Hans Castorp nyomában (beszámoló)

Ritmikus röntgen – JAKpass Offline #3, RoHAM Bár, 2014. január 30.

JAK_2A Tükör és szarvas, valamint a Penészes befőtt után immár harmadik alkalommal rendezi meg a JAKpass Offline-sorozat keretében összművészeti estjét a József Attila Kör. Az ötlet Szabó Imola Juliannától származik. Ez alkalommal az ötletgazda mellett Áfra János, Baki Júlia és Oravecz Péter szövegeit hallhattuk, amelyeket Császár Réka és Nagy Dániel fényképei egészítettek ki.

Szabó elmondása szerint az est ötlete a JAK facebook-oldalára küldött idézetekkel indult: ezekhez készített képeket, amelyek maguk is fokozatosan szöveggé kezdtek alakulni. Később merült föl benne egy több médiumot ötvöző eseménysorozat gondolata. Az est tematikáját ezúttal a látás, belelátás, szembenézés, a külső és belső felületek összefüggései, a másik emberrel és magunkkal való intim viszony képezte. A plakáton látható bordaröntgen-felvétel, rajta keresztül pedig a ketrecmetafora többször szinte szó szerint fölbukkant, többek közt Oravecz vagy Áfra szövegeiben, illetve az estet nyitó rövidfilmben, amely a Dobbanás címet viselte. Ez utóbbi Baki Júlia munkája volt, aki nem csak ír, hanem vizuális alkotómunkával is foglalkozik. A rajzot és hangos versszöveget kombináló film egyszerű, gyerekrajz jellegű képeivel, folyamatosan egymásba alakuló formáival mintha az én és a másik közötti határok elmosását, ugyanakkor ennek lehetetlenségét, a test önmagába zártságát akarta volna megjeleníteni. Röpülő madarak, arc nélkül beszélő szájak, tájképpé alakuló testrészek, éles kontrasztok domináltak a Dobbanásban, amely hatásos bevezető volt az est további részéhez.

JAK_'

Forrás: a JAK hivatalos facebook-oldala.

A három költő láthatóan gondosan rákészült az estre: az elhangzott versek, egyedi jellegük ellenére, olykor mintha egyazon szöveg szétszóródott darabjai lettek volna. Oravecz és Áfra már a kezdet kezdetén megmutatták, mennyire mélyen érdekli őket az emberi test világa, Baki és Szabó pedig, amint arról most meggyőződhettünk, a legkevésbé sem maradnak el tőlük ebben a témában. A tükrök, testek, érintések képeinek egyvelege sajátos hangulatot keltett a félhomályos teremben. A háttérben vetített fényképek között főleg csendéleteket és városi tájakat láthattunk: falak, szobák, csukott ajtók, sötét ablakok, szűk udvarok váltakoztak rövid, mechanikus mozgást (tengelyeket, kerekeket) mutató videókkal. A ritmust olykor emberi alakok részletei törték meg – kezek, lábak. A fölolvasás szüneteiben a Spiral Road zenekart hallhattuk, amelyhez a gitárt maga Oravecz szolgáltatta. A sűrű ismétlődésekkel operáló, szándékosan monotóniára törekvő elektronikus kompozíciók remekül illettek a szövegekhez (érdekes módon ez utóbbiak között csak egy akadt, amely ismétlődésekkel operált, Áfra Kevés leszek c. verse).

JAK_3

Forrás: a JAK hivatalos facebook-oldala.

Szöveg, zene és kép szoros egysége erős atmoszférát teremtett, amelyhez a szokatlanul szikár tálalás is hozzájárult. Szabó hagyta a műalkotásokat érvényesülni, beszélni a szerzők helyett, az eredmény pedig egy visszafogott, fojtottságában hatásos este lett. Átlátni magunkon és másokon, testen és lelken – a Ritmikus Röntgen teljesítette is, amit bevállalt.

Evellei Kata

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: