Bíró Balázs versei (online megjelenés)

2014. február 28.

Jegyzetek egy játszótéren

1.

ezeket a smaragdokat
részegek hagyták itt
amikor jól kiitták
és széttörték őket
a hinták vasán
és most itt hevernek
szerteszét a fűben
hogy újra megtaláljuk
éles zöld fényüket

2.

csíkok az égen
a madárgyorsaságtól
odatapadnak a messzeségbe
ahová nem nyúlik karunk
és ha órákat várunk
olyan tiktak-mentes türelemmel
ha nagyon akarunk
akkor az idő meg az enyészet
sötétre permetezi az egészet
apa szerint

Olvass tovább »


Feketemosó: Megülni rendesen

2014. február 26.

feketemoso-kisebbBarátodra nézel, aki vadul bólogat a szerkesztőre és tudod, most legszívesebben kiugrana az ablakon. Ekkor kopog be hirtelen, semmi átmenet nélkül, majd távozik ugyanolyan légies valószínűtlenséggel Nikolett, a szemrevaló szerkesztőségi asszisztens, megszakítva az amúgy is görcseibe omló beszélgetést, hogy: „András, képzeld, meghalt a Jancsó”. – Halmi Tibor írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


Pszichedelikus megfigyelések (könyvkritika)

2014. február 24.

Thomas Pynchon: Beépített hiba, Magvető, 2013

pynchon-beepitett_hibaThomas Pynchon regényeiről legrövidebben úgy lehetne nyilatkozni, hogy szükségszerűen jók, mégpedig azért, mert bármit is ír, bármerre mozdul, a közeljövőben az lesz a trend. Bővebben…

A rikító rózsaszín borító láttán már felmerülhet az olvasóban, hogy nem az elefántcsonttoronyban székelő sznob irodalom egy produktumát vette kézbe, hanem valami könnyebben emészthetőt. Ha a cselekményt nézzük, detektívsztoriról van szó, ráadásul lineárisan elbeszélve. Larry Sportello „Doki”, a cseppet sem kétértelmű nevet viselő L. S. D. magánnyomozó-iroda fenegyereke emberrablási ügyben kezd szimatolni, aztán egyik esetből következik a másik, olyannyira, hogy amikor a regény végén minden rejtély megoldódni látszik, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy valamelyik mellékszálon nem mennek-e tovább a tárgyalt bűnügyek, vagy nem érzi-e úgy valaki, hogy „Doki” túlságosan sokat tud.

Olvass tovább »


Küklopsz Műhely: Sziránó etűdök 1.0 (programajánló)

2014. február 24.

2014. február 25-én 20 órától mutatja be a Küklopsz Műhely Nyerges Gábor Ádám Sziránó című kisregényéből készült, felolvasószínházi adaptációját az ELTE Ajtósi Dürer Kollégiumában. Az eseményre a belépés ingyenes.

A könyv példányai korlátozott számban a helyszínen megvásárolhatók lesznek.

sziránó etűdök 1.0

(facebook)

*

Felolvasószínház Nyerges Gábor Ádám: Sziránó című kisregényéből.

Megküzdünk a nyelvvel ezen az estén, mint ahogyan Sziránó ízlelgeti, morzsolja magában a szavakat és mondatokat. Reméljük, minél több érdeklődőnek tudjuk bemutatni ezt a remek kisregényt.
Amit – természetesen – meg is lehet venni a helyszínen.
A rendezvény alatt pedig finom teákat lehet szürcsölni, a Teaház rendezvénye itt:
https://www.facebook.com/events/1394956447435813/?fref=ts
A belépés ingyenes!

Meleg szívvel ajánljuk a MambooMatzschkák Kollektíva könyvtrailerét:

Előadja: Erős Zoltán, Horkai Tamás, Ölbei Cecília
Moderátor: Horváth Milán
Plakát: Karai Klaudia
Összeállította: Horkai Tamás

www.kuklopsz.com
Támogatók: ELTE Ajtósi Dürer Kollégium, ELTE BTK HÖK


Gintli Tibor: Irodalmi kalandtúra – könyvbemutató (programajánló)

2014. február 24.

gintli(facebook)


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2014. február – folyamatosan frissítve)

2014. február 23.

zm_52_szam_boritohévíz 14-1Kerber Balázs Csillagvégen, Fehér Renátó Ká-európai ismerős, valamint Lukács Flóra Este fekete felhő közeledik és Másnap című verseit közli a Kulter.hu. Távolodó világok címen Sós Dóra verseiből és képeiből közöl összeállítást az Irodalmi Jelen. A Hévíz idei első számában Fehér Renátó Mennyi rutin és Tinkó Máté Búcsú anziksz című verseit olvashatjuk. A Zempléni Múzsa frissen megjelent 52. számában Juhász Tibor versét (Melegebb öl), Tinkó Máté verseit (Meddőháló, Antwerpen múzsája) és veress dani tanulmányát (Egy építész a betonba simult nemzedékből. Száz éve született Ázbej Sándor) olvashatjuk. Ugyancsak Juhász Tibor-verseket találunk a Képírás felületén is: Akit kirúgtak a cirkuszból, Szem elől. Nyerges Gábor Ádám Álltam egy hídon című versét a Látó februári száma közli, míg az Élet és Irodalom 2014. február 14-i számában A közellakó munkacímű készülő regényéből olvashatunk részleteket. A Kalligram februári számában két versével találkozhatunk: SzerenádJobb esélyünk nincs. Az Új Forrás februári számában Juhász Tibor és Takács Nándor versei olvashatók. A Vörös Postakocsi felületén Borda Réka Megbocsátás utca című verse érhető el. A Vigilia februári száma Szarvas Melinda kritikáját közli Villányi László Győri idők című kötetéről. A Népszabadság február 15-i számában Nyerges Gábor Ádám ír Evellei Kata Álombunker című kötetéről (Álmodtam egy világot), a FÉL Online-on pedig Murzsa Tímea (Gestaltpszichológia). A Tiszatáj februári számában Tamás Péter Nyerges Gábor Ádám Számvetésforgójáról ír (Körkörös önarcképek), míg Nyerges Szolcsányi Ákos A felszínről című kötetéről írt kritikát: A felszín, 2014-02 tiszatájvigilia_borito_februarés ami alatta van. A Tiszatáj Online-on Murzsa Tímea írt Nyerges Sziránó című kisregényéről: A szegény kisgyermek panaszai.

új forrás 14febrkalligram 14-2


Kedves Szilárd…

2014. február 21.

2013-as évi első számunkban nagy megtiszteltetés érte lapunkat: részletet közölhettünk Borbély Szilárd akkoriban még megjelenés előtt álló, készülő kisregényéből, a Nincstelenekből. 2014. február 20-án érkezett a felfoghatatlan hír: “Tragikus hirtelenséggel elhunyt Borbély Szilárd, József Attila-díjas költő, író, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem oktatója.” Szerkesztőségünk nevében Nyerges Gábor Ádám búcsúzik tőle.

Kedves Szilárd,

nincs sok erkölcsi alapom látványosan gyászolni, egyszerűen nem voltunk olyan nexusban. Lesznek amúgy is, úgy sejtem, bőséggel, akik méltóbban és személyesebben búcsúznak majd Tőled, még ha úgy is hiszem, búcsúzni igazán sosem lehet. Egyszer találkoztunk csak személyesen, akkor sem beszéltünk sokat, levélben pedig mindig elharaptuk, félbehagytuk a fontos dolgokat, mondván, majd megbeszéljük rendesen, ha valamelyikünk a másik felé jár, talán egy fröccs mellett, élőben. Abban, hogy ez utóbbi esetleg még mindig megtörténhetne, talán Te hihettél inkább, én sajnálatos metafizikai földhözragadtságom okán nem.

Egy szó, mint száz, kérlek, bocsásd meg ezt a gyatra kis fogalmazványt, de bennem maradt valamennyi elmondandó, jóval több, mint amit ide kiteregetek, de. Nem tudom, mit szolgál ez a de, mégis miért ír ilyenkor az ember, mit vár, mit remél. Talán csak túl nehezen viselhető, azaz viselhetetlen a félbemaradottság, még nem is olyan szoros ismeretségeknél is.

Olvass tovább »