemosó: Vízbe fúlni röviden

feketemoso-kisebbHajónapló buszról, metróról és repülőgépről, Nyúl Pál hetedik bejegyzése – Gál Soma írja az Apokrif naplóját.

Elindul az óceánjáró. Elindul a vitorlás. Megérkezik a csónak.

***
Elkötöttünk egy biciklit. Ahogy tekertük a vizet a végtelen felhőtenger alatt, végigmondtuk a világ összes nagy okosságát. Szájunkban dohány és egy doboz energia íze. Utoljára gondoltunk a zöld vízre.
És eszünkbe jutott, mi változna, ha belezuhannánk. Ha kalózokkal hadakoznánk, és a tőr tompa döfésétől meginogna alattunk a talaj, a műanyag megcsúszik és órákig esünk szabadon. Egy pillanat öröm volt csak a semmiben, mert mindegyikünknek meg kell gazdagodnia, családot alapítania és végül elfelejteni teljesen a Balatont.

***

Átbújik a fonott kötél a stég alatt, visszaér a lécek résein, átöleli magát, hogy aztán görcsbe ránduljon. Így pihen meg a vízibicikli. Elalszanak a telken, sárba takarjuk őket, ne fázzatok, összebújjatok! A matrózbérek könyörgésre előbukkannak a fekete brifkóból, amiből azonnal megváltjuk a jegyünket a boldogságba, gördülünk a betonhajóval az elköszönés felé.

Sellőálmot lát az úton a matróz, egyedül merül alá, emléket becéz éjjelente és a krumplipaprikás illata tölti meg a lelkét. Új hajóra álmodja magát: a felhőtakarók fölé. Aztán a horizonton összeérnek az emlékek.

Felébred, talán inkább magához tér a föld alatt, három hónapja suhan az elektromos síneken. Először visszafelé haladt, mint a rákok, aztán újra és újra készítette magát arra, hogyan fog megfordulni és visszarohanni, de nem sikerült átélnie, hiába lopta szép lassan az idő a napokat.

A kasszánál is felébred, a fémtömegek alatt, álmodott repülők alatt és a másik egész alatt. Ahogyan két mágnes húzza egymás között a levegőt, úgy érzi ő is, hogy közelebb ér hozzá lelkének másik fele. Neki tölti fel a nejlonszatyrot.

Limonádé. Csokoládé. És egy kiló kenyér.

Összegyúrja mindet az emlékpaprikás mellé, fakanállal addig keveri, míg homogén masszát kap. Kistálakba adagolja.

Körülbelül egy órán belül leszáll a hajó, és szervírozhatja is. Sós könnyekből levegőt vesz, le kell ülnie, mert megszakadnak az inak és szőkeségét mostantól soha nem tartja a nyárnak. Szép, meleg ősszé változik.

Parfümillattal fűszerezi, édes csapdával a sellő feje búbjáról, aranyhullámból font hajából, egy nyáron át tartó várakozásból. Megfürödnek a kistálakban, összegyúrja őket a boldogság fakanala.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: