Writers go Szépművészeti

Ganymed goes Europe – Wrocław / Budapest / Bécs. 2013. október 31. Szépművészeti Múzeum

Országokon és műfajokon, életműveken és korszakokon átívelő előadás, több mint tíz, már most, jelen időben ikonikus színész és szerző, egy európai hírű múzeum ismert és kevésbé ismert festményeinek egymásra találása a wenn es soweit ist társulat produkciója. Az ötletgazda Peter Wolf és Jacqueline Kornmüller maguk válogatták a magyar szerzőket és színészeket, ahogy tették ezt ez év tavaszán a wrocławi, és teszik ezt majd a 2014-es bécsi forduló alkalmával is. Bizakodásra ad okot az is, ahogy a jelmezeken felül szövegek is átöröklődnek, a lengyel szerzők művei közül páran az itthoni előadásba adaptálódtak, így lesz ez néhány magyar szöveggel is Bécsben. 

A múzeumjárás valódi kincskeresés: a jegypénztárnál kapott térképpel mindenki a saját ritmusában, saját ízlése szerint haladhat a támaszpontok között, mindössze annyit illik betartani, melyik színű útvonalon kell elindulni. A színészek néhány perces szüneteiket a festményük közelében, legtöbbször egy összehajtható kisszéken töltik, de néhányan a termek közepén elhelyezkedő pihenőszigetet választják színpadul. Elsőként Dióssi GáborSzécsi Noémi A szent bőrtelenjének pihenőjébe futottam bele, így a hangot és a halványan átszűrődő fényt követve Bíró Kriszta Egy alvó családjára találtam. Marek Bieńczyk szövege szinte csak a festményre hajlandó koncentrálni, ezen sajnos Bíró játéka sem tud sokat tompítani. Mindenesetre az alapszabályok lefektetése megtörténik: centikre tőlünk és a műtárgyaktól zajlik az előadás, konkrét szemkontaktusba, fizikai kapcsolatba kerülve a színésszel, aki vászon-, homokszín, barnás árnyalatú és minimális aranyszínű ruhában áll mellettünk. Visszamentem Dióssi termébe, ahol megintcsak a pihenő egy részét csíptem el, viszont érdemes volt már ekkor megfigyelni a színészt. A bécsi Hera Sanatorium egy takarójába csavarva fáradt, megtört ember ül előttünk. A legnagyobb természetességgel kezdi, „Én nem akartam soha szent lenni.”, s Szécsi szövegét, mely alapvetően a szentté avatásig vezető kínokat és a veleszületett küldetéstudatot hangsúlyozza, Dióssi kissé fojtott orgánuma csak még áthatóbbá teszi. Tökéletes ellenpontja Dióssinak Szikszai Rémusz, Szent Bertalannak Herkules, Szécsi kissé archaizáló, főként lelki tartalmakra összpontosító szövegének Dragomán György Adrenalinja. Őserőnek, lendületnek, dominanciafitogtatásnak nem vagyunk híján, Szikszait az első emeletre érve már hallani négy teremnyi távolságból. Dragomán szövege szerint Herkules egy kiöregedett testépítő, aki hazaérve megelégeli szeretője mániáit és a nászágyba is bekéredzkedő ölebet (faun) kitessékeli. Herkulesnek főként magával, idősödő, nem tökéletes testével van gondja, tanult pózait próbálgatja tükörnek használva nézőt, festményt, ajtónyílást. A néhány perces monológ alatt fél percenként, a szöveg sodrásának engedelmeskedve már szinte észrevétlenül veszi fel az ismert szobor-testtartásokat, Herkules-alakokat.

Dióssi Gábor

Dióssi Gábor

Szvoren Edina Csónakban c. szövegét Székely Rozália találó technikával tálalja, egy idő után már számunkra is úgy tűnhet, imbolygó csónakban, megbízhatatlan körülmények között vagyunk. Székely Rozália eredendő ártatlansága, hamvassága tökéletes kiegészítője Szvoren sajátosan bájos közléstechnikájának. Hasonlóan visszafogott, kifinomult, mégis természetes előadás Terhes Sándoré, aki Tóth Krisztina A tükör c. szövegét kapta. A festmény magát a művészt és családját ábrázolja, így téve azt primer tárggyá és kellékké egyszerre. Tóth Krisztina kissé ironikus hangvételét a feleség közszemlére tett keble indokolja, hiszen nem éppen hagyományos családi portré az, amely megenged magának ilyen plusz tartalmat. Terhes Sándor leplezi le a festményt, néhányakban félelmet keltve, beakad-e a vászon a festmény sarkába? De minden marad a helyén: festmény a falon, festő a képénél, a család a vásznon, a közönség pedig a véleményezésre készülve. Tóth Krisztina intelligens csattanója jó táptalaj ahhoz a színészi játékhoz, mely a festő kissé korlátolt személyiségét, titkolt elégedettségét mutatja. Fátyol Hermina talán a legtöbb szabadságnak teret adó szöveggel, Erdős Virág Téli táj korcsolyázókkal c. versével dolgozik. Korcsolyázást imitálva zokniban siklik el a festmény előtt, egyszerre a jelenben és egyszerre az avercampi időkhöz kötve. Az idősíkok együttállása, olykor pedig a teljes idővesztettség állapota jellemzi az egyes előadásokat.

Túlzások és felesleges sztárolás nélkül: a legáthatóbb alakítás Hay Anna Évája, Thomas Glavinic Mezítelenül szövege alapján. Nem a színésznő ruhátlansága az, ami zavarba ejtő, nem is a folyamatosan összeakadó tekintetek, apró elpirulások a nézők részéről, hanem az a természetesség, zavartalan öröm, amivel szemlére teszi teste legapróbb részleteit is. A terem középpontjában elhelyezkedő pihenősziget tetején, hús-vér nőként, olykor szobortartásban, olykor kacér tekintettel és pózzal provokál, ebből a távolságból még a combján lévő pihéket is látni, egyszerre intim és hátborzongató közelségbe kerültem hozzá. A produkció marketingje és az első néhány beszámoló természetesen azonnal lecsapott az alakítás körülményeire, éppen ezért kiemelt figyelemmel vártam Hay Anna megoldását, ugyanis a nagy hírverés épp ellenkezőleg, negatívan is befolyásolhatta volna a viszonylag rendhagyó feladatot. Erről azonban szó sincs, a határozott kérésnek ellen nem állva követni kell tekintetünkkel a testet, a mozdulatokat, külön-külön szemlélni a kebleket, méretet, alakot felmérve, majd végül a szemérmet. A pláne az egészben, hogy a kezdeti mohó kíváncsiság bizonyos fokú szégyenlősségbe fordul át, amit nem is annyira a színésznő, mint inkább egymás, a többi néző miatt érzünk.

Hay Anna

Hay Anna

Udvaros Dorottya eredendő eleganciával és olyan otthonossággal mozog, beszél a múzeum falai között, mint aki valóban itt éli mindennapjait. Folyamatos párbeszédet biztosít Terézia Mora Utolsó napjaink emlékére, szeretettel c. szövege a festményen szereplő férjjel, bennfoglalva az öregedés és a házastársak elhidegülésének problémáját is; Udvaros meghitt csendességgel, kedves mosollyal bevezetett szövegének csúcspontja pedig megrendítő erejű. Az október 31-i estén Hegedűs D. Géza és Gryllus Dorka nem tudtak részt venni, így Takátsy felé vettem az irányt. Takátsy Péter a folyamatosan diktált feszített tempóval, lelkesedésnek álcázott idegességével Grecsó Krisztián Magánjézusának remek megszólaltatója. Talán a legpimaszabb szövegről és színészről beszélhetünk: Grecsó azon kevés írók egyike, aki meg meri tenni, hogy egy Jézus-alakmásról azt mondja, legfeljebb egy boldog alkoholistára hasonlít, de hogy a Megváltóra nem, az biztos. Takátsy a gondolatmenet lezárása érdekében a közönséggel kokettál, kapcsolódjanak be ők is a „játékba”, csússzunk hason az oltár elé. A festmény kapcsán készült szöveg kimunkáltságának és leleményének illetve szöveg és színész kapcsolatának sikerültsége tekintetében kiemelkedő fejezet Takátsy darabja. Az én útvonalam (piros) utolsó állomása a – nem titkoltan legjobban várt – Esterházy Péter-darab volt, Kulka János A hirtelen barátság c. szöveggel ismertet meg minket. Az írásban mindig jól érvényesülő rövid közlések, kiegészítések, melyek Esterházynál legtöbbször csak a humor kisebb-nagyobb patronjai, Kulka bennfentes nyugalma, könnyes szemei és a baráti szeretetnek tulajdonítható félmosolyai miatt emberibb, valósabb tartalmat közvetítenek.

„Az összes jegy elkelt.”, áll a plakátokon városszerte, ami azt is bizonyítja, a klasszikus képzőművészet kortárs interpretációjának helye, kereslete és pozitív visszhangja van Budapesten is. Az est folyamán számos igaz és fiktív családi titokra fény derül, az emberek közti viszonyok egészen más szögből szemlélhetők, ha nem egy, nem kettő, hanem három művészeti forma szolgál magyarázatul, leírásul ehhez. Már csak azt a listát várom, hány magyar szerző és/vagy színész válhat kiállítási tárggyá Bécsben.

Még több információ: http://www.szepmuveszeti.hu/ganymed_goes_europe

A fotók az Index és a Szépművészeti Múzeum honlapjáról származnak.

Mihók Nóra Zsófia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: