Olvasókból alkotók, és viszont (könyvkritika)

Tetovált mementó – Válogatás a Moly.hu tagjainak írásaiból, szerk. Karsza Andi–Molnár Nikolett, Magánkiadás, 2014

tetovalt_memento
Nagy Bence azt írja a Tetovált mementó című antológia előszavában, hogy a digitális világ tünékenysége elleni szembeszállás céljával adták ki a kötetet nyomtatott formában. Az útravaló másik fontos gondolata a minden emberre jellemző közlésvágy kiemelése, amely végső soron mindenkiből potenciális művészt, a szavak birodalmában pedig potenciális költőt teremt. Némi malíciával persze hozzátehetnénk, hogy a puszta közlésvágy megléte még nem garancia az alkotás minőségére nézve. De a szurkálódást félretéve megállapíthatjuk, hogy minden olvasóban ott bujkál egy szerző, és mióta a publikációs lehetőségek megszaporodtak, az olvasók és az alkotók közti határvonalat egyre könnyebb átlépni. A Moly.hu révén egy újabb csapat olvasó vállalkozott arra, hogy kipróbálja magát a vonal túlsó oldalán.

Mindenekelőtt dicséret illeti a szerkesztőket, amiért egy igényesen megalkotott, vonzó megjelenésű kötetet állítottak össze – ehhez a teljesítményhez László Maya illusztrációi is nagyban hozzájárultak. A közölt szövegek sorrendje alapján gyanítható, hogy a szerkesztők pontosan tisztában voltak azzal, hogy melyik alkotás mennyit ér.

Ami a közölt művek esztétikai minőségét illeti, többszerzős antológia lévén eleve kiküszöbölhetetlenek a stiláris és színvonalbeli különbségek, a széles körből merítés, és a szerzők amatőrjellege pedig tovább tágította a legjobb és a leggyengébb szövegek közti szakadékot.

A legerősebb kiemelés a sorrendben elsőként közölt „Littlewood” művésznév alatt futó szerzőt illeti meg alkotásainak csiszoltsága mellett azért is, mert mintha a posztmodern – vagy ha már azon túl lennénk, akkor a poszt-posztmodern – hatásoktól függetlenedve lenne képes újnak ható témákat találni, és ezeket egyedi módon tálalni. Beszélő példa lehet a gyermeki fantázia határtalanságáról írt Tiplis Térd törzsfőnök c. költemény egy szakasza:

Tiplis Térd törzsfőnök Nagy Szellemnek áldoz.
Totemje megszállta
felettébb izgága
dobbant a lábával
harcosan,
topp.
Gyorsít a tempón és fejhangon kiáltoz.
Transzgyanús tánca épp
bontja a kanapét
ott pattog labdaként
kop-kop-kop-
kop.
Csak kicsi hiszti volt, szerintem már álmos.” (17-18.)

Megemlítendő továbbá Rádai Márk Hangoskönyve, amely arra tesz kísérletet, hogy Parti Nagy Lajos imitálhatatlannak tartott stílusát vigye tovább, például az „Ezt a jelentést nem én írom” felütés (48.) összemérhető A test angyala első mondatával. Művének egyetlen apró hibája a túlságosan beszélő nevek bevetése: Varga-Béles rendőrőrmester és Mártír Anna nevének valószerűtlensége kilóg az egyébként aprólékosan realista, társadalomkritikai igénnyel is fellépő prózából. A rövidprózai alkotások közül kimagaslik még Makoviczki Dóra Kozák Zsolt története című műve, sajátosan magyar abszurditásával.

Fehér Csaba láncra fűzött szonettkoszorúja szintén külön kiemelést érdemel. A számozott szonettek némelyike jól eltaláltan ad vissza egy-egy hangulatot, hiányosság azonban, hogy a mesterszonett mint szöveg nem lett túl koherens. Talán egy kissé lazább forma, a verszáró sorok megismétlésének elhagyása máshova vezette volna a kísérletet, de ezzel együtt is a kötet egyik legérettebb produkciójáról van szó.

Rudolf Panka Ajándék című verse (86-89.) az emberi kapcsolatok örökké aktuális témájáról tud érdekeset mondani. A Te ## én is hasonlóval próbálkozik, egy kicsit kevesebb eredetiséggel, ám némi kafkai homállyal, hiszen csak sejtjük, mi lehetett a „##” helyén.

Az egyértelműen gyenge versek szerzőit nem szívesen nevesíteném, inkább a jellemző hibákról ejtenék szót. Úgy tűnik, mióta költészet létezik, kiküszöbölhetetlen annak önterápiás célzatú művelése, „a bánat kiírása”. Petőfi A XIX. század költői című művének egyik, afféle zanzásító interpretációjával szólva: az a vers, amelyik pusztán ezzel, a terápia céljával íródott, a közösség számára nem lesz érdekes.

A másik sok, az antológiában szereplő művet érintő hiba az, hogy az arányérzék hiányából eredően az úgynevezett „mondanivaló” fojtja meg a verset – legyen akár egy érzelem, vagy „egy ország” a téma. Tehetség és arányérzék hibádzik akkor is, ha a szerző egyetlen poétikai eszköznek ad indokolatlanul nagy szerepet. Ahogy nem lehet minden haldokló fából szimbólumot csinálni, úgy egy rím is csak akkor válik az egész mű előnyére, ha illeszkedik a környezetéhez. A szöveg egészének szempontjából nem túl szerencsés alkotói magatartás, ha az alkotó egy jó rím megalkotásáért minden más költői eljárást háttérbe szorít.

A kötetben szereplő slam-költőknek jót tenne, ha még egyszer elolvasnák Lázár Ervin Dömdö-dömdö-dömdödöm című meséjét, azzal a tanulsággal, hogy ha egy (néha kínosan közhelyesnek tűnő) írás sorokra van tördelve, és a sorok végén hasonló hangzású szavak vannak, mint például „banális – anál is”, vagy „közhelyet – sör helyett” (137); attól az a szöveg még nem lesz vers. Sokat vitatott kérdés, hogy a slam-szövegek egyáltalán ilyen mércével mérendők-e. Mindenesetre, ha az azonos kötetben szereplésnek megfelelően ugyanazon szempontok alapján ítélünk meg slam-szövegeket és prototipikus verseket, akkor az előbbiek annyira gyengének hatnak, hogy legfeljebb elrettentő példaként olvashatjuk őket.

Egy kritikai szövegben persze sokkal könnyebb a hibákat kiemelni az értékeknél. Az olvasókból lett szerzők könyve összességében mégis számot tarthat az érdeklődésre. Akik kellő figyelemmel fordulnak az antológia felé, bizonyosan meg fogják benne találni a saját ízlésük szerint érdekes, értékes műveket. Az olvasóból ezúttal szerzővé avanzsáltaknak pedig még egy – remélhetőleg fölösleges – tanácsot adnék: azért olvassanak is – akár Lázár Ervint, Petőfi Sándort, akár más klasszikusokat.

Görög Dániel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: