Eredetkutatási kaland (könyvkritika)

Bereményi Géza: Vadnai Bébi, Magvető Kiadó, 2013

„Hogy lehet ismeretlen eseményekről írni? Vajon a lehetséges igazabb a valóságnál? Hát az biztos, hogy izgalmasabb. Avagy nem? Izgalmas. Ha az ég varázstalanítva van, az izgalmas a nyerő?” (268)

vadnaiBereményi Géza azon művészek közé tartozik, akik előszeretettel választanak témát saját életükből. Nála ez elsősorban a gyerekkorát jelenti – innen merít pl. filmjei közül az Eldorádó, az íróként jegyzett Megáll az idő, de számos novellája és dalszövege is („ellenőrizhetően”) önéletrajzi ihletésű. Ahogy legújabb regénye is: a Vadnai Bébiben egyszerre kalauzol szülei generációjának ifjúságába, a negyvenes évekbe és saját fiatalkorába, a hetvenes évek elejének Budapestjére; mindkét történetszál számos olyan elemet vonultat fel, melyet az író gyakran ad elő saját családi történetként. Így például a főszereplő Dobrovics (aki Bereményihez hasonlóan az édesanyja vezetéknevét használja) szülei a világháború alatt szintén visszatértek Bécsből, ahonnan eredetileg tovább akartak menni nyugatra, illetve Dobrovics első novelláinak megjelenése is hasonló körülmények közt történt, mint – állítólag – Bereményié. Regényesített önéletrajz vagy önéletrajzi regény? A lényeget tekintve mindegy, hiszen az ellenőrizhető referenciák nélkül is teljes értékű mű a Vadnai Bébi: igazi sodró lendületű regény.

Ugyanakkor számos további jellegzetesség is szervesen az életműbe ágyazza az új könyvet: ebben is meghatározó Bereményi visszatérő témái közül a generációk ellentéte, a szocializmus korlátai közt lázadni próbáló fiatalság, de az életművet behatóan ismerők olyan neveket is felfedezhetnek a Vadnai Bébiben, mint a Cseh Tamás-dalszövegekből ismerős Dodó néni vagy Oszkay. Mint egy magánmitológia – azzal együtt, hogy Bereményi egyik nagy erénye pont az, hogy soha nem nosztalgiázik és nem mitizál: tárgyilagosságának köszönhetően közelmúltunk legvalószínűtlenebb történetei is hihetőek maradnak a keze alatt. Valóság és képzelet azért is szétszálazhatatlan Bereményinél, mert tökéletesen érti: az élet gyakran képtelenebb dolgokat produkál, mint a fantázia. Sokszor amit a műalkotásban abszurdnak hiszünk, valós modell alapján készült, míg reálisnak tűnő dolgok csak a képzelet szüleményei (lásd erről még a rendező-társat, Gothár Pétert, vagy Esterházyt pl. a Harmonia Caelestisben). Ám a megfelelő forma kiválasztásával egy homogén, hiteles, furcsasága ellenére is otthonos és ismerős atmoszférát teremt – ráadásul ezúttal egyszerre kettőt: a háborút először semmibe vevő és mulató, majd ostromlott Budapestet, illetve a létező szocializmusnak ellenállni próbáló, underground életművész-közeget.

beremenyi_geza

Bereményi Géza. Forrás: http://www.magyarhirlap.hu

Mint a korábbiakból is kiderült, Bereményi Géza korunk egyik legsokoldalúbb művésze, aki számos különböző műfajban alkot – egyformán jól. Ez azért is szerencsés körülmény, mert eközben az egyik műfajban szerzett tapasztalatait ügyesen adaptálja egy másikban. Jelen esetben a Vadnai Bébi dinamizmusának és átélhetőségének egyik oka a filmszerűsége: a virtuózan váltogatott két történetszál, a rövid jelenetek, életszerű párbeszédek. Emellett természetesen sajátosan irodalmi megoldásokat is alkalmaz a szerző: a finoman váltogatott fókusz és a már említett tárgyilagosság és szenvtelenség (a legnagyobb tragédiákról vagy a legváratlanabb fordulatokról gyakran csak egy mellékmondatból értesülünk). Kevés eszközzel, túlmagyarázás nélkül egészen különleges hangulatot teremt: úgy érezhetjük, soha nem ismerjük ki hőseinket teljesen, de pont ez a vibráló bizonytalanság viszi előre a történetet és teszi kíváncsivá az olvasót.

Hiszen a történet maga is az (ön)megismerés lehetőségeiről és korlátairól szól. Dobrovics, a hetvenes évek elejének művészi útkeresője egyszerre kutatja barátja származását (felmerül ugyanis, hogy testvérek lennének), a korábban érdektelennek nyilvánított szüleik fiatalságát és saját írói lehetőségeit – eközben megdöbbentő titkok tárulnak fel előtte, megismeri egy múltbeli szerelem elsöprő erejét. Ez a többszörösen önreflexív történet annak ellenére lesz nagyon személyes hangvételű, hogy az elbeszélés nem egyes szám első személyű: a hangsúly Dobrovicsról néha más szereplőkre vándorol, máskor viszont a teljes természetességgel leírt sorsfordító változások az objektív hangvételt erősítik meg.

Ez csak egyike a regény látszólagos ellentmondásainak, melyek azonban tökéletesen működnek ebben a formában, alkalmasnak látszanak megragadni a főszereplők korántsem koherens és átlátható személyiségét, összekapcsolni két egymástól erősen különböző korszakot és hitelesen elmesélni hétköznapi tragédiák sorát. Dobrovics alakjában olyan főhőse van a Vadnai Bébinek, aki mindig kicsit kívülálló, de ezt jól leplezi: kiválóan érti és imitálja korának tettetett közönyét, az viszont nehezen megállapítható, mennyire ért vele egyet. Ami biztos, hogy a cselekmény előrehaladtával észrevétlenül felnő, megváltozik és önállósodik ifjúkori bálvány-barátainak hatása alól kibújva. Kiderül, hogy a szüleik annak idején nem is különböztek annyira őtőlük, hogy a performanszokkal egymást szórakoztató barátai talán nem többek közönséges őrültnél, és hogy létezésük tulajdonképpen véletleneken múlik.

Dobrovics élete ezen szakaszában eredetkutatóként aposztrofálja önmagát – sajátosan posztmodern jegyként azonban tanulságos, hogy az „eredet” megtalálása milyen következményeket hoz, mit tud kezdeni a megszerzett „igazsággal”, mi lehet alkalmas irodalmi téma, kinek mesélheti el új tapasztalatait. A végig két lábbal a földön járó regény az utolsó oldalakon majdhogynem transzcendens fordulatot vesz – ezzel tanácstalanságunk, hogy egy ilyen történetet hogy lehet befejezni, egyszeriben véget ér, elégedetten dőlhetünk hátra és merenghetünk a huszadik század őrületén.

Gyöngyösi Lilla

One Response to Eredetkutatási kaland (könyvkritika)

  1. […] Lilla, Eredetkutatási kaland, Apokrif Online, 2014. 01. […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: