Festészeti nevező

Tárlat: Károlyi Zsigmond – Négyháromszög, Raiffeisen Galéria, Budapest

Károlyi Zsigmond: Négyháromszög, 2013, kép forrása: https://www.raiffeisen.hu/

Károlyi Zsigmond: Négyháromszög, 2013, kép forrása: https://www.raiffeisen.hu/

Károlyi Zsigmond képzőművészeti tevékenysége a hetvenes évek második feléig nyúlik vissza, amikor a Képzőművészeti Főiskolát elvégezve egyenesen a Rózsa presszó holdudvarában csöppent. A konceptuális felütés maradandó nyomokat hagyott pályáján a későbbiekben, például a festményei esetében továbbra is meghatározó maradt a gondolatiság.

 Két éve a nyolcvanas években készült fotófestményeit, múlt ősszel pedig a NEO-ROSE kiállítássorozat részeként a hetvenes években készült, kifejezetten konceptuális munkáit, fényképeit lehetett megtekinteni a lakásgalériában. Ez a két tárlat Károlyi egy-egy élesen különváló szakaszát mutatta be, amelyek ugyanakkor logikusan össze is függtek egymással. Károlyi állványzatokról készített fotómunkáiból születtek meg később a roncsolás útján létrehozott fotófestmények, amelyek az előzményeit képezték az olajjal vászonra festett képsorozatainak. Károlyi Zsigmond régebbi alkotásai szerencsére ma is ismertek, és nyomon lehet követni a napjainkban is aktív művész aktuális alkotótevékenységét. Néhány hónapja a Bálnában, az Új Budapest Galéria nyitó kiállításán szerepelt egy új festményével, a Raiffeisen Galériában pedig féltucatnyi műből összeállított tárlat számol be Károlyi utóbbi években végzett munkájáról.

Az egykori konceptuális művész, fotós és felhúzható műanyagegereket megörökítő festő sorban következő tárlataként éppúgy felfogható a Károlyi legújabb munkáiból válogatott kiállítás, mint az absztrakt festő vallomásaként. Károlyi művészete egyrészt mélyen gyökerezik a hetvenes évek neoavantgárdjában, másrészt pályája folyamatosan lépést tartott a változó tendenciákkal. Így az Új Szenzibilitás jelenségével átitatott nyolcvanas években festményeivel továbbra is érvényesült a művészeti életben. Egy olyan nagy ívű életmű esetében, mint amilyen Károlyi Zsigmondé, a frissen készült alkotásokat érdemes az előzményektől függetlenül szemlélni, azonban ezt nem mindig könnyű megtenni – a Négyháromszög ennek eklatáns példájaként sorakozik a Károlyi művészetében jártas néző előtt.

Károlyi Zsigmond: Négyháromszög, 2013, kép forrása: https://www.raiffeisen.hu/

Károlyi Zsigmond: Négyháromszög, 2013, kép forrása: https://www.raiffeisen.hu/

A monokrómmal kísérletező festő új eredményei eleven párbeszédet folytatnak korábbi munkáival. A kapcsolódási pontok olyan markánsan kirajzolódnak a kilencvenes években készült, úgynevezett „csíkos” festménysorozatokkal, hogy azok önkéntelenül feltűnnek a néző szemei előtt, és a párhuzam magyarázatát követelik. A két évtizeddel korábban készült ciklus képein a sávok, csíkok és az azok elmozdulása révén létrejött árnyék képezték a központi motívumot. A minimális eszközök felhasználásával létrehozott erőteljes geometriai formavilág Károlyi védjegyévé vált az évek alatt. A festői készlet elemei a színek kölcsönhatására és az ecsetkezelésre redukálódtak a nonfiguratív festményein. A Raiffeisen Galériában a csíkok már kizárólag csak a szublimált ecsetvonások menetében érhetők tetten.

Négyháromszögek: félig-meddig egymásba forduló síkidomok egymáshoz simuló élénk színekkel és a korábbi Károlyi-festényekről már ismerős plasztikus ecsetvonásokkal. A kiállított vásznak szabályos négyzet formátumúak, a visszájukról nézve azonban háromszögekre esik szét az előbb még négyszögnek vélt színforma. Ezt a játékot Károlyi már korábbi munkáiban is űzte. A kínai kirakósjáték után tangram képeknek nevezett fotómontázs-sorozat egyik feldarabolt képén az eredetileg ikszet kirajzoló állványzatot plusz jellé alakította át: egy állványzatról készült négyzetes kivágatú fénykép közepéből az oldalak felezőpontjai segítségével kivágott egy kisebb négyzetet, majd azt kilencven fokkal elforgatta. A visszahelyezett négyzet formájú képelemet háromszögek keretezik – a variációkban létrehozott háromszöges-négyszöges képei némelyikén hasonló logika szerint helyezi el az egymást metsző négyszögeket a vásznon. Egy másik fontos korai művére, a Két szög meghatároz egy egyenest című konceptuális munkájára hivatkozva – és egyúttal levonva a jelenlegi kiállítás tanulságait –, elmondható, hogy a négyszögek háromszögeket határoznak meg. Érdemes elgondolkodni azon is, vajon mennyiben tudatos Károlyi részéről, hogy a képeiről való diskurzus során – a hetvenes évektől egészen napkainkig született publikációkban – kikerülhetetlen az egzakt matematikai és geometriai fogalmak használata. Valódi kihívást jelent nyelvileg megragadni újabb, és mindamellett derűs atmoszférájú festményeit úgy, hogy ne használjuk közben a szimmetria, kombinatorika és különböző síkidomok neveit – amelyek matematikai dimenziókat jelölnek ki az értelmezés horizontján.

Károlyi Zsigmond: Négyháromszög, 2013, kép forrása: https://www.raiffeisen.hu/

Károlyi Zsigmond: Négyháromszög, 2013, kép forrása: https://www.raiffeisen.hu/

Az egymásnak megfeleltethető képkeretek, rácsjelek, állványzatok egyszerű jelekké desztillálásával, illetve négyszögekbe, háromszögekbe foglalható és foglalandó rendszerével Károlyi Zsigmond festészete egyrészt a folytonosság, az állandóság benyomását sugallja. Másfelől viszont művészete mindig változásban van a különböző médiumok felhasználásának függvényében: environmentek, fényképek, fotófestmények, olajfestmények egyenlő fajsúllyal vannak jelen az életmű egészében. Mindemellett festészetében lényeges elmozdulás történt az absztrakciótól az ábrázoló festészet felé a kilencvenes évek végétől kezdődően. Az egyetlen szín dominanciájára épülő festménysorozatok helyett jöttek a nagyonis figurális művei Darth Vaderrel, plüsskutyával, Pikachuval. A Raiffeisen Galériában megtekinthető idei helyzetjelentés alapján Károlyi Zsigmond újra absztrakt festészetet művel, visszatért a színekhez, a gemetriai formák lírai tömörségéhez. Ezeknek a festményeknek a főszereplői ismét a vonalak és az általuk meghatározott síkidomok – pont mint a hetvenes években. Ez utóbbi megközelítés alapján – az elmúlt évek figurális festészeti korszakával való erős kontraszt dacára – Károlyi új festményein egyértelműen az állandóság domborodik ki.

Károlyi Zsigmond konceptuális munkáinak kelléktárát, a pontot, a vonalat és a képkeretet a klasszikus festészeti eszközök közül válogatta ki. A felállványozott homlokzatokról készített munkáiban a látványt rácsok hálózatára, illetve elemi formákra vagy jelekre redukálta. A nonfiguratív festményein tovább mélyült a festészet mivoltára vonatkozó kérdések megválaszolásában, és analizáló jellegük miatt ugyanebbe a gondolatmenetbe illeszkednek figurális képei is. Mostani kiállításán művészetének eddigi kulcsmotívumai közül visszaköszön a szerialitás, a geometriai formákra redukálás és a konceptuális gondolkodás. Felidéződnek az életmű egyes állomásai és organikusan jelentkeznek a festészeti gyakorlatba átültetett konceptuális kiindulópontok – azt is mondhatjuk, hogy a Négyháromszögben Károlyi Zsigmond festészetileg fogalmazta meg a homlokzatállványzatok, pontok, vonalak és ikszek elemi formáinak legkisebb közös nevezőjét.

Simon Bettina

 

Károlyi Zsigmond Négyháromszög című tárlata május 11-ig látható a Raiffeisen Galériában.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: