Horváth Tivadar versei Sós Dóra képével (online megjelenés)

2013. július 31.

foci

Rátkai Nimród Marci szereti nézni a focit
közben nápolyit nassol
ha nyer a kedvenc csapata
ujjong örömében
néha el-elmegy a tévé elől
a kis autójával játszani
de mindig visszatér a meccshez
meglepően jó a memóriája
megjegyzi a csapatokat
még a cseréket is
majdnem minden kommentátort ismer
van kedvenc műsorvezetője
szakértője sőt még kedvenc
mondása is a „szakzsargonból”:
kis pénz kis foci nagy pénz nagy foci
de azért bizonytalan e mondás
igazságtartalmát illetően
mert bárha nagy házban laknak
ő mégis kisgyerek

ted focc

játék

Rátkai Nimród Marci
játszik a plüss mackójával
a mackónak hiányzik az egyik szeme
Marci leszedi a másikat is mondván:
„most már vakon bízhatsz bennem”


Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2013. július)

2013. július 29.

tiszatájA Somogy opus 24folyóirat nyári számában Vass Norbert első nyomtatásban megjelent verse (Dal) olvasható. A júliusi folyóirattermést lapozgatva két részletet is találunk Nyerges Gábor Ádám ősszel megjelenő kisregényéből, egyrészt a Tiszatáj friss számában (Sziránó és a túlzselézett tankcsöppség), másrészt a Forrás nyári duplaszámában (Sziránó és a blitzkrieg művészete). Utóbbiban Kötter Tamás két prózájával is találkozhatunk: Give me summer, Hibátlanok. Egy Kötter-novellát az Opus friss (24.) számában is olvashatunk, mégpedig az Egynek, kettőnek, mindegyiknek címűt. Az Irodalmi Jelen Sós Dóra verseiből közöl ismét egy csokrot Feszes kő címen. Ugyanitt egy Gál Soma-rövidprózát is fellelhetünk, a címe: Felemel. Az Élet és Irodalom idei 28. számában (júl. 12.) Kerber Balázs Marno Jánossal közösen írt Lépcsőfordulók című négykezese jelent meg. Az Új Forrás friss (idei hatodik) számában Turi Márton könyv- (Világgá kiáltott szavak, avagy skizofrén ima a Léthe partján) és Reichert Gábor színikritikáját (Vodkában az igazság) olvashatjuk. A lap online felületén pedig ugyancsak Reicherttől két másik kritika, mégpedig Háy János Mélygarázsáról: Az emberélet útjának felén, valamint Krasznahorkai László Megy a világjáról: A fa és az erdő. A HVG idei 31. számának (augusztus 3.) folyóirat-figyelőjében Reichert Gábor tanulmányáról olvashatunk. Maga a tanulmány a Kalligram nyári duplaszámában olvasható (A kérdések újak, a felelet változatlan). A Kortárs Online-on Nyéki Gábor ír a Mius Behind the line című lemezéről: Egy bátortalan album. A Prae.hu-n Vass Norbert ír Martos Gábor Műkereskedelem – Egy cápa ára című könyvéről (Az uszonyok már a lefolyóban vannak), míg Nyerges Gábor Ádám a The National Teouble Will Find me című lemezéről (A giccs határán onnan). A Kulter.hu-n Tinkó Máté elemzi könyvkritikájában Szálinger Balázs Köztársaság című kötetét: A köz(ös)beszéd főpróbája. Az Irodalmi Jelenen Evellei Kata kritikája olvasható Szil Ágnes Tangram című első kötetéről: Egyperces és prózavers határán. A Literán Vass Norbert ír Bicskei Gabriella Puha föld című kötetéről: Felemésztett föld, lelegelt ég. A Magyar műhely friss (164.) számában Sós Dóra Zajtól a zenéig című tanulmánya olvasható.


Feketemosó: Nyúl Pál kalandjai 1.

2013. július 24.

feketemoso-kisebbHajónapló, Nyúl Pál* első bejegyzése – Gál Soma írja az Apokrif vendégnaplóját a Librariuson.

A teljes szöveg a Librarius felületén, ide kattintva olvasható.


Pucher Bálint művei (online megjelenés)

2013. július 23.

elválnak a magzat tagjai

(megteszi a beismerést, igyekezve nem mást utánozni)

tudod ez valami olyasmi mint az ejtőernyős a hátizsákjával
az elrugaszkodástól a landolásig nem válnak el egymástól
láthatott a környezetem különböző vonásokkal felruházottnak
tehettem olyasmiket amiket később megtagadtam, az égitest
ami egyszer – ez nem szimbólum – kisbolygó másszor üstökös, változna?
a félszeg olvasós kisfiú aki a falnak dőlve mereng hogy mit gondolnak róla
és mit fognak majd akkor ha beszáll a társalgásba és kivívja a vezér ellenszenvét

(Kifutott)

Mint akik pincékben szorongtak a háború alatt és előjönnek,
látva, hogy a megszállókat kiszorították a városból, s csak abban
lehetnek biztosak, hogy egy rendszer végérvényesen megszűnt
és új fog létrejönni, de hogy az részükre a kiteljesedés lehetőségét
vagy a korábbinál is nagyobb nyomorúságot hoz el, csak annyira
képesek előrelátni, mint kártyájátékban a következő lapot,
olyan bizonyossággal tudom, hogy mi lesz az újabb
fordulópont személyes történetem cselekményében.

(utórengések idején)

most az kellene
valahogyan megfogalmazni
a befogadót is respektálva
hogy elszigetelődve milyen
negatív feltételezéseket állítok
fel a nagybetűs világról
önmagamat is beleértve és
úgy érzékelem mintha teszem azt
egy kígyót érintenék minden
mozdulattal annak tudatában
hogy ez a realitásérzék elvesztése
és csak múló állapot mint
egy megalázás vagy visszautasítás
földmozdulása


Stolcz Ádám verse (online megjelenés)

2013. július 19.

Elköltöztem

 

Elköltöztem. És nevet változtattam.
De ha mégis megtalálsz facebookon, jaj neked.
Engem megforgattak mindenféle hájban
és jövök.

Mert ha rámkattintasz
magadra haragítod az aljas szerelmemet.
És egy leszel az én, élőben és file – ban
széjjel facebookozott facepartnerem
között.

Amikor fellépsz már az én képem kacsint rád
és nem tudod miért, a képernyőd vibrálni kezd hirtelen.
De befagy a géped, ahogy odaég a palacsintád,
a könnyes szempilládat mint a tehén tőgyét fejem.

De nem szabadulsz meg tőlem, mert az egeredre
a linkjeimmel ráhúzom a reteszt és kivárom,
ameddig a rá nem csapod a laptopod elkeseredve.
Kurzorod a notebookod
egérfogójába zárom.

Így verlek szét, ha nő vagy, a géped által téged,
letiltasz és kitörölsz, mert te már voltál az én csajom.
De akkor lefagy a képernyőd és sötét lesz a képed
mint a luxusautómon a sötétített ablakom.


Feketemosó: Nkisi fiókák: I. fejezet – Szürke pirulák

2013. július 17.

feketemoso-kisebbAz üreg jelentéses. A sötétségnek is vannak fokozatai, formálható mélye. Csak a szűz szemnek föltáruló történései. Tartalommal teli mozgalmassága. Morfeusz teóriái népesítik, és nem éri fény soha. Akár a tengerfenéken. A termoklin áttetsző rétegalján a vákuum – ahol minden emlékezet. A sötét zárványidő szigete: lebegés. Befelé tágulás. – Sós Dóra írja az Apokrif vendégnaplóját a Librariuson.

A teljes szöveg a Librarius felületén, ide kattintva olvasható.


Mozgás és pillanat

2013. július 16.

Tárlat: Körösényi Tamás – A művészet él! Műcsarnok, Budapest

arthurgarami_com-8806

Körösényi Tamás szobrai, főképpen életművének későbbi darabjai, egy komplex, sokféle módon megközelíthető problémát jelenítenek meg. Ennek körüljárásához, a kérdés megfogalmazásához igen nagy szabadságot adnak a művek az értelmezőnek. Épp ez teszi őket izgalmassá. Nemcsak az bonyolult, amire a kérdés irányul, hanem maga a kérdés is, és a kiállításon látható alkotásokban egyfajta nyugtalan kereső munka érvényesül, mindig egy még fel nem tett, nyugtalanító kérdés, vagy inkább intenzív érdeklődés kap újabb és újabb rétegeket, színeket. Ha az alkotásokat egy összesített vízióban szemlélhetnénk, talán valami rúgkapáló anyagot látnánk, mely nem bír saját magával és saját terével sem, folyamatosan tapintgatja saját határait, rákérdez önnön kiterjedésére, illetve ennek a kiterjedésnek a természetére. Ez az „anyag” pedig lehet a nem tapintható szellemi működés, lehet a mítosz (vagy inkább annak paródiája), illetve a szerves anyag is; a lényeges inkább az összetevők folyamatos találkozása és ütközése, a spirálok kanyarjai. A tér és a térhez való viszony válik kérdéssé, s az alakok mozgása ebben a térben. Merthogy Körösényi szobrai „mozognak” (nem csak a kerekeken gurítható Szellemeim-sorozat), ezáltal újjászületnek, és ismét megmerevednek, de ekkor már egy másik jelenet képkockáját mutatják.

Olvass tovább »