A saját hely öröme (beszámoló)

Megtalált helyed – Gaborják Ádám kritika- és tanulmánykötetének bemutatója, Nyitott Műhely, 2014. február 5.

gaborjak_1_2Gaborják Ádám Megtalált helyed című könyvének bemutatója sok kérdést felvetett és sok kaput kitárt. Schein Gábor – a szerző beszélgetőpartnere – nem csupán a frissen megjelent kötetre irányította rá a figyelmet, hanem néhány olyan, lényeges aspektusra is, amelyek a szerző érdeklődési körével, személyes mániáival és szakmai vállalásaival kapcsolatosak.

A beszélgetés tényleges menetétől elszakadva, inkább e tematikus csomópontokra koncentrálva ragadható meg jobban a Nyitott Műhelyben tartott est jelentősége. Gaborják Ádám bizarr testtípusokról, a fiatal magyar írók helyzetéről és saját kritikai céljairól, látóköréről vallott.

Kötete ugyancsak érinti ezeket a kérdéseket, vagy legalábbis bizonyos pontokon kapcsolódik hozzájuk. A Megtalált helyed bemutatójának legmarkánsabb témája a fitnesz által megdicsőített test és a különös, elborzasztó, torz alakok kettőssége volt. Azok, akik már belelapoztak a kifejezetten igényes, tárgy voltában is különleges könyvbe, bizonyára észre fogják venni, hogy a testnek a Megtalált helyed kompozíciójában is központi szerepe van. Ez szorosan kapcsolódik a kötetben tematikusan megjelenő térbeliség fogalmához. A 2005 és 2011 között megjelent kritikákat közrefogó két esszé ebből a szempontból is meghatározza a kötet irányvonalait. A cselekményes esszék helyszínéül választott város, Bécs, a konkrétabb helykeresés és a test pozicionálásának lehetőségeivel függ össze, noha a beszélgetés során mindez áttételesebben merült fel.

clip_image002

Milyen kérdésekre vársz választ ettől a várostól, mi dolgod van ezzel a várossal? – Schein Gábor kérdésére Gaborják Ádám három válasszal is szolgált: egyrészt személyes útjai, gyermekkori és későbbi utazásai kötik Bécshez, másrészt Schein 2008-as kötete, a Bolondok tornya, harmadrészt pedig egy gyűjtemény, amely a huszadik század első felének cirkuszi és mutatványos világával foglalkozik. „Nekem mániám ez a téma.” – tette hozzá Gaborják, megerősítve a beszélgetés során már elhangzott, a torz testekhez és a torz testérzékeléshez kapcsolódó kijelentéseit. „A nagyon mástól való elszörnyedés” – ahogyan e vonzalmat Schein Gábor megnevezte – rendkívüli módon érdekli a szerzőt. Csakúgy, mint a populáris kultúra, ami a testhez mint jelenséghez való viszonyát, elméleti alapállását is alapvetően meghatározza. E két dolog – a test és a populáris kultúra – Gaborják számára az utazás képzetével is együtt jár: „A test kultúrtörténetében is szeretek így utazgatni.” A kritikus többek között arra kíváncsi, hogy „hogyan lett hétköznapi az, hogy fitneszszalonba járunk, miért hisszük, hogy a mai divat a bikini, és hogyan jutottunk el a Norbi-kolbászig.

A Megtalált helyed szerzőjét a bizarr, különös jelenségek, a groteszk testek érdeklik. Olyan történetek, mint Angelo Soliman sorsa. Soliman, Kazinczy barátja, fekete rabszolgából lett a bécsi udvar ismert személyisége, akit ennek ellenére halála után kitömtek és testét kiállították a Bécsi Természettudományi Múzeumban. A preparált test, az edzőtermek által formált test és a reklámok mikroszkópszerű testábrázolási módszerei egyaránt foglalkoztatják Gaborják Ádámot. Angelo Soliman és Ásóka, a reklámok körömgomba-szörnyecskéje éppúgy szóba került, mint a Dogmából ismert Buddy Christ-szobor. Ez a sokszínűség a kötetet is jellemzi, ami a szerző elmondása szerint elsősorban Lőrincz Gergely grafikai tervező munkáját dicséri. Ugyanakkor a Megtalált helyed összetett, szépen megkomponált szerkezete Gaborják Ádámra is vonatkoztatható. „Én olyan vagyok, mint ez a kötet.” – szögezte le már az első percekben.

A szépen kivitelezett könyv és a kötetkompozíció iránti vonzalma abból az időszakból ered, amikor Szegeden a 19. század magyar irodalmával foglalkozott. Visszatekintve erre az periódusra, Onder Csaba egy Berzsenyire vonatkozó mondatát idézte: „Egy magyar költőnek fessnek kellett lennie, úgyhogy nem mindegy, hogy hogyan jelent meg az adott képen.

A kritikai szerepvállalással és a magyar irodalom helyzetével kapcsolatos kérdésekre Gaborják Ádám egyértelmű válaszokat adott. Kritikusként és a József Attila Kör elnökeként is tudatosan vállalja a fiatal magyar irodalom képviseletét, és azt szeretné, ha a fiatalabb és az idősebb alkotók között generált távolság a jelenleginél jóval kisebb lenne. Úgy látja, hogy a kevésbé zárt rendszerben gondolkodó, hibrid irodalomra törekvő fiatalok irodalma „nagyon alulértékelt”. Mindenki, aki másként tekint az úgynevezett magas irodalomra, „kockáztatja azt, hogy leesik a Parnasszusról”, s ez a kockázat különösen nagy a pályakezdő írók esetében. A Megtalált helyed szerzője nagy megbecsüléssel beszélt az első- és másodikkötetes alkotók halálugrásszerű bátorságáról.

gaborjak_3

Gaborják Ádám. Forrás: http://www.jozsefattilakor.hu

Ahogyan arra Schein Gábor felhívta a figyelmet, a kritikus Gaborják Ádámot problémás, szubverzív szerzők, „kellemetlen fickók” foglalkoztatják. Például Nemes Z. Márió, Krusovszky Dénes, Kele Fodor Ákos és Vida Gergely kötészete. Ezeknek az írásoknak „íze van”, Gaborják Ádámot pedig alapvetően ez inspirálja. S még valami: az olvasás öröme. Viszolyog a „pallossal rohangáló kritikustól”, feladatának inkább a képviseletet, a figyelemfelhívást tartja. S meggyőződése, hogy „néha nem árt örülni is”.

A kötet talányos címe a szerző feleségének köszönhető, a „nem regény” megjelölés pedig afféle vicc vagy fricska. Gaborják azért tartja jó címnek, mert kellően provokatív, így több irányban is elindíthatja az értelmezést. A beszélgetés végére az derült ki, hogy Gaborják Ádám megtalált helye az irodalom és a magyar irodalmi közeg. Olyan ez, „mint egy folyamatosan átrendeződő szoba”. „Egy végtelen könyvtár”, amiben otthonosan lehet bolyongani.

Ezt a helyet felfedeztem magamnak. Megpróbálom majd belakni.” E két mondat összefoglalja mindazt, ami Gaborják Ádámot az irodalomhoz köti. Keresésre, kutatásra való felhívás volt a Megtalált helyed bemutatója, a kötettel pedig egy olyan fiatal magyar kritikus fordul az olvasókhoz, akit őszintén és egészében érdekel az irodalom. Aki azt szeretné tudni, hogy két esszé közt megtalálható-e a saját hely, az olvasás helye és az irodalom helye.

Tóth Anikó

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: